Nagyon nehezen szántam rá magam a filmre, pedig két nagy kedvencem játssza a főszerepet, de valahogy ez közel 180 perc játékidő egy picit visszataszít. Nem csak ennél a filmnél, hanem úgy általában. Ki tudja, hogy emiatt hány remek alkotásról maradok le?
Egy alapvetően drámáról beszélünk a Ha Eljön Joe Black-el kapcsolatban, ám bosszúságomra a közepe\vége fele kezd átmenni romantikus mizériába, amitől borsódzik a hátam. Én úgy vagyok vele, hogy ha valami szerelmes szál megjelenik, akkor legyen bármilyen produkció, az kikapcsolásra ítéltetett. Itt viszont adtam egy esélyt.
Nagy előnye, hogy nincs agyonbonyolítva a cselekmény a hosszúsága ellenére. Egy remek prológussal indítunk, ami szépen megalapozza a film egy részét és egy lendületes kezdést ad neki. A történetbe azért nem akarok jobban belemászni, mert nem tudnék kétértelműen fogalmazni, olyan sok spoilert meg nem akarok beletenni.

Jó végre olyan mozival is találkozni, ahol a kőgazdagok vannak a főbb szerepekben. Megmutatja a film, hogy ők is lehetnek betegek, ők sem mindenhatóak és a Halál úgy játszadozhat velük is mint macska a gombolyaggal. A pénz nem minden. De! Ha nem veszi el az eszed és maradsz az, aki voltál korábban csóróként, akkor a körülmények meg az a bizonyos "Felsőbbrendű" is talán a te pártodat fogja, mind életben, mind halálban.

Nem is nagyon tesz kitérőt a produkció más anyagi háttérrel rendelkezők irányába. Csak a kékvérűek, az aranyevőeszközök, a dór eredetű márványoszlopok meg a k*rva nagy villák, amik magát a környezetet adják és biztosítják számunkra a lehetőséget, hogy csorgassuk a nyálunkat.
Nézzük a szereplőket. Anthony Hopkins a legjobb, a legnagyobb. Filmjeit mindig ámulattal nézem, mert valamiért a színjátszás a vérében van és ha már hoztam görög példát, akkor úgy is fogalmazhatok, hogy Dionüszosz saját fiának fogadta az öreget. Piszkosul nagyot alakít! Brad Pitt ezzel a durván szőke hajjal egy kicsit irritál, pedig ő szintén nagy kedvencem. Főleg azok a filmjei, amiket régen, még dráma\karakter színészként hozott (Interjú A Vámpírral, Hetedik). Ez is ide tartozik, de ez a fej... Nehezen, de túl tettem magam rajta. Az ő alakítását a rezignáltság, a fogalmatlanság a világgal szemben, és a kezdetben még érzelem mentesség jellemzi. Nem túl hálás szerep, de jól hozta.

Claire Frolani-ról - aki a gazdag papa kislánya- annyit tudok elmondani, hogy sírni azt nagyon jól tud. Gyakorlatilag nem csinál mást a filmben, pint pityereg, sír könnyezik és ezeknek a végtelen számú permutációja. Ettől függetlenül a köztes részekben ő is teszi a dolgát rendesen és nem vágja tönkre a többiek munkáját.
Így hát azt kell, hogy mondjam ez a film jó, talán annál egy kicsit több, de szerintem nem lesz a Hetedikkel vagy a Remény Rabjaival egy lapon említve.

Megtekintése erősen ajánlott!
10/7
Ja igen! Kép elmegy, a hangnál a zene sokszor elnyomja a beszédet, ami egy kicsit zavaró. Egyébként ez egy standard kiadvány. Elmegy...

A film az emberi érzelmeket dobogtatja meg egy különös történetben ötvözve. Hopkins és Pitt a Szenvedélyek viharában címu film után újfent bizonyították nagyságukat. Ajánlom mindazoknak, akik a hétköznap fáradalmait egy igényes film megnézésével akarják kipihenni! A film megérdemelt volna egy olyan DVD kiadást, amely bovelkedik az extrákkal!

Anthony Hopkins és Brad Pitt egyszer már bebizonyították h együtt csodákra képesek. Akinek tetszett a  Szenvedélyek viharában  az most sem fog csalódni. Bár a két filmnek abszolut semmi köze nincs egymáshoz, mégis legalább akkora gozerovel hajt benne a két színész.

Nagyon király h végre kapható a film! Egyszeruen zseniális alkotás. Természetesen vannak hibák, de hát melyik filmben nincsenek. Már alig várom h megérkezzen a lemez:)

Kb. 3 éve láttam, és megmondom oszintén, nagyon kíváncsi voltam rá, mert elotte sok jó kritikát hallottam róla.

