• {name} ({TCS})


Nem regisztrált felhasználó  - [belépés]
böngésző

Xpress.hu > DVD > Egy ember az örökkévalóságnak (DVD)
Egy ember az örökkévalóságnak A Man for All Seasons
A termék már nem kapható
 
 
 
 

MEGJELENÉS: 2002. február 19. | INFO A termék sajnos már nem beszerezhető.



  • Ebben a csomagban kapható
  • Alkotók
  • Leírás
  • Részletek
  • Kritikák

   VIII. Henriknek, Anglia uralkodójának utódra van szüksége, ha nem akarja, hogy halála után polgárháború szabdalja szét birodalmát. Asszonya azonban meddőnek bizonyul, így a király elhalt bátyja özvegyét kívánja hitveséül fogadni.

   A válást nem engedélyezi a Pápa, ezért Henrik saját egyházat alapít. A népre hatni képes Mórusz Tamást próbálja ügye mellé állítani, aki szörnyű válaszút elé kerül: hű marad elveihez, és akár meg is hal értük, vagy behódol a törvényt kénye-kedve szerint alakító királynak, mint oly sok más alattvalója.

   A grandiózus drámát 1966-ban hat Oscar-díjjal tüntették ki: Legjobb film, Legjobb rendező (Fred Zinnemann), Legjobb férfi főszereplő (Paul Scofield)!, Legjobb forgatókönyv, Legjobb operatőri munka és Legjobb jelmezek!

