Nem sok a hasonlóság, ez egy amolyan mash-up. Innen egy kicsi, onnan egy kicsi
Hmmm... Érdekes megközelítése ez az eredeti, 19. századi, Grimm-testvérek által gyűjtött mesének. Igazság szerint képi világában, díszleteiben leginkább a Terry Gilliam-féle Grimm-re hasonlít, ami nem gond, viszont így valamilyen szinten nélkülözi az egyedi ötleteket, bár azt cseppet sem állítanám, hogy koppintásról volna szó.
Ha egy szóval szeretném jellemezni a produkciót, akkor a "Hollywood" lenne a legtalálóbb. Gondoljunk bele! Eladható lenne az eredeti történet a 2010-es években? Nem valószínű. Maximum animációs formában.
Értelem szerűen nem gyerekeknek szól ez a verzió, így nem ajánlatos leültetni a csöppséget a TV elé. Jómagam úgy állok hozzá, hogy egy megtekintést mindenképp megér, talán még a gyűjteményembe is felvenném, de nem ez lett a múlt év filmje.
SPOILER-veszély!
Ahogy már említettem jól ki lett forgatva az eredeti történet. Ami maradt, az a prológus rész. Hófehér(ke) édesanyja, a királynő egy fehér-bőrű, fekete-hajú gyermeket szeretett volna. Egy idő után világra is hozta a gyermeket, ám szülés közben az anya meghalt. Férje újraházasodott, itt jön képbe a Gonosz Mostoha, na és innen már más a sztori. Szépen megkeverték a forgatókönyv írók és egy más lefolyású filmet csináltak belőle.
A szereplők jellemeit megváltoztatták, így Hófehér (Kristen Stewart) egy harcias, amazon lett, a Vadász (Chris Hemsworth) pedig egy iszákos, depressziós, időnként agresszív karakter. Nyilván színesebbek lettek az egyének ilyen tulajdonságokkal, ám folyamatosan az járt a fejemben, hogy "Ne hasonlítsd össze a mesével, mert megbánod!" Tényleg el kell vonatkoztatni!
Aztán ott van a 8 törpe. Nem tudom miért kellett ez a 7+1, de hát felőlem... Ők már régen nem tevékenykednek bányászként, inkább, amolyan iszákos, nihilista rebellisek. De ami vicces, hogy tök jól áll nekik! (Nem ide tartozik, de úgy gondolom, hogy A Hobbit-ban jobban sikerültek a törpék. Persze más a sztori, más a közeg, de azok sokkal "törpösebbek" lettek.)
Említettem az elején, hogy rengeteg a Grimm-es és talán még Van Helsing-es hatás. Ebből kifolyólag a falvak klasszikus 18-19. századi hatást keltenek egy kis groteszk fűszerezéssel. A hangulat a színhasználat miatt elég sötét, nem olyan Tim Burton szinten, hanem pusztán komorságot sugároz, hogy folyton esik az eső, be van borulva az ég, minden tiszta sár stb. Persze muszáj is ezt a hatást kelteni, mivel a Gonosz királynő mételyként élősködik a korábban szebb napokat megért birodalmon.
A királynő árnyékserege nagyon látványos. Nem is igazán a megjelenése, hanem amikor kettéhasítják és darabjaikra esnek. A Tron-ban gyakorlatilag ezt hívhatják szétpixelezésnek. ;-)
Több helyen is olvastam és a dvd borítójára is felkerült, hogy a Mostohát alakító Charlize Theron fantasztikus alakítást nyújt. Ezt én is meg tudom erősíteni. A filmben ő végezte a legjobb munkát. Kisten Stewart játéka bejött, de róla csak a film megtekintése előtt tudtam meg, hogy ki ő, révén nem vagyok képben az Alkonyat-mozikkal. Így talán könnyebb is azt mondani, hogy jól dolgozott. A gerenda a szememben Chris Hemsworth. Eddig ezen kívül 3 filmjét láttam. A Thor és az Avengers egy kutya. Szuperhős és kőkemény, nem várok tőle sokat. A Ház Az Erdő Mélyén viszont egy gyötrelem volt az abban nyújtott pocsék alakításával együtt. Itt majdnem ugyan ez. Objektívan próbálom nézni a dolgokat. Jól mutat a képernyőn és nem kellene abba a hibába esni, hogy pár izom és meg van a szerep. Eléggé egy síkon mozgott a játéka.
