Ki mit néz most?

A perfect getaway



Noha az első egy óra inkább tűnt egy Hawai i utifilmnek, esetleg vágóképek sorozatának Bear Grylls luxustúléléséről, a lopakodó feszültség szép lassan beérik, és a táj mellett a finálé viszi a prímet. Egy újságcikk, elejtett félmondatok, gyanús viselkedés, és az ember már szinte magát szégyelli, hogy egy ilyen fantasztikusan lenyűgöző környezetet megfertőz a paranoid tévképzeteivel... még úgy is, hogy valahol végig ott motoszkál az emlék, hogy mégiscsak egy thriller került a lejátszóba. A forgatókönyvet kevésbé éreztem erősnek (abban van egy-két céltalan vagy éppen öncélú szakasz), de főleg a végén a rendező és a vágó nagyon összhangba kerültek; ilyen jól összerakott akciójeleneteket bármikor szívesen nézek.

79%

U.i.: Engem mondjuk már nem érint, de úgy emlékszem, korábban a Mokép kilátásba helyezte a megjelentetését. Talán lesz még abból is valami...

Scream 4

Hááát... vegyesek az érzéseim. Sokat vártam tőle, sajnos nem kaptam meg a felét sem! Pedig hányