• {name} ({TCS})


Nem regisztrált felhasználó  - [belépés]
böngésző

Xpress.hu > DVD > A lehetetlen (DVD)
A lehetetlen The Impossible
- 79%
Szállítható: BIZONYTALAN
699 Ft
Eredeti ár: 3.290 Ft






  • Alkotók
  • Leírás
  • Részletek
  • Extrák
  • Kritikák
Maria (Naomi Watts), Henry (Ewan McGregor) és három fiuk az óceánparti üdülőparadicsomban élvezik thaiföldi karácsonyi vakációjukat. A világuk azonban egyik pillanatról a másikra a feje tetejére áll, miután egy hatalmas földrengés a tenger mélyében észrevétlenül egy rettenetes erejű cunamit indít el. Az igaz történeten alapuló A lehetetlen felejthetetlen történet egy családról, amely – sok tízezer más idegennel együtt – korunk egyik legpusztítóbb természeti katasztrófájának kellős közepén találja magát. Az átélt borzalmat azonban enyhíti, hogy Maria és családja életük legsötétebb óráiban az együttérzés, a bátorság és egyszerű kedvesség váratlan megnyilvánulásaival találkozik. Az egyszerre nagyszabású és bensőséges, megrendítő és felemelő A lehetetlen utazás az emberi szív mélyébe.
Stúdió:
Játékidő:
109 perc
Gyártási év:
2012
Hangok:
- magyar - 5.1 (DD)
- angol - 5.1 (DD)
Feliratok:
magyar, angol
Képformátum:
2.35:1 (16:9)
Korhatár:


Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
 
Audiókommentár - J.A Bayona rendező, Sergio G. Sánchez író, Belén Atienza producer és María Belón közreműködésével
 
Kisfilm - A lehetetlen szereplői - MAGYAR FELIRATTAL
 
Kisfilm - A lehetetlen megvalósítása - MAGYAR FELIRATTAL
 
Kimaradt jelenetek - - MAGYAR FELIRATTAL
Átlagos értékelés:
Niwrok
értékelése:
2013. júl. 1. - 20:44
A természet ereje és az erő természete
Bár nincs a műfaji meghatározások között, de nekem ez akkor is simán elmenne horrorfilmnek: nincs az a mutáns sorozatgyilkos vagy szellemzombi, amelyik fel tudná venni a versenyt a többszázezer köbméter zavaros víz keltette rettegéssel és az azt követő bioterrorral. Még a trükkfelvételek és a makettek árnyékában is döbbenetes, ahogy a családi idill pillanatok alatt vált át katasztrófafilmbe, ahol minden sikoly és minden seb csontig hatol. Teszi ezt azért, mert a rendező szerint nem csak egy család, hanem a phuketi tragédia minden érintettje számára felelősséggel viseltetnek.

Bár egy családot helyez a film központjába, jó érzékkel nem csinál belőle családi filmet. Kicsit talán túl sok a véletlen és itt-ott érzelmes helyett inkább érzelgős lett, de csak amennyit a megmenekülés és az egymásra találás eufóriája indokol. Az egyik legérdekesebb vonása az volt a Lehetetlennek, hogy nem hollywoodi produkció, hanem a stáb jelentős része spanyol volt, ahogy azok a túlélők is, akikről Bennettéket mintázták. Ez talán meglátszik a költségvetésen, de a minőségen egy percig sem. A phuketi luxusszállóban töltött karácsony hangulata, a tomboló vízáradat, a kétségbeesett bóklászás a romok, hordalékok között, majd a túlzsúfolt kórház; minden a helyén van, minden díszlet, minden gesztus, minden reakció a helyén van.

Éppen ezért bármennyire bevállalós, nagy fizikai kihívásokkal is szembenéző volt Naomi Watts játéka vagy bármilyen együttérzést is képes kiváltani Ewan McGregor jelenete például a telefonokkal, itt bizony a gyerekszínészek alakítása volt meghatározó. A kisebbek is hitelesek, de róluk a werkben elmondják, hogy olyan érzelmeket kellett megjeleníteniük, amiket talán nem is értettek, így persze hiányzik a beleélés. A Lucast alakító Tom Hollandra viszont érdemes lesz figyelni, az ő szerepe fogott meg a legjobban, hiszen elkényeztetett, durcás tiniből kell percek alatt, egy durva sokkot épphogy túlélve felnőnie, neki kell a legtöbb korlátját legyőznie, a legtöbb felelősséget vállalnia. Ráadásul hozzá kötődik az a jelenet, ami talán még a drámai tetőpontnál is jobban meghatott: az, ahogy Lucas a kórházban megpróbálja felkutatni a többi túlélő rokonait.