Ami pedig a kiadvány illeti. Szép tok. Remek kép és hang. Extra? Nincs, ami borzalmas. Vagy hát van, de csak az üres helyet kitölteni. Valahogy dűlőre kellene ezzel most már jutni. 3000-3500 forintért ma már nem elég egy film jó képpel meg hanggal. Ez kezd irritálóvá válni, de nem csak ennél, úgy általánosságban.
Valahol hasonlít az eredetire, valahol nem. Úgy ajánlott megtekinteni, hogy ne legyenek az embernek elvárásai. Az meg, hogy ki mit mond a filmről, mindenkinek a privát véleménye. Ki-ki döntse el, hogy meg akarja-e nézni vagy sem? Tetszik-e neki vagy sem? Nem rossz. Többször nézhető, de kult-film ez sem lesz.
TÖRTÉNET: 6
LÁTVÁNY: 7
KÉP, HANG: 8
KIADVÁNY: 4
Ha egy szóval szeretném jellemezni a produkciót, akkor a "Hollywood" lenne a legtalálóbb. Gondoljunk bele! Eladható lenne az eredeti történet a 2010-es években? Nem valószínű. Maximum animációs formában.
Értelem szerűen nem gyerekeknek szól ez a verzió, így nem ajánlatos leültetni a csöppséget a TV elé. Jómagam úgy állok hozzá, hogy egy megtekintést mindenképp megér, talán még a gyűjteményembe is felvenném, de nem ez lett a múlt év filmje.
SPOILER-veszély!
Ahogy már említettem jól ki lett forgatva az eredeti történet. Ami maradt, az a prológus rész. Hófehér(ke) édesanyja, a királynő egy fehér-bőrű, fekete-hajú gyermeket szeretett volna. Egy idő után világra is hozta a gyermeket, ám szülés közben az anya meghalt. Férje újraházasodott, itt jön képbe a Gonosz Mostoha, na és innen már más a sztori. Szépen megkeverték a forgatókönyv írók és egy más lefolyású filmet csináltak belőle.
A szereplők jellemeit megváltoztatták, így Hófehér (Kristen Stewart) egy harcias, amazon lett, a Vadász (Chris Hemsworth) pedig egy iszákos, depressziós, időnként agresszív karakter. Nyilván színesebbek lettek az egyének ilyen tulajdonságokkal, ám folyamatosan az járt a fejemben, hogy "Ne hasonlítsd össze a mesével, mert megbánod!" Tényleg el kell vonatkoztatni!
Aztán ott van a 8 törpe. Nem tudom miért kellett ez a 7+1, de hát felőlem... Ők már régen nem tevékenykednek bányászként, inkább, amolyan iszákos, nihilista rebellisek. De ami vicces, hogy tök jól áll nekik! (Nem ide tartozik, de úgy gondolom, hogy A Hobbit-ban jobban sikerültek a törpék. Persze más a sztori, más a közeg, de azok sokkal "törpösebbek" lettek.)
Említettem az elején, hogy rengeteg a Grimm-es és talán még Van Helsing-es hatás. Ebből kifolyólag a falvak klasszikus 18-19. századi hatást keltenek egy kis groteszk fűszerezéssel. A hangulat a színhasználat miatt elég sötét, nem olyan Tim Burton szinten, hanem pusztán komorságot sugároz, hogy folyton esik az eső, be van borulva az ég, minden tiszta sár stb. Persze muszáj is ezt a hatást kelteni, mivel a Gonosz királynő mételyként élősködik a korábban szebb napokat megért birodalmon.
A királynő árnyékserege nagyon látványos. Nem is igazán a megjelenése, hanem amikor kettéhasítják és darabjaikra esnek. A Tron-ban gyakorlatilag ezt hívhatják szétpixelezésnek. ;-)
Több helyen is olvastam és a dvd borítójára is felkerült, hogy a Mostohát alakító Charlize Theron fantasztikus alakítást nyújt. Ezt én is meg tudom erősíteni. A filmben ő végezte a legjobb munkát. Kisten Stewart játéka bejött, de róla csak a film megtekintése előtt tudtam meg, hogy ki ő, révén nem vagyok képben az Alkonyat-mozikkal. Így talán könnyebb is azt mondani, hogy jól dolgozott. A gerenda a szememben Chris Hemsworth. Eddig ezen kívül 3 filmjét láttam. A Thor és az Avengers egy kutya. Szuperhős és kőkemény, nem várok tőle sokat. A Ház Az Erdő Mélyén viszont egy gyötrelem volt az abban nyújtott pocsék alakításával együtt. Itt majdnem ugyan ez. Objektívan próbálom nézni a dolgokat. Jól mutat a képernyőn és nem kellene abba a hibába esni, hogy pár izom és meg van a szerep. Eléggé egy síkon mozgott a játéka.
