Nem értem, miért szereti az emberek többsége Martin Campbell filmjeit. Szerintem az Aranyszem kivételével meglehetősen gagyi alkotásokat hozott össze. Ennél a filmnél mondjuk nem is elsősorban vele van gond, hanem a forgatókönyvvel, ami közhelyes, ötlettelen és bugyuta.
A látvány többnyire rendben lenne, de olykor a háttérvetítésen elvérzik. A legbénább a nyitójelenet, amin csak a vak nem látja, hogy nagyrészt stúdióban lett felvéve. Ehhez képest a Mission: Impossible 2 kezdése maga a nyers realizmus.
A színészek tűrhetően játszanak, már amennyire a sablonos forgatókönyv megengedi. A film legnagyobb pozitívuma Scott Glenn.