A kép nekem tökéletesnek tűnt, főleg, hogy az élénk, telt színek és a napsütés miatt egy pillanatra sem hagyja elfeledtetni a stáb, hogy egy paradicsomi környezet változott át földi pokollá. Ezen felül nagyon tudom ajánlani az extrákat, sokkal inkább szeretem az ilyen kétszer öt perces informatív kis rövidfilmeket, mint az akár egyórás unott hátlapogatást.

Röviden: A legjobb sztorikat még mindig az élet írja, a legjobb költséghatékony filmeket pedig nekem még mindig a spanyolok csinálják. A végkifejlet ismeretében is izgalmas és megható, kilátástalanságában is reményteli, az meg nagy kincs mostanában. Maximálisan ajánlom.
0 látogatóból 0 értett egyet ezzel a hozzászólással
R2-D2
értékelése:
2013. ápr. 29. - 1:14
... azért a víz az úr
„Del Toro aktív producerkedése mellett a rendező első filmje borzongatóan jól sikerült - várom a következőt, tisztelt Bayona úr!”
– nos, tudom, nem szép dolog magamtól idézni, de ezt nem hagyhattam ki. 4 évvel ezelőtt írtam e sorokat, az Árvaház kapcsán, s azóta én már el is felejtettem Juan Antonio Bayona nevét…

Ám ezután már biztos nem fogom. A fiatalember második nagyfilmje ugyanis éppoly zseniális lett, mint az első, csak teljesen más témában és stílusban. Az Árvaház horror jellege után most egy katasztrófafilm ízesítésű családi drámát láthatunk, ami ugyanúgy az anya karakterére fókuszál, ám - az egész mozi egyik legnagyobb erényére – nem a megszokott hollywoodi módon… Bayona még nem qrvult el: A lehetelen pont attól lett ugyanis kivételesen jó mozi, hogy spanyol. Igaz, hollywoodi sztárokat vonultat fel, de a lényege, a forgatókönyv pont azoktól az amerikai sallangoktól mentes, amik oly gyakran képesek padlóra tenni egy tengerentúli produkciót…

2004 karácsony másnapja. Még élénken él emlékeimben a döbbenet, amit az indonéziai földrengés által kiváltott cunami pusztításának látványa okozott. Még élnek az emlékeimben a legutóbbi, japán kataklizma képei, s ugyanúgy él emlékeimben az Azután című film első húsz perce, ami már kicsi bepillantást engedett abba az iszonyatba, amit akkor az emberek átélhettek. A 200.000 áldozatot követelő szökőár valódi erejét a kényelmes szobából ugyanakkor baromi nehéz elképzelni, ráadásul túl közeli és túl valós az esemény ahhoz, hogy fájó sebek felszakítása nélkül hiteles filmet lehessen forgatni róla. A hitelességen van a hangsúly, hisz a készítők hajlamosak mindenféle eszközzel kiszínezni a valóságot, élvezhetőbbé tenni egy katasztrófafilmet – hogy a végére csak nyomaiban emlékeztessen a tragikus eseményekre (számomra a világ legsikeresebb filmje is ilyen). No, erre írtam azt, hogy a Lehetetlen más…

Egyrészt nem is katasztrófafilm. Bár a tízedik perctől, mikor jön a víz, brutálisan erős képsorokban mutatja be a tragédiát, de mégis megmarad egy családi drámának, ahol a cunami csak maga a háttér. Egy olyan családi drámának, ahol nem kell a fejünket fogni: nem, itt nem egy széthulló, válófélben lévő családot szakít el egymástól a természet – made in USA -, hanem egy igazi, egymást szerető, háromgyerekes család válik ketté: a sztori tehát az apuka lehetetlen harca, hogy megtalálja eltűnt feleségét és gyerekét. Valós alapokon nyugvó történet, ahol az út vérrel és szenvedéssel, kétségbeeséssel és reménnyel van kikövezve, közben pedig a kicsorduló érzelemtől néha biza’ könnybe lábad az oly keménynek hitt férfiszív is.