Az elso fél óra után még csak ideges voltam tole, egy óra után már ki akartam kapcsolni a tv-t, kicsit késobb már a széket akartam a képcsobe vágni.

A film alapötlete tény, hogy nem új, viszont szerintem vitathatatlanul zseniális. A Halál eljön egy újabb áldozatáért, azonban köt vele egy megállapodást, hogy amennyiben körbevezeti az Életben, és ameddig jól érzi magát, nem viszi el. Számtalan hasonló gondolatot tükrözo elodje van, hisz ugye az ember Mennyországban, vagy a Pokolban tett utazása (Dante, Goethe), a Halállal, a túlvilággal való szembesülés vallástól függetlenül mindenkit foglalkoztató kérdés.

A film azonban megmaradt annyinál, hogy feldobta a témát, azaz talált egy alibisztorit, majd egy ócska, amerikai giccsparédét tárt elénk.

Az elso. és legfontosabb, hogy semmi nem érzodött a Halállal való szembesülés félelmébol, a Halál jelenlétének méltóságából, a jelenség jelentoségteljességének súlyából. Nem érzodött, hogy hirtelen a fohossel együtt szembesülünk a Lét végével, hogy eljött a pillanat, hogy (elsosorban magunkban) el kell számolnunk az életünket illetoen. Brad Pitt nem mondom, hogy feltétlenül rossz választás volt a Halál szerepére, szokatlanul érdekes elgondolás, de mivel egyáltalán nem az a megjelenésu ember, akitol ránézésre borsózni kezd az ember háta, verejtékezni kezd, és a többi, így rendkívül gondos rendezoi koncepcióval, alapos elokészítéssel lehetett volna csak elhitetni a nézovel, hogy valóban a Nagy Kaszással állunk szemben. Ehelyett egy kis szoke szépfiú próbálta abszolút hiteltelenül, a drámai játék képességének legcsekélyebb mértékével sem rendelkezve elhitetni velünk, hogy O a HALÁL. És a rendezo erre még rásegít az eroltetett Nutellás marhasággal. (Egyébként Brad Pitt szerintem nagyon jó színész).

Anthony Hopkins jóformán jelét sem mutatta a film folyamán, hogy o most mivel is szembesült, mintha csak a rakoncátlan kisöccsére kellene vigyáznia.

Az, hogy a történet helyszínét a felso tízezer köreibe helyezi, önmagában kivonja a középso és alsó többmilliót az Anthony Hopkins által megformált karakter problémájának körébol. Kit érdekel, hogy mi lesz a milliárdjaival, ennél azért ezerszer súlyosabb terhet jelent a vég, és különösen, hogy megadatott neki a lehetoség, hogy elrendezze az életét, mielott eltávozik.

A film utolsó fél órájában (persze a hányingerkeltoen giccses, tüzijátékkal a hátuk mögött való elsétálás, és Brad utolsó jelenete nélküli részt értem ezalatt) kezdtem azt érezni, hogy a színészekben (elsosorban Brad Pittre és Anthony Hopkinsra gondolok) benne van az a magas szintu drámai játékra való képesség, hogy lélegzetelállító alakítással elo tudják adni ezt a cseppet sem könnyu, de nagyon komoly történetet, amit egy vérprofi rendezo ki is tudott volna hozni belolük (persze egy jó forgatókönyvíró által kidolgozott történetben). Ha azt a szintet tekintették volna alapnak, és arra építették volna fel a filmet, minden idok egyik legjobb filmje lehetett volna. Így azonban olyan, mintha egy Stradivari hegedut adnánk egy Parkinson-kóros süketnek, hogy "játsszon valami szépet".

Aki valaha is megpróbált csak egy iciripicirit is belegondolni abba, hogy mit jelent meghalni, az valószínuleg ugyanúgy szét akarja majd verni dühében a képernyot ettol a filmtol, mint én.

Egy szó, mint száz, csak annak a fanatikusnak tudom a filmet ajánlani, aki nem képes kibírni, hogy ne lássa Brad Pitt valamennyi filmjét.