Játékidő:
115 perc
Gyártási év:
1966
Hangok:
- angol - mono (DD)
- német - mono (DD)
- francia - mono (DD)
- spanyol - mono (DD)
- olasz - mono (DD)
Feliratok:
magyar, angol, arab, bolgár, cseh, dán, finn, francia, görög, héber, hindi, holland, izlandi, lengyel, német, norvég, olasz, portugál, spanyol, svéd, török
Képformátum:
1.85:1 (16:9)
Átlagos értékelés:
juliet
értékelése:
2006. ápr. 1. - 19:23
Pár órát vártam a véleményem leírásával a film után, hogy objektívabb legyen, de talán még így sem sikerül. Teljesen a hatalmába kerített, régen nem volt rám film ekkora hatással, mint ez.
A történetrol nem is írok, azt Field és Emlékember nagyszeruen megtette, inkább csak kiemelném, hogy nekem mi tetszett a filmben.
Természetesen az egész film, úgy ahogy volt. Látszik, hogy az alapanyag tökéletes volt, a dialógusok frappánsak és szívbemarkolóak. Már a film elején megtapasztalhatjuk, hogy Sir Thomas More (Paul Scofield) minden szavát úgy kell érteni, ahogy mondja. Nincs mögöttes célzás, irónia vagy cinizmus, ez egy olyan ember, akinek minden mondatában az oszinteség van jelen.
Már az elején ellentmond Wolsey bíborosnak (Orson Welles), nem hátrál meg az elveiben, és ezt a bíboros tiszteli is, annyira, hogy More-t jelöli meg halála elott Lordkancellárnak. Wolsey-ról kevés szó esik a filmben, de kicsit o is hasonlít More-ra. Híven szolgálja a királyt, VIII. Henriket, de az nem tiszteli meg azzal, hogy ott legyen a haláloságyánál. Szomorú kép egy nagy férfiú eltávozásáról.
More a királytól sem fél, neki is megmondja, mi a véleménye jövendo házasságáról, ami bántja a királyt, és amivel ki is vívja haragját. Az önzo Henrik lelkébe bepillantást nyerhetünk, amikor az esküvojén azt hiszi, hogy More eljött. Boldogan megy feléje, de aztán kiderül, hogy csak összetévesztette valakivel. Mivel More nem örül vele, a király bosszúja csak ido kérdése.
Richard Rich az abszolút karrierista megtestesítoje. Miután More nem segített neki állást kapni, Cromwell segítségére támaszkodik, és a vagyon és hatalom érdekében egyre lejjebb süllyed az erkölcsi fertoben addig, amíg hamisan esküszik, és a barátját is elárulja. Nagyon szép mondat More szájából a tárgyalás végén, mikor megállítja Richet, mert észreveszi rajta a medált, ami Wales államügyészének hatalmi jelképe: "Richard, nem érdemes eladni a lelkét, még ha az egész világot kapja cserébe sem. Nemhogy Walesért." A legszebb mondat a filmben!
Nagyon tetszett nekem is, amit Field említett, hogy a rendezo úgy érzékelteti Rich egyre feljebb jutását a társadalmi ranglétrán, hogy az egyre díszesebb ruhákban jelenik meg.
More az egyetlen ebben a romlott világban, aki ki mer állni az igazáért, aki mindig, minden egyes esetben helyesen jár el, akire nem lehet követ vetni!
Még legjobb barátja, Norfolk hercege (Nigel Davenport) sem tudja megérteni, miért nem adja be a derekát, és végeredményben (mégha csak félelembol is), o is elárulja More-t, és résztvesz a kihallgatásában. Cromwelltol persze nem lehetett mást várni, mert kezdettol fogva More helyére pályázott.
Talán legjobban a lánya, Margaret érti meg, de a végén már o is kéri, hogy adja be a derekát, mert értheto okokból félti az apját. De More kitart, és a becsületessége, a tisztasága, az oszintesége, a hite az igazságban, a jogban és Istenben erosebb a halálfélelemnél is. Jellemzo, hogy egy ilyen tiszta ember nem maradhat életben a sok romlott, korrupt hajbókoló között. A világ mindig megbünteti a tisztaság ennyire jeles képviseloit. Nekem nyomban Jézus jutott eszembe More-ról, o volt még ilyen bátor, és o is így végezte.
Az is szomorú, hogy a király nem vesz részt More tárgyalásán, és egyáltalán soha nem vádolja szemtol szemben. A piszkos munkát elintézteti alattvalóival. Ez a hála a leghuségesebb alattvalójának, aki ráadásul barátja is volt: a király nem képes felvállalni döntését More elott, nem képes a szemébe nézni. Távolmarad, csakúgy, mint Wolsey bíboros halálánál.
More tisztán megy a halálba. Bátran, emelt fovel, ahogy csak a legnagyobbak tudnak.
Zinemann remek munkát végzett. Fielddel ellentétben én nem éreztem a színpadiasságot, mindenki nagyon természetesen játszott, és a rendezo jól élt a filmes eszközökkel. Engem is nagyon megragadott, amikor ahelyett, hogy kiírták volna, hogy "Egy év múlva", More a börtöncellából kinézve eloször egy nyári, majd téli és ismét egy nyári jelenetet látott, ami sokkal finomabban és érzékeletesebben tárta elénk az ido múlását, mint egy szimpla felirat.
A képek gyönyöruek, a táj, a díszes csónakok, amin a királyt viszik, Hampton Court (amit szerencsémre éloben is volt lehetoségem megcsodálni), és a csodálatos angol kertek és növények.
A színészek alakításairól csak felsofokban lehet beszélni. Paul Scofield csodálatos alakítást nyújt. Keveset mosolyog, mégis a határozottsága, a nyíltsága, az oszintesége miatt az ember csak szeretni tudja, és együttérezni vele. Szerencsére meg is kapta érte az Oscart. Megérdemelte. Nagyon tetszett az a jelenet is, amikor a cellájában fogadja a családját, akiket hosszú ido után beengednek hozzá, persze nem puszta jóindulatból. Hellyel kínálja oket a cellában, ami neki már megszokott és természetes, de a családja zavartan szemléli a rideg környezetet. Egy-két pillantással Scofield oldalnyi szövegeket képes érzékeltetni. A családját játszó színészek nemkülönben.
Érdekes volt látni John Hurt-öt ilyen fiatalon (Richmond Rich). Rendkívül meggyozo alakítást nyújt az ambíciózus, a hatalomért hamisan esküdo antihos szerepében.
Wendy Hiller játssza More második, zsörtölodos feleségét, Alice-t. Csak a legnagyobb ijedtségében engedi ki fájdalmát a börtönben, ami még megrázóbbá teszi a jelenetet.
Susannah Yorktól (Margaret) ismét csodálatos alakítást láthattam, igazán különleges, rendkívüli képességekkel megáldott színészno.
Robert Shaw (VIII. Henrik) meggyozo mint Henrik. Más, mint Charles Laughton, de mély benyomást kelt o is. Szertelen, hangos, hiú és könyörtelen.
Leo McKern (Cromwell) szintén remek választás volt a romlott kegyenc szerepére.
Vanessa Redgrave csak egy percre tunik fel Boleyn Anna, az újdonsült hitves szerepében.
És a végére hagytam a nagy öreget, Orson Wellest. Wolsey szerepében mindössze pár percig van jelen, de o is uralja a vásznat. Félelmetes, mennyire karakteres a bíboros szerepében. Egy-két legyintés, egy gunyoros pillantás, és egy tekintélyes, hatalmas ember jelenik meg a szemünk elott. Ilyen túlsúlyosan még nem láttam Wellest, de ebben a szerepben még szinte jól is áll neki ez a fölösleg, mert még jobban kihangsúlyozza tekintélyét.
Ez a film egészen kivételes. Már régóta a gyuteményemben volt, de csak most néztem meg. Mindenkinek ajánlom, nálam bekerült a Top10-be! Rendkívül megindító, szomorú film, de mindannyiunknak tanít valamit arról, hogyan kellene élni. Sajnos erre nem sokan vagyunk képesek.
Az Extrákat én is hiányolom.
25 látogatóból 13 értett egyet ezzel a hozzászólással
field
értékelése:
2005. feb. 23. - 18:54
Hol vannak ma már az olyan biztos kezu mesteremberek, mint például Fred Zinnemann, aki széles mufaji skálán dolgozott, s olyan emlékezetes alkotásokat készített, mint A HETEDIK KERESZT, A FÉRFIAK, a DÉLIDO, a MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ, az EGY APÁCA TÖRTÉNETE, A SAKÁL NAPJA vagy éppen az EGY EMBER AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGNAK?