Ami pedig a kiadvány illeti. Szép tok. Remek kép és hang. Extra? Nincs, ami borzalmas. Vagy hát van, de csak az üres helyet kitölteni. Valahogy dűlőre kellene ezzel most már jutni. 3000-3500 forintért ma már nem elég egy film jó képpel meg hanggal. Ez kezd irritálóvá válni, de nem csak ennél, úgy általánosságban.
Valahol hasonlít az eredetire, valahol nem. Úgy ajánlott megtekinteni, hogy ne legyenek az embernek elvárásai. Az meg, hogy ki mit mond a filmről, mindenkinek a privát véleménye. Ki-ki döntse el, hogy meg akarja-e nézni vagy sem? Tetszik-e neki vagy sem? Nem rossz. Többször nézhető, de kult-film ez sem lesz.
TÖRTÉNET: 6
LÁTVÁNY: 7
KÉP, HANG: 8
KIADVÁNY: 4
Hasznosnak ítélted a kritikát? (0/0)
Hófehérke - Alkonyatos különkiadás
Idén aztán bőven elkényezteti a filmes világ azokat, akiket bezsongat, ha fekete hajú tinilányok szenvelegnek mostohaanyjuk zsarnokoskodásától. A "futottak még" kategóriában megtalálható a klasszikus mese feldolgozása és modernizált tinithriller is az imdb szerint, de fajsúlyosabb darab igazán csak kettő volt/lesz: a Tükröm, tükröm, ami egy többszörösen alternatív világban játszódó felnőtt mese, illetve ez, a dark fantasy műfajban induló Hófehér és a vadász.
"Fehér, mint a hó": Nekem előnynek számít az, hogy mindkét mese egy kicsit próbált újítani, és nem csak a megszokott "erdőbe ki / almát meg / üvegkoporsóba be / csók / mostohát el" történetszálat járja végig, amiben Hófehér(ke) csak várja, hogy megmentődjön. A lányok -mostohájuk fogságának burkából kikerülve-, bizony szembesülni kénytelenek azzal a pusztulással, ami a királynő bosszújának, gyűlöletének és félelmeinek eredményeként a birodalomra szabadult, és amiről (ellentétben a Tükröm, türkömmel) túl sok illúziója Hófehérnek sincs. Az ő "tanulmányútja" emiatt nem a megszokott "madárkákkaléneklős-őzikékkelsétálós", hanem depresszíós és groteszk, és ezt a hangulatot remekül idézték meg és tartották fenn a film eszközei. Ide tartozik például, hogy a szereplőket egyáltalán nem találtam kétdimenziósnak (na jó, a törpéket egy kicsit), és az külön tetszett, hogy a két, párharcát vívó nő mellett ez még az al-címszereplő vadászra is igaz (végre nem csak annyi a meghasonulása, hogy "Nem vágom ki a szívét, mert olyan cuki!"). Ehhez persze kellettek megfelelő színészek is, és bár egyiknek az alakítása sem hibátlan (ld. lent), mindegyikük hihető a szerepben: Charlize Theronnak jól áll a tejszínben megmártózás, Chris Hemsworthről elhiszem, hogy egész életét az erdőben élte le, Kristen Stewartnál pedig ki tudna jobban szenvelgő tinédzsert alakítani, ugye:). A legtöbb látványelem is tetszetős, főleg az erdei kiruccanásnál, még úgy is, hogy ezeknél hajlamos a néző leginkább a mozijegyére pislantani, hogy nem-e más filmet néz éppen (túl egyértelműek a nyúlások, főleg a kényszerűen felesleges trollos harcot látva). A film csúcsa ezeken felül nekem, hiába lehet könnyen nyálas giccsparádénak tartani, a Menedék volt, részben azért, mert a természet sokszínűségét, szépségét és erejét sokkal jobban mutatta be, mint akár a Pandora, részben meg azért, mert a kis lények és a szarvas a Vadon hercegnőjére emlékeztettek, azt meg szeretem.
