Számomra sajnos a sorozat leggyengébb epizódja.

Már lentebb is kifejtették többen a véleményüket, csak ismételni tudom: ez, mint befejező rész, nagyon nem állja meg a helyét.

Számomra a csapdák abszolut másodlagosak, a polcról kilóra kaphatom le azokat a gore filmeket, amiben nagyobb brutalitást/több vért láthatok. Itt a csavarosan megírt sztori volt az, ami kiemelte a többi horror közül a címet. Aztán valahogy mintha elvesztek volna a korábban megvillantott részletek, a korábbi szabályok, koncepciók Jigsaw "munkásságával" kapcsolatban. Nagy kár érte...
SPOILER
A hatodik rész legvégén a kis intermezzo a kislánnyal azt hittem utal valamire. Ő még mindig be van zárva elvileg.
Megdöbbentem, hogy a korábbi játékoknál ugyan vitt be ártatlan embereket a helyszínekre, viszont azok SOHA nem haltak meg. Csak kellékek vagy csalik voltak. Itt miért hal meg ártatlanul a nő a végén? Nem tudta, hogy a férje hazugságból építette fel a karrierjét.
Túl sok volt nekem már a segítők száma is: Amanda, Hoffman, a doki.
Véleményem szerint Jill kiiktatása sem volt szerencsés fordulat a forgatókönyvben, hiszen oly sok új momentum van, ami alapján tovább lehetne vinni a sztorit, viszont ő volt az utolsó kapocs, ami még Jigsawhoz köthető. "Fűrész" címen így már nem folytatható a történet, szerintem.
SPOILER VÉGE
Én is megvásárolom, mert az utóbbi évek legjobbja volt horror kategóriában a sorozat, és a többi rész mellett ott a helye; de tartom magam ahhoz, hogy méltatlan a lezárása(?) az egésznek.

Kíváncsi vagyok, tényleg ez-e az utolsó fejezet. Jó lenne, mert én is érzem a kifulladást a történetben, de hát a vége meg nem garancia a végére..
Niwrok ezúttal pontosan azt fogalmazta meg, amit én is írtam volna elsőre. A keserű szájízt, amit Sawfanként éreztem a végén. Ez olyan se füle-se farka film, a csavarok nem állnak jól neki, a brutalitás még tán sosem tűnt ennyire művinek, és a véletlenfaktor is felesleges. Már rögtön az elején, a körfűrészes résznél, mikor röpülnek a belek – inkább mosolyogtató volt az egész a vér színével együtt ( ráadásul az eddigi „önmagammal szembenézek és bánom bűneimet” helyett kollektív büntetés??). Az az érzés, amikor is nézem a képernyőt és szabályosan fáj nekem is, amit látok – nos itt csak hébe-hóba jött elő..

Nem azt mondom, hogy a film fő csapdarendszere uncsi volt, de egyrészt már ilyen volt az előző részben is, másrészt a főszereplő motivációját nem igazán éreztem át. Sok esetben hagyhatta volna az egészet francba, s akkor a végén van ideje összeeszkábálni valami létraszerűt.. a fene tudja. Olyan erőltetett volt minden. Harmadrészt meg ugyebár önmagában kicsit hiteltelen ez az egész, Jigsawal, meg a kis időzített bombáival..Amíg élt az öreg, addig oké volt az ilyen, de utána már, a nyomozó munkája nyomán…. Ááá, akinek kisebb dolga is nagyobb volt a játéknál. A játék melletti főszál lapos volt, mint egy anorexiás modell, felesleges és hiteltelen csavarokkal illetve néhány egészen bugyuta jelenettel és párbeszéddel. A rendőrőrs ostrománál meg nem is tudtam, most nem-e Schwarci jön-e vissza.. Az meg az én bajom legyen, hogy ezt a „visszakanyarodunk az első epizódhoz” dolgot pont nem rég láttam a Lost S6-ban, úgyhogy a jó szándékot elismerve ugyan, nem aléltam el tőle.
Valahogy nem áll össze az egész.. Utoljára ilyet a Végső állomás negyedik részénél éreztem, miszerint nem igazán volt fontos a képek közti kohézió, hanem abban bíztak, a3D mindent visz. Nos, a Fűrészt nem láttam 3D-ben, de valahogy ezt érzem itt is. Tudták, hogy a rajongótábor már megnézi/veszi, s inkább kísérleteztek egyet az új technológiával. Talán még meg is kellene köszönnünk az alkotóknak, de én inkább amondó vagyok, hogy jobban örültem volna egy szokásos módon mesterien megszerkesztett történetnek – a fejemnek röpülő testrészek ellenében. Az eddigi 6 megvolt anélkül, jó lett már volna ez is így.
A DVD minősége szintén a leggyengébb a sorban.. A legelső film DTS ES DISCRET hangsávja már csak egy szép álom, itt van nekünk ugyan egy DTS, de hiányzik belőle a kraft.. A legjobb példa erre, mikor ugyanazt az ajtót beteszik, mint az első részben. Ott sokkal intenzívebben szólt. A kép meg: szerintem fos. Ilyen volt a 24/8, a Lost/6 is. Életlen, homályos az egész. Vajh miért?? Xtra meg már semmi – pedig régen tök jók voltak a kis dokufilmek a trükkökről.. Kár.