Csodálatos film!Tipikusan olyan mu,ami amegosztja az embereket.Ez nem olyan,hogy egyszer nézheto.Vagy tetszik,és akkor számtalanszor meg tudod nézni,vagy nem tetszik,és a felénél kiveszed a lejátszóból!Részemrol anno nem láttam moziban,de azóta igen,és már elo is rendeltem ezt a remekmuvet.Sosem történt még olyan,hogy érzelmileg ennyire megfogott volna egy film,és szerintem ez mindent elmond arról,hogy milyen jól sikerült alkotsáról beszélek.Úgy gondolom egy másik hozzászólóval ellentétben,hogy Claire Forlani tökéletes választás volt.Azok a szemek és az alakítás csillagos 5ös!!!Más szerepet nem is adnék ennek a nonek,csak ehhez hasonlókat.Méltánytalanul rossz filmekben szerepel amúgy.Anno ez volt az elso nagy költésgvetésu filmje (majdnem 100millió dollár),de azóta még nem sikerült felülmúlnia magát.A másik két színész hozta a formáját,tolük ezt várjuk.Az utóbbi években kedvelt színészem lett Brad Pitt,Caprioval egyetemben,aki anno nagyon elásta magát a Titanic-kal.Sokan csak a két nagyágyút Pitt-et és Hopkins-t emelik ki,én úgy vagyok vele,hogy szerintem ehhez a filmhez nagyon is kellett Forlani kisasszony alakítása.Sot!Meg merem kockáztatni,hogy Pitt és Forlani alakítása ebben a filmben (más-más szemszögbol) elso osztájú,egyik sem jobb a másiknál,csak MÁS.

Azon túl, hogy az alapötlet egy nagy ostobaság, egészen különlegesen demagóg történet. Egy igen gazdag, életében mindent elért hatalmasság megdicsoítése, metaforikusan az amerikai életforma, ideál megdicsoítése undorítóan szirupos, hiteltelen szósszal leöntve. Az amerikai (és egyéb helyeken lakozó) médiacápák, és általában a foszereplo Anthony Hopkins által megszemélyesített pénzügyi, üzleti hatalmasságok nem hogy nem olyanok, mint amit a film bemutat - nevezetesen tiszta, nagyszeru, feddhetetlen, életüket a közért áldozó emberek - hanem éppen ellenkezoleg: általában gátlástalan, erkölcstelen és kíméletlen alakok, akik ha nem ilyenek lennének, nem is lennének a hatalom és a pénzügyi élet csúcsán.

És ezt a réteget, ezt az embertípust akarja piedesztálra állítani a film egy abszurd, torz ötlettel, a halál Brad Pitt által történo megszemélyesítésével, hogy aztán a végén a "nagy ember" szép lassan megtérjen a mennyekbe,vagy a Walhallába. Ajánlom azoknak, akik ezt a filmet az egekbe emelik, nézzék meg az Aranypolgárt (amely nem mellékesen az Egyesült Államok legtöbb filmes honlapján a valaha volt legjobb film a szavazatok alapján). Orson Welles filmje több, mint 60 évvel ezelott már sokkal reálisabb képet festett a médiacézárokról, mint ez az undorító és rossz giccs.

Olyan nevetséges dolgokat, hogy a Halál - aki ugye évmilliók óta végzi a tevékenységét, és emberek milliárdjait ismerte, beleszeressen egy lányba, speciel éppen a nagy ember lányába (és pont egy ilyen lányba!!!) - már csak mellékesen említek. Nyilván a rendezo úgy gondolta, hogy a jó tipikusan amerikai Claire Forlani kozmikusan, egyetemesen ellenállhatatlan lány, pedig nagyon nem az.

A mély érzelmekben és mondanivalóban gazdag film helyett - sajnos a hozzászólások alapján többen így látják - én valójában egy perverz ötlet demagóg megvalósításának, kulisszahasogató giccsnek tartom ezt a "muvet".

Ez a film a legmélyebb érzelmeinket és félelmeinket is képes felszínre hozni méghozzá olyan adagolásban hogy egy percre sem enged el,és ha eljön az idö magával visz a katarzis és a megkönnyebbülés felé. A romantika és az elmúlás csodálatos egyvelege mely minden szerelmespár, házaspár és érzö szívü ember számára kihagyhatatlan alkotás. Röviden igy lehetne leirni azt amit nyújtott számomra ez a mestermü kétségtelen hogy nem egy könnyen emészthetö történet de épp ezért nem is egy átlagos hétköznapi könnyen felejthetö alkotás föként a kiváló magyar szinkronnal hiszen ebben a filmben hallhattuk utoljára szinkronizálni a csodálatos Sinkovits Imrét már csak ö miatta is érdemes magyar szinkronnal megtekinteni, viszont kár volt az 5.1 hangzást eröltetni mert nem sikerült túl jól a hangkeverés és amúgy sincs semmi értelme ezesetben, böven elég lett volna egy stereo hangzás is. A hosszú játékidö egyáltalán ne riasszon el senkit hisz ahogy a filmben is elhangzik: "65 év... elmúlt egy pillanat alatt" nagyjából igy telik el ez a közel 3 óra is.