"Vörös, mint a vér": Véresszájú most annyira nem tudok, de nem is akarok lenni. "Elsőnagyfilmes" rendezőről lévén szó kicsit engedékenyebb vagyok, és amit hibának éreztem, az sem volt vészes; kicsit rövidebb játékidő (hanyagolva a caplatásokat és a bambulásokat), kicsit átgondoltabb vágások és kevesebb lassítás azért jót tett volna. A színészekre az előbb is utaltam: Kristen Stewartot már igazán elküldhetné valaki egy arcmimika-tanfolyamra, mert ez a bánatos-hernyós ábrázat nem lesz elég, ha ki akarja magát nőni az eddigi zsáneréből, és Charlize Theron sem erőltette meg magát a rekedtes rikácsoláson túl, hogy átéléssel adja elő a haragot. Ezen túl is voltak dolgok, amiket nem értettem (például hogy egy fantasy-mesében mit keres a keresztény vallás), amiket nem szerettem, vagy amik nem tetszettek. Mondjuk az sem ártott volna, ha kevesebb a baki, a logikátlanság, a finálé lovasrohama például elég ügyetlenre sikeredett; a várba beérve a harcosok alól hipp-hopp, eltűntek a lovaik. Az egyetlen elem a filmben, ami viszont annyira rossz volt, hogy a végére már sírtam a röhögéstől, az Hófehér harcra buzdító beszéde volt, vélhetően a világtörténelem egyik legpocsékabbja ebben a kategóriában ("A vas megolvad, de megszilárdulva újra vassá válik...").
"Fekete, mint a holló szárnya": A komor hangulat és a lassúság azonban egy dologra mindenképpen jó volt; hosszú idő után először éreztem egy mesénél, hogy nem pusztán szórakoztatni akar, hanem mélyebb tartalmat láttam benne. A jó mesék mindig is stilizált tanulmányok voltak a társadalmi együttélés, az egyéni viselkedés normáiról és buktatóiról, és biztos azért, mert néha nem kötöttek le annyira a vásznon látottak, hát ráértem ilyenekről gondolkodni. Igazából ez, a történet szimbolikus részeinek erősebb hangsúlyozása nyomta talán a jogosnál kicsit feljebb az értékelésem, függetlenül attól, hogy a kép, amit az emberekről és a világról fest, az érzés, amit maga után hagy, nem különösebben pozitív.
Röviden: A Tükröm, tükröm Hófehérkéje tolvaj-szabadságharcos kasztúvá fejlődőtt, itt Hófehér druida-paplovagként száll szembe gonosz mostohájával, aki ezúttal nem csak egy hiú hozományvadász, hanem egy bosszúszomjas boszorkány, és ez a két film stílusát is meghatározza. Amennyire előbbi játékos és harsány volt, úgy ezt inkább baljós és rideg háttere, a karakterek mélysége, meg a mese általánosabb vonatkozásai emelik ki a középszerűségből, nekem legalábbis ezekért tetszett. Gyerekek pedig továbbra is a Disney-verziót mutogatnám.
