(Nyomokban SPOILER-t tartalmazhat...)
Nagyszeruen felépített film egy erosen vitatható témáról, kétes lezárással. A történet középpontjában Liu Xing tette és az azt megelozo események állnak, a rendezo pedig igyekezett a film eszközeit a srác személyisége és az indokai bemutatására használni.
A drámai vonal érdekes és összetett: a kissé naív fiú, tele reményekkel és ötletekkel érkezik az USÁ-ba, és kénytelen megtapasztalni, hogy a matematikai és kozmológiai elméletei, a kedvessége, és a lelkesedése sem védik meg ot a valóságtól. Ami mégis a legjobb, az a film kevert kulturális háttere: a kínai és az amerikai mentalitás, zene, életmód, öltözködés, helyszínek, színészek és a kétféle nyelv (szinkronnal a film hangulatának fele elveszik); mind-mind érdekes színfoltjai a történetnek. Ezt egészítik ki a ritkán felbukkanó szimbólikus jelenetek, és a film (számomra nem pontosan értett) tagolása az öt oselemnek megfeleloen. Ye Liu remekel az új közösségbe került zseni szerepében, a többiek pedig jól kiegészítik a játékát, bár tolük/róluk viszonylag keveset tudunk meg, elég szimplák a karaktereik, talán a mecénás Joanna Silver (Meryl Streep) árnyalt valamennyire.
A készítok azonban Liu Xing motivációi mellett nem tisztázták a sajátjaikat, vagyis nem éreztem, hogy feltették volna a "Miért is csináljuk meg ezt a filmet?" kérdést. Próbáltak tárgyilagosak maradni, de mert ez dráma, és nem dokumentumfilm, pusztán ettol, minden igyekezetük ellenére, a szépen felépített motivációs háló az utolsó öt percben cafatokra szakad. Eleve az egész koncepció arra épül, hogy Liu Xing a körülmények, a professzor által elkövetett szellemi kizsákmányolásnak és elnyomásnak, a szakmai és emberi hazugságoknak, a kulturális és nevelésbeli különbségeknek az áldozata. A vége ettol összecsapottnak hat, mintha csak azt mondaná a film: "Jaj, szegény! De kár érte!", slussz-passz. Én így csak egy saját tehetsége fényétol elvakult mimózát láttam, aki az elso kudarcoktól ámokfutóvá válik, bár persze ott a régi mondás, miszerint "az orültet és a zsenit egy hajszál választja el".
A Sötét anyag szép szimbóluma a filmnek: bár a világur eseményeirol, akárcsak Liu Xing indítékairól az azt alakító körülmények alig 10%-át ismerve is levonhatunk következtetéseket, a lényeg mégis az a 90%, amirol csak sejtéseink és elméleteink lehetnek. Ettol lesz érdekes a film, de jónak inkább csak a profi megvalósítás miatt mondanám. Nyomasztó végkifejlete miatt nem is szórakoztató, aki ezt várja egy filmtol, annak inkább a hasonló témában mozgó, bohókásan vicces Tokiói tortúrát ajánlanám. Itt az találhatja meg a számítását, akit foglalkoztat az emberi lélek és psziché "sötét anyaga".

Szerintem fantasztikus, megrázó filmremek! Nagyon együtt éreztem a foszereplo ifjú tudóssal.

Gyönyöru a képi világ, a rendezés, az egzotikus zene, a színészi játékok.

Kiemelném a szemtelenül fiatal Ye Liu-t, és az eroteljes karakteru Adian Quinn-t, egyszeruen zseniálisak voltak a szerepükben.

Meryl Streep itt egy szimpatikus, lágy tónust hozott, kellemes  jelenség volt, bár nem volt igazán jelentos szerepe.
Ez az a film, ami a hatása alá von, mindenkit aki kello empátiával rendelkezik - szörnyu, hogy egy érzékeny, és kiemelkedo tehetséget így elnyomnak hatalomvágyból...

Szívfájdalom volt látni, hogy egy ígéretes, jóindulatú, szikra eszu tehetséget hogy tesz tönkre az emberi hiúság, és hatalomvágy, szerencsétlen a végén kozmetikummal házal a jól megérdemelt karrier helyett...

Hány, de hány hasonló sorsra jutott ember van, akit hosünkhöz hasonlóan elnyomnak, lehetetlenné tesznek.

Sajnos nagyon sok múlik, milyen környezetbol jöttünk, kik vesznek körül - ilyen helyzetben a legnagyobb tehetség is elsikkad.

Persze amit az ifjú zseni tett a film végén, természetesen nem helyes, de nem csoda, hogy össze roppant.

Abszolút szimpatikus karakter volt, inkább sajnálni tudtam, nem haragudni rá.
Foleg azoknak ajánlom, akik szeretik az elgondolkodtató, hiperérzékeny "muvészfilmeket" - nem egy szokványos történetet látunk.
A DVD kiadás véleményem szerint botrányos: nem lehet jelenetet választani - ez óriási hibának tartom! A borító sem szerencsés, túl sötét, fakó tónusú - pedig a tragikus végkifejlet ellenére a film színpompás - és csöppet sem akciófilm - kifejezetten csendes, intellektuális dráma.

Lenyugözo dráma arról, hogy az emberi önzés és szemellenzoség, na és persze a társadalmi különbségek hogy rekesztenek ki valakit egy olyan világból, amelybe elhiszi, hogy beletartozhat, ám aztán kiderül, hogy alapvetoen mégis gyökértelen benne. Meryl Streep, Liu Ye és Aidan Quinn is fantasztikusan hozzák a karakterüket, tökéletesen hiheto ábrázolással. Gyönyöru, felkavaró, elgondolkodtató történet.
Már csak az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogyan kerülhetett az "akció" kategóriába...

Meryl Streep rajongóknak természetesen kihagyhatatlan film, de nálam egyébként is 5/5. Bár egy kicsit több Merylt el tudtam volna viselni, de a játéka és jelenléte minden pillanatban azért némiképp kárpótlást nyújthat a ritka szereplésére. . Tökéletes karakter, tökéletes megformálással, amiben szintén tökéletes partnere Liu Ye, aki az egyik kritika szerint abszolút méltó párja Streepnek, és most kivételesen egyetértek a kritikával:).
A téma kényes és aktuális, bár igaz történetre épül, épp nem annak az esetnek az egyediségére, hanem egy sokkal átfogóbb kulturális-társadalmi problémára, illetve az ebbol adódó egyes emberi szenvedésre és tragédiára irányítja rá a figyelmet. A DVD minimálkiadás, de az elozetesek között szerepel egy újabb Meryl mozi és egy másik Catherine Deneuve-vel, vagyis a legtöbbet kihozták a csekély mennyiségu extrából:)!!

Fogysztása korra (12+), nemre, hajszínre, családi állapotra... stb. való tekintet nélkül mindenkinek ajánlott:).