Túl sok akciót és csúcsra járatott érzelmi szitut mégse várjunk – az az egy épp elég bele -, inkább a mindennapos/perces szenvedéseké a főszerep. A valóság borzalma és fájdalma rendesen átjön a képernyőn, ahogy pl. Maria (Naomi Watts) és fia kijön először a vízből, ahogy a fára mászik, de leginkább a kórházi részben. Míg az érdekes történetvezetés szerint Henry (Ewan Mc Gregor) szála bekapcsolódik a történetbe, addig az együttérzés, a fájdalom és a reményvesztettség mély bugyrait éljük meg, olyannyira, hogy már ettől is emlékezetes lehetne a film. A keresés, annak minden izgalma, az elszakadáson belüli elszakadás külön tragédiája már csak hab a tortán, a kórházas nagyjelenetet, mikor Lucas (Tom Holland) futkos az épületben, meg egyszerűen zsebkendő után kiált. Zseniális, tipikus filmes eszközöket felvonultató jelenetsor, amire talán a legjobban rá lehet húzni az amerikai jelzőt. De még ez is jócskán visszafogottabb terjedelemben, mint máshol lenne, ráadásul a végkifejlet még hátra volt. S bármennyire is úgy lett vége, ahogy vége lett – szerintem ütősebb lett volna egy még drámaibb finálé -, igazán jól nem érezhetjük magunkat. Mert a repülőből mutatott záró képsorok a letarolt pálmafarengeteggel emlékeztetnek arra, hogy nem csak ez a család volt ott, s nem csak ez a család szenvedett rengeteget… Sőt…

A technikai megvalósítás első osztályú. A cunami képei, az egész katasztrófa hibátlan: a gyors vágások illenek a filmhez, jótékonyan takarnak is, ámde mégsem érezni őket zavarónak. Azt a káoszt, ami ott volt, remekül érzékeltetik. A színészek iszonyat erősek, Naomi Watts Oscar jelölése megalapozott – cicistől, lyukas tüdőstől, vért hányva, mindenhogy. McGregor szokás szerint nagyszerű, de nekem mégiscsak Tom Holland, a legidősebb srác játéka tetszett a legjobban. A kölök sokra viheti még. A 30 millió USD gyártási költség ugyanakkor nem kevés, bízom benne, hogy a mozi idővel lemezen fog akkora kultuszstátuszba emelkedni, hogy nyereséget termeljen a készítőknek. Mert megérdemlik.

Érzelmileg tán csak a Hotel Ruanda volt rám ekkora hatással, pedig az sem volt akkor agyonreklámozva, s ez sem. Nem is értem, miért nem kapott ez nagyobb publicitást. Creeper moziajánlójára halványan emlékeztem ugyan, de ha nincs egy erős baráti ajánlás, lehet, kihagytam volna ezt a filmet. Kár lett volna érte, hisz április elejére így már két top 10-es filmem is van. És remélem, Bayona úr következő mozijára nem kell újabb négy évet várni.

Kosárba!
0 látogatóból 0 értett egyet ezzel a hozzászólással

A termék vásárlói ezeket is szerették:
DVD
BLU-RAY
KÖNYV
DVD
Vásárlói értékelés
ÁTLAG
87%

6 értékelés
Részletezés: 
81-100%
 (5)
61-80%
 (0)
41-60%
 (0)
21-40%
 (1)
0-20%
 (0)

Megosztás

Kapcsolódó hivatkozások

A termék fóruma

Ingyenes szállítás
Filmek téli estékre
 

Az oldalon feltüntetett termékképek csupán illusztrációs célt szolgálnak. A valódi termékek megjelenése esetenként eltérhet a képen látottaktól!
Tel.: 06/1-41-31-555 | © Xpress.hu 1999-2018. Minden jog fenntartva.
T: T: