Sose felejtem el a mesét. Az elvarázsolt kastélyban minden szobába bemehetsz. Minden ajtót kinyithatsz. Csak a hetedik ajtó van zárva. És az a - ki tudja, külső vagy belső - parancs, meg ne próbáld a kulcsot elfordítani benne!
De te elfordítod. És titkokat találsz. Az életed titkait. Mert a hetedik ajtó benned van. Mélyen, belül, magad számára is rejtve, zárva.
Ebben a könyvben sok más történet mellett a hetedik ajtót nyitogatom. A lelakatolt hetedik ajtómat. Hol résnyire, hol sarkig tárva.
Amikor Szabó Magda édesanyja, Jablonczay Lenke szavait olvastam, melyeket halála előtt mondott: "Annyi titkom volt." Akkor eszméltem rá, igen. Igen. Annyi titkom van.
Hogy okos dolog volt-e a kulcsot a zárban hagyni és most elfordítani... magam sem tudom. Talán az olvasó megfejti. Hisz neki gyónok.