A Mester rendkívül színészcentrikus volt: nem az volt számára a lényeg, hogy sztárokkal dolgozzon, hanem az, hogy a legmegfelelobb színészeket találja meg a legapróbb feladatokra is. Jelen muvében még parányi szerepekben is olyan színészóriások bukkannak fel, mint Orson Welles és Vanessa Redgrave. A történet VIII. Henrik uralkodása alatt játszódik: a király épp második feleségét, Boleyn Annát "fogyasztja", s minden igyekezete arra irányul, hogy a pápa (és a katolikus egyház) szemében törvénytelen (és érvénytelen) házasságát legitimizálja. Thomas More (Mórus Tamás) nem fordul nyíltan szembe a királlyal, ugyanakkor nem tagadja meg saját elveit és nézeteit sem (fennkölt, s kissé elavult fordulattal: a lelkiismeretére hallgat), még ha ezekért halállal is kell lakolnia.

Robert Bolt világhíru színmuve népszeru repertoárdarab volt világszerte, s méltó módon került filmvászonra is. Georges Delerue kísérozenéje sosem tolakszik a képek elé, hanem inkább erosíti azok hatását, hangulatát. Valamennyi színészrol csak felsofokokban lehet beszélni: Paul Scofield, Wendy Hiller, Robert Shaw, Leo McKern, Susannah York vagy a fiatal John Hurt (hogy csak a legfontosabbakat ragadjam ki) kituno alakításokat nyújtanak, s elsosorban nekik köszönhetoen tunik ez a film idotálló darabnak. Ugyanakkor nem tudom, mennyire a rendezoi koncepció része, vagy mennyiben fogyatékosság, de én úgy éreztem, a színpadiasságot nem sikerült teljesen számuzni a filmbol. Dicséretesnek tartom persze, hogy Zinnemann nem ment el a látványos, de üres történelmi tablók irányába, viszont úgy gondolom, talán jobban kiaknázhatta volna a filmes eszközökben rejlo lehetoségeket. Vannak persze nagyon jó, sot zseniális képsorok is: More fogságának hosszúságát a rendezo annyival is képes érzékeltetni, hogy a börtönablakon át a négy évszak változásait ábrázolja. Richard Rich fokozódó erkölcsi lealjasodását már az is közvetíti a nézok felé, hogy a karakter egyre díszesebb ruhákban jelenik meg. Kedvencem az a rész, amikor More-ékhoz megérkezik VIII. Henrik, s hajójáról fürge mozdulattal ugrik a partra – bele a sárba. Egy pillanat alatt fagyossá válik a légkör, s érezzük, hogy ebben a pillanatban akár azonnal halálos ítéletek is születhetnének ilyesfajta figyelmetlenség miatt. Ám az uralkodó – vésztjósló hallgatás után – most még harsányan elkacagja magát: fejek majd késobb hullannak.