"Fehér, mint a hó": Nekem előnynek számít az, hogy mindkét mese egy kicsit próbált újítani, és nem csak a megszokott "erdőbe ki / almát meg / üvegkoporsóba be / csók / mostohát el" történetszálat járja végig, amiben Hófehér(ke) csak várja, hogy megmentődjön. A lányok -mostohájuk fogságának burkából kikerülve-, bizony szembesülni kénytelenek azzal a pusztulással, ami a királynő bosszújának, gyűlöletének és félelmeinek eredményeként a birodalomra szabadult, és amiről (ellentétben a Tükröm, türkömmel) túl sok illúziója Hófehérnek sincs. Az ő "tanulmányútja" emiatt nem a megszokott "madárkákkaléneklős-őzikékkelsétálós", hanem depresszíós és groteszk, és ezt a hangulatot remekül idézték meg és tartották fenn a film eszközei. Ide tartozik például, hogy a szereplőket egyáltalán nem találtam kétdimenziósnak (na jó, a törpéket egy kicsit), és az külön tetszett, hogy a két, párharcát vívó nő mellett ez még az al-címszereplő vadászra is igaz (végre nem csak annyi a meghasonulása, hogy "Nem vágom ki a szívét, mert olyan cuki!"). Ehhez persze kellettek megfelelő színészek is, és bár egyiknek az alakítása sem hibátlan (ld. lent), mindegyikük hihető a szerepben: Charlize Theronnak jól áll a tejszínben megmártózás, Chris Hemsworthről elhiszem, hogy egész életét az erdőben élte le, Kristen Stewartnál pedig ki tudna jobban szenvelgő tinédzsert alakítani, ugye:). A legtöbb látványelem is tetszetős, főleg az erdei kiruccanásnál, még úgy is, hogy ezeknél hajlamos a néző leginkább a mozijegyére pislantani, hogy nem-e más filmet néz éppen (túl egyértelműek a nyúlások, főleg a kényszerűen felesleges trollos harcot látva). A film csúcsa ezeken felül nekem, hiába lehet könnyen nyálas giccsparádénak tartani, a Menedék volt, részben azért, mert a természet sokszínűségét, szépségét és erejét sokkal jobban mutatta be, mint akár a Pandora, részben meg azért, mert a kis lények és a szarvas a Vadon hercegnőjére emlékeztettek, azt meg szeretem.
"Vörös, mint a vér": Véresszájú most annyira nem tudok, de nem is akarok lenni. "Elsőnagyfilmes" rendezőről lévén szó kicsit engedékenyebb vagyok, és amit hibának éreztem, az sem volt vészes; kicsit rövidebb játékidő (hanyagolva a caplatásokat és a bambulásokat), kicsit átgondoltabb vágások és kevesebb lassítás azért jót tett volna. A színészekre az előbb is utaltam: Kristen Stewartot már igazán elküldhetné valaki egy arcmimika-tanfolyamra, mert ez a bánatos-hernyós ábrázat nem lesz elég, ha ki akarja magát nőni az eddigi zsáneréből, és Charlize Theron sem erőltette meg magát a rekedtes rikácsoláson túl, hogy átéléssel adja elő a haragot. Ezen túl is voltak dolgok, amiket nem értettem (például hogy egy fantasy-mesében mit keres a keresztény vallás), amiket nem szerettem, vagy amik nem tetszettek. Mondjuk az sem ártott volna, ha kevesebb a baki, a logikátlanság, a finálé lovasrohama például elég ügyetlenre sikeredett; a várba beérve a harcosok alól hipp-hopp, eltűntek a lovaik. Az egyetlen elem a filmben, ami viszont annyira rossz volt, hogy a végére már sírtam a röhögéstől, az Hófehér harcra buzdító beszéde volt, vélhetően a világtörténelem egyik legpocsékabbja ebben a kategóriában ("A vas megolvad, de megszilárdulva újra vassá válik...").
"Fekete, mint a holló szárnya": A komor hangulat és a lassúság azonban egy dologra mindenképpen jó volt; hosszú idő után először éreztem egy mesénél, hogy nem pusztán szórakoztatni akar, hanem mélyebb tartalmat láttam benne. A jó mesék mindig is stilizált tanulmányok voltak a társadalmi együttélés, az egyéni viselkedés normáiról és buktatóiról, és biztos azért, mert néha nem kötöttek le annyira a vásznon látottak, hát ráértem ilyenekről gondolkodni. Igazából ez, a történet szimbolikus részeinek erősebb hangsúlyozása nyomta talán a jogosnál kicsit feljebb az értékelésem, függetlenül attól, hogy a kép, amit az emberekről és a világról fest, az érzés, amit maga után hagy, nem különösebben pozitív.
Röviden: A Tükröm, tükröm Hófehérkéje tolvaj-szabadságharcos kasztúvá fejlődőtt, itt Hófehér druida-paplovagként száll szembe gonosz mostohájával, aki ezúttal nem csak egy hiú hozományvadász, hanem egy bosszúszomjas boszorkány, és ez a két film stílusát is meghatározza. Amennyire előbbi játékos és harsány volt, úgy ezt inkább baljós és rideg háttere, a karakterek mélysége, meg a mese általánosabb vonatkozásai emelik ki a középszerűségből, nekem legalábbis ezekért tetszett. Gyerekek pedig továbbra is a Disney-verziót mutogatnám.
Hasznosnak ítélted a kritikát? (0/0)