Csiby Károly történelmi esszéjének témája a nemzeti értelmiség utánpótlásának elüldözése. A közösséghez való tartozás érzése és igénye, eleinte a megszokáson alapul. Az ember eredendően társaslény, még akkor is, ha néha elvonul egy csendes helyre. Az átlagember is a sajátjai között érzi jól magát, emiatt szeret visszatérni a szülőföldjére, az övéi közé. A másik nagy erő, a szolgálat. Betölteni azt a feladatot, amire születtél. Ez a két kategorikus imperatívusz áll az emberi lét alapján.Az Erdélyt megszálló idegenek minden eszközt felhasználtak ahhoz, hogy minél hamarabb megszabaduljanak az őshonos magyaroktól. A betelepítés mellett a hatóságok, az általuk veszélyesnek tartott szellemi vezetők elüldözésével igyekeztek felgyorsítani a magyarság beolvasztását. És ez leginkább a nagyvárosokban következett be.
