Régen láttam, de nem emlékeztem rá, hogy ez a film ilyen rossz. Pedig így újranézve az egyik legbénábban összerakott thriller, amihez valaha szerencsétlenségem volt. James Dearden érezhetoen a Végzetes vonzero sikerét akarta megismételni és közben próbált valami eredetit alkotni, de nagyon nem jött össze neki. A történet elindul egy irányba, aztán vesz egy eroltetett 180 fokos fordulatot, ugrik több hónapot az idoben, nézopontot vált és szerencsétlenül ingadozik a mufajok között. Az író-rendezo idejekorán tanácstalanná válik, hogy most hogyan tovább, mi meg csak várunk és várunk, de nem történik semmi. A kegyelemdöfést az unalom tengerében Sean Young adja meg, aki egészen pocsék a foszerepben. Matt Dillon tudna mit kezdeni magával, ha normálisan megírták volna a szerepét, így viszont csak hidegen néz és néha kinyír valakit. Pedig volt potenciál a Halálcsókban, de feszültség helyett sablonokat és baromságokat kapunk az arcunkba. Aki egy jó befejezésben reménykedne, tegyen le róla, a szokásos pszicho üldözi a lányt felállást vetik be, ráadásul a kínzóan hosszú felvezetéshez képest igen gyorsan túlesve rajta.