Ha suttyomban az előző epizódról írt véleményemet másoltam volna be ide lustaságból, az sem lenne különösebben feltűnő. Ugyanis az ötödik részre bebizonyosodott, amit eddig is lehetett sejteni, vagyis hogy ez az a franchise, ami tényleg vég nélkül folytatható. Elég csak kicserélni az elhasznált vérpatronokat (esetenként azok két lábon járó változatait), kitalálni újabb halálnemeket, betolni az új díszletet, és már cseng is a pénz a kasszába. Hogy ezek azért mégis "részek" legyenek, és ne epizódok, a stáb kísérletet tesz az egyes darabok laza összekötésére (néha egészen ötletesen...), de kb. ebben ki is merül az ok, hogy miért is ugyanaz a cím minden alkalommal.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne minőségi különbség a részek között; az 5. pedig számomra ott van az élmezőnyben. Az itteni kiinduló baleset a második rész farönköse után következik nálam a sorban, ami külön jó pont. A halálok ötletei közül két-három tetszett, a többi elég összecsapott, viszont kezd a sorozat védjegyévé válni egyfajta morbid humor, az is jó. A casting elképesztő tehetséggel választja ki azokat a színészeket, akik közül a többség annyira irritáló, hogy nem a megmenekülésükben reménykedünk (amúgy is hiábavalóan, persze...), hanem a mielőbbi kinyiffanásukban (külön említést érdemel például Miles Fisher, aki kiköpött Tom Cruise). Ezek mellett pedig még az tűnt fel, hogy a természetfeletti, a Halál helyét kezdik átvenni a nemtörődömségből és figyelmetlenségből eredő okok.
Röviden: A végső állomás 5. ugyanúgy működik, mint a korábbi részek; nincs benne túl nagy munka, csak a kopóalkatrészek újak, és ez most még szórakoztatónak bizonyult, ilyen formában meg jó is.