Mint sci-fire állandóan kiéhezett néző, izgatottan vártam a Pandorumot. Az előzetesei nagyon megfogtak, a Halálhajóra emlékeztető képsorok, a hangulat miatt elég magasak voltak az elvárásaim. Szerencsére nem kellett csalódnom. Sőt..
Úgy általában kevés sci-fi készül, a mostani időszak még kivételes is a Pandorummal, Hold-dal meg a District 9-cel.(meg az Avatarral) De nem is baj, ha a kevés minőségivé válik: ugyanis a maga nemében mind nagyszerű film lett. A Pandorumnak – az előzetesei ellenére – sikerült kilépni az Event Horizon árnyékából, bár kétségtelenül operál annak hangulati és látványelemeivel, más irányba indult el a történet. Jóval több, mint egy űrhorror, többrétegű mondanivalójával messze túlmutat azon. Ha nagyon cinikus akarok lenni, inkább tekintem egy sötét Wall-E-nak, az emberiség túlélésének egy másik útjának. Mert az őrületen kívül ez bizony kőkeményen a túlélésről szól. Mint egyéni, mint társadalmi szinten.
Nagyon tetszett az egész, az egymásra épült rétegek, mint az űrhajó szintjei, az út a hajón belül egyfajta road-mozi, melynek végén egyrészt az egyén saját túlélése, másrészt az emberiségé a Tanison. Egy út nagyszerű karakterekkel, ahol kezdetben mindenkinek a saját életének megóvása a cél, hogy aztán ezt a célt fokozatosan átvegye az űrhajó illetve a az emberiség megmentése. Bower nagyon eltalált figura, egyértelműen a film főszereplője, messze a legemberibb alak a történetben. A másik véglet meg hát ugyebár a „pincében” szaporodó egyedek… Éles kontraszt, de jól működik, s egyben ad a filmnek egy kellőképp félelmetes, rejtélyes hangulatot.
Itt lehet egyébként először kapcsolni Paul W.S Anderson filmjéhez, ami miatt én is először klónnak tartottam ezt a mozit, a hangulattal. Az űrhajó fémes, belső világa, a szűk, sötét terek, a kongó üresség, néhány beállítás, vágás miatt lehetne annak kistesója. Mint ahogy Payton miatt is – bár erről bővebben nem illik írni a kritikába a spoilerveszély végett. De ezeket okosan beillesztve, felhasználva a film sokkal több, ráadásul ugyebár homlokegyenest más hangulatú is lett a vége.
Apropo vége: számomra mindkét fordulat meglepő volt, bár végig érezni lehetett a történetben, mégsem figyeltem eléggé, hogy idő előtt összerakjam a képet. Hatott a meglepetés – nem erőltetett, logikus események voltak, az ilyet szeretem a filmekben. Ehhez a jól összerakott filmhez ez illett.
A kevés valódi szereplő sokrétű egyéniségére megtalálták a megfelelő színészeket. Az ismert Dennis Quaid mellé ( aki végre ismét egy jó filmben játszik) ügyes szereplőgárdákat válogattak, akik bizony egy perc kétséget sem hagytak nagyszerű képességeikről – nagyon jól hozták a figurájukat. De ugyanúgy dícsérhetném a díszletet, a vágásokat, a maszkmestert, mindent. Komplett az egész filmet, ami feszes, értelmes és érdekes forgatókönyvével, no meg a hangulatával megfogott. Olyannnyira, hogy rövid időn belül kétszer is megnéztem – nálam ez nagy szó.Amúgy jót is tett, másodszorra már figyelve a finoman adagolt részletekre, amik fölött bizony az első szájtátott nézésnél átsiklottam. Először mondjuk nem is igazán fogtam föl, mi történt a hajón, csak mikor másodszor láttam a három kicsi indián történetét, akkor állt össze a kép. Úgyhogy vagy tessék figyelni először is, vagy érdemes újranézni…
A DVD jól sikerült darab: a képre egy rossz szavam nem lehet, pedig sokszor eléggé sötét, nyomasztó színekkel dolgoztak. A hang egyszerűen tökéletes, már az első éjszakai nézésnél is jól szólt, (angolul), de aztán másnap nappal igazán kibontakozott: kiváló hangkeverés, néhol brutális hangzás. Van némi extra is, a PR szagú doksifilm, meg a kb félórányi kimaradt/bővített jelenet s mind felirattal.
Szerintem nagyszerű mozi – bár majd ilyenkor jön valaki okos, aki megjegyzi, hogy ha szar a felhozatal, akkor mindenre ötöst adok . De ez engem teljesen hidegen hagy, nyugodt szívvel ajánlom minden sci-fi kedvelőnek.
Kosárba!