Amit viszont egyértelmuen hiányoltam a filmbol, az a dráma íve volt: meglehet, talán a feliratok olvasása terelte el a figyelmemet (brilliáns szövegek vannak, de eredetileg színdarabról lévén szó, elég sok van belolük), de úgy éreztem, a cselekmény drámai csomó- és csúcspontjai nincsenek igazán kihangsúlyozva: nagyjából egyenletes, bár kétségkívül magas érzelmi hofokon zajlanak az események.

Az extrák? Vérlázító, hogy csak egy elozetesre futotta! Ennyi nagy színész esetében legalább szöveges életrajzokat és filmográfiákat illett volna mellékelni! VIII. Henrik az angol történelem egyik jelentos és ellentmondásos alakja: róla is nyilván lehetett volna valami háttéranyagot keríteni, akárcsak Thomas More-ról, vagy a magyar történelemoktatásban alig számon tartott Wolsey kardinálisról.
18 látogatóból 15 értett egyet ezzel a hozzászólással
Emlékember
értékelése:
2005. júl. 23. - 14:17
Amikor Morus Tamás Utópia címu muvében felvázolta az ideális állam képét, nem tudhatta, hogy gondolatai terméketlen talajra hullottak. VIII. Henrik 1521-ben még Luther ellenes írásával érdemelte ki a Vatikán elismerését, nem sokkal késobb azonban már csak egyetlen kérdés foglalkoztatta: a trónöröklés. Ezért elvált a királynétól, majd feleségül vette Boleyn Annát. Elobb azonban célja elérésének érdekében a király rákényszerítette a klérusra akaratát: elismerték az angol egyház fejének. Ebben a küzdelemben senki sem állhatott útjába, lordkancellári rangban tevékenykedo híve és barátja, Morus Tamás sem. A történelem mint oly sokszor ismét megismételte önmagát, a két férfi személyében két feszíto kérdés csapott össze: mi fontosabb, a pillanatnyi politikai szükségszeruség vagy tetteink következménye és morális hozadéka? A rendezo, Fred Zinnemann örökérvényu filmet alkotott, kérdései nemcsak a múltban, hanem a jelenben és a jövoben is feltehetok. Fantasztikus képekben állítja szembe Morus Tamás erkölcsileg érett alakját a politikai idojárásváltozásoknak bármikor meghajolni képes ügyeskedok figuráival. Robert Shaw a király szerepében tökéletes, átható és eros egyénisége kituno választás volt. A film jobbnál-jobb párbeszédekben tárja fel a politikai intrikák és sakkjátékok veszélyes játékterét, sajnos az üzenet kézenfekvo: a gazemberség kifizetodobb, mint az erkölcsi tartás. Mindez érdekfeszítoen jelenik meg, számos szereplo jellemfejlodését, illetve jellemtörését kisérhetjük nyomon, Zinnemann feltárja a pokolba vezeto út minden mérföldkövét. Morus Tamás pedig megkapja méltó helyét: a hóhér bárdja által nemcsak a keresztény hit igérte örökkévalóságban, hanem morálitásának köszönhetoen a történelem örökkévalóságában is.
7 látogatóból 7 értett egyet ezzel a hozzászólással
sundance helyettese
értékelése:
2012. jan. 14. - 19:51
Paul Scofield talán a filmtörténet legnagyobb színészi teljesítményét vitte végbe, mint Thomas More. Fred Zinnemann nagyon jól válogatta meg színészeit, nem sztárokat, hanem tényleges színészeket választott be a filmjébe. Az öregről tudni kell, hogy forgatókönyv-centrikus rendező volt. Úgy tartotta, hogy egy rendező számára a legnagyobb kihívás egy adott műfajból a legjobbat kihozni. Sok alkalommal bizonyított már: a western műfajában - Délidő; a film noir műfajában (stílusában) - Erőszakos cselekedet; és neki köszönhetjük a thriller egyik alapkövét is, a Sakál napját.