Kosárba! ( de csak azért, mert a többi hat már megvan

Ez a film prezentálja, hogy egy jól elkezdett film (1,2. rész) után mennyire lehet elrontani az egész sorozatot. Igazi ZS kategóriás folytatás született, pedig a hatodik részben még láttam valami reményt egy jó befejezésre, de sajnos csalódnom kellett. Bár nem voltak nagy elvárásaim, de még azokat is sikerült alulmúlnia. Nem ajánlom senkinek.

Szokatlan ilyen könnyedséggel írni egy filmről, mégpedig azért, mert aki ismeri és kedveli a sorozatot, annak nem kell ajánlanom az új Fűrészt, aki pedig nem, annak nem igazán tudom.
Enyhe SPOILER-tartalom!
Ugyanazt tudom ugyanis leírni, amit az elmúlt részeknél: teljesen felesleges önmagában álló filmként értékelni vagy egyáltalán beszélni a hetedik Fűrészről (még akkor is, ha a sorszámot szemérmesen rejti az eredeti cím), mert nem az (illetve mégis, de erről majd később...). Ha sorozatként nézem, akkor semmi nem derül ki a motivációkról és a szereplőkről, csak egy pár emlékeztető van, ha valaki felejtett volna, és ez az eddigiek fényében így normális. Újdonságért, meglepetésért itt kb. a negyedik résztől rossz helyen kopogtat a kedves néző, és azok, akik semmit nem tudnak az előzményekről, nemhogy elveszítik, de fel sem fogják tudni venni a fonalat. Ez eddig egy bomlott, mégis rideg racionalitással és logikával működő elme bosszúja és világnézetének illusztrációja volt, amin a brutalitás és a vér csak ugyanolyan komolytalan vevőcsalogatás, mint a Blikken a csöcs. A többrészes "kirakós" egyedi, intelligens sorozatot eredményezett, ahol ügyesen kavarták meg a nézőt azzal is, ami megmutattak, és azzal is, amit nem.

Ez az, amiért jogos a sorszám kikerülése a címből: hossza ellenére nem tudok erre folytatásként tekinteni, legfeljebb függelékként vagy epilógusként. A hatodik rész meglepő záró jelenetének továbbgondolása nem tölti ki a játékidő negyedét sem. Most érződik igazán, hogy John már a harmadik rész óta halott: hiányzik az ész a jelenetek mögül, amit a tűsarkúban tipegő, rémült Jill és a "felvarrt arcú", elszánt Hoffman képtelen pótolni. Ez már a nyitójeleneten, a Nagy Visszatérésen látszik; az ilyenek tartoznak nálam a "filmes öngól" kategóriába, és nem az volt az egyetlen. A másik baklövés az volt, hogy a logika helyett behozták a mázlit a képbe; elmondani nem tudom, mennyire nem hiányoztak a Fűrészekből a "majdnem odaér, de aztán mégsem..." típusú jelenetek (ide értve a kulcsost és a kampóst). Mindez idegen John és az egész eddigi sorozat szellemiségétől, természetétől, és amiért az volt az érzésem, hogy nem továbbgondolni akarták az eddigieket (ahogy idáig tették), hanem lerázni. A franchise ezen friss vérben tocsogó elemének kényszerűségből cipelt nyűg az a párezer rajongó, akik folytatást vártak, és amit én kaptam, az koncnak is bajosan nevezhető.

Így lett a Saw: The Last Chapter aminek szánták, meg aminek sokan mindig is tartották: cseppnyi ideológiával megízesített, a mozikban térhatással fogyaszthatóbbá tett, agyatlan mészárszék, és amiért a maradék bő 75% mégis megáll a saját lábán... azon az egyen. A "szerelmi háromszög" és Bobby Degan sztorija (még ha irányító elme nélkül is, de) ügyes fricska a médiának és a celebkultusznak, a roncstelep a kiközösítésnek, ami szimpatikus vonás volt. A csapdák sem rosszak, csak éppen van egy pár ismerős, és nem is a filmekből, hanem a játékból. Közben meg fröccsen a vér, repülnek a repeszek és a csontszilánkok az arcba rendesen, ahogy kell.
A DVD-ről később.
Röviden: Bár látványos az "utolsó" Fűrészt, de sorozatként éppen a logika volt az erőssége, és ez az epizód annak lényegét veszi el. Aki könnyed kikapcsolódásra vágyik masszív brutalitással, nézze nyugodtan. Én jóllakottan, de az eddigi zamathoz szokott nézőként keserű szájízzel álltam fel a végén.