Íme a film, mely nem hiányozhat egyetlen háztartásból sem...legalább is kis túlzással. Akárhol járok ismerőseimnél, akik a vegyük meg minél olcsóbban, vagy töltsük le inkább az internetről eszmét is hirdetik, ha csak néhány eredeti lemezük van, az egyik biztos, hogy az Avatar.
James Cameron megcsinálta. Na nem a tökéletes filmélményt, hanem azt a témát, amelyben bárki el tud merülni és kellő motivációval ruházza fel az érdeklődőket, hogy annyi pénzt kisajtoljon belőlük, ami elég, hogy ismét a világ urának titulálja magát.
A történetre lehet mondani, hogy sablonos, a karakterek sem feltétlenül a legszerethetőbbek, még a gonosz parancsnok sem érhet Cameron korábbi negatív hőseinek a nyomába, bár kétségtelen, hogy gyengének sem mondható a történet bármely elemének kidolgozottsága. Kicsit azért úgy érzem, hogy egy Terminator 1-2, Aliens vagy Két tűz között, de még tán egy Titanic-hoz képest is kijött egy kicsit a gyakorlatból. Valahogy nincs a filmben annyi érzelem és nincs akkora hatása, mint korábbi klasszikusai esetében. Nem vérbeli művészettel teli akciófilmet vár az ember tőle, hiszen tudniillik, Cameron főleg zsánerfilmeket készít. De ebben a témában a legjobb iparosok közé tartozik. A trükkök tekintetében is mindig úttörőnek számított és ez esetben is, ha nem főleg az a mozi legnagyobb érdeme. Kreált egy olyan világot, amit akár meg lehet kövezni, hogy én itt és ott már olvastam, láttam, játszottam vele, de olyan formában terül a szemünk elé, ahogy még sohasem. Ellenben még mindig nem fotorealisztikus. Sokkal szebb és káprázatosabb, mint a korábbi számítógépes vagy motion capture technikák, ám a színvonal hullámzó. Valahol kifejezetten műanyag íze van, ahol egy jelenetből vissza is jön a főhős az avatarjából, érződik is a kontraszt, hogy mennyivel másabb a valóságban felvett jelenet, mint a számítógép generálta világ, ugyanakkor olyan képek is elénk tárulnak, amely szinte tényleg valósághűek... és akkor szeretnék kitérni a DvD képére. Már megtapasztaltam a BD filmek gyönyörét is, de azt kell mondjam, hogy ennek a DvD lemeznek van olyan képe, mint egy rosszabb BD lemeznek. Ha nem különb. Ezért is kapta meg a film az abszolút ötös osztályzatot a kép tekintetében. A méretbeli különbségek az ember és a navi között talán jobban érzékeltetve van, mint a Gyűrűk Ura esetében.
Sokan vagdalóznak, hogy ez csupán egy effektes promófilm vagy demofilm, de szerintem ez sokkal több. Egyszerűen csak nem sikerült olyan jóra, mint némely Cameron film. Illetve a Cameront ismerők számára ez a családiasabb hangvételű téma és megvalósítás kissé idegennek hat.