A Tudorok világát a lehető leghitelesebben jelenítették meg, gyönyörű képekkel, díszletekkel, épületekkel és jelmezekkel.

Thomas More maga a megtestesült földi jóság, ő az egyetlen, aki mindvégig kitart ebben a mocskos és korrupt világban.

Zinnemann remek eszközökkel érzékelteti a néző számára pl. az idő telését, illetve a karakterek jellemét (pl. Richard Rich a film elején, mikor Cromwell-hez fordul segítségért a sárba esik, ezzel mintegy a néző tudtára adva, hogy milyen mélyre alacsonyodik a karrierje érdekében).

Összességében egy remek, mesteri iparosmunka.
Ami miatt nem zseniális, az nagyon szubjektív dolog: a Tudorok kora sosem vonzott igazán, és ezért képtelen vagyon olyannyira rajongani a filmért. :)

8/10
0 látogatóból 0 értett egyet ezzel a hozzászólással
Stanley Ipkiss
értékelése:
2009. dec. 25. - 23:47
Egy igazi, örök érvényu klasszikus. Ez alakult ki számomra, ez a véleményem a filmrol, most hogy sikeresen megnéztem. Milyen szerencse, hogy belebotlottam a filmbe és megvettem?! Ma estére egy igazán különleges élményt kaptam, mely más, mint bármelyik nap, bármelyik filmnézés. VIII. Henriktol tudtuk, hogy mennyire véreskezu uralkodó volt, de a filmbol nekem még az is kiderült, hogy az esze sem volt a helyén. Nem számított neki semmi, csak hogy el tudjon válni az akkori feleségétol és el tudja venni Boleyn Annát. Ezt a célt mindenáron véghez akarta vinni, ha életeket kell elvennie, akkor is. Természetesen Mórus Tamás halálához az út hosszú és gödrös volt, mert sokan akartak neki ártani. Egyesek azért, mert magasabb rangú volt, mint más, mások azért, mert ezt kívánta meg, hogy magasabb rangot töltsenek be. De a végítélet ugyanoda sodorta Mórus Tamást. Együtt, közösen vették el az életét, aki csak azért nem adta áldását a király új frigyére, mert az elvei, a neveltetése nem ezt engedte meg. A saját becsületéért halt meg, nem a királyért. Azért felvetodik a kérdés, hogy valóban ért ennyit az önbecsület, önmegtartóztatás, hogy meg is haljunk érte?

Egy biztos. Manapság már nincsenek olyan becsületes és önfeláldozó emberek, mint amilyen Mórus Tamás volt.

Ez a film példaértéku lehet minden olyan ember számára, aki egy kicsit is szereti a történelmet.
1 látogatóból 0 értett egyet ezzel a hozzászólással

DVD
Vásárlói értékelés
ÁTLAG
92%

5 értékelés
Részletezés: 
81-100%
 (3)
61-80%
 (2)
41-60%
 (0)
21-40%
 (0)
0-20%
 (0)

Megosztás

Kapcsolódó hivatkozások

A termék fóruma

Ingyenes szállítás
 

Az oldalon feltüntetett termékképek csupán illusztrációs célt szolgálnak. A valódi termékek megjelenése esetenként eltérhet a képen látottaktól!
Tel.: 06/1-41-31-555 | © Xpress.hu 1999-2018. Minden jog fenntartva.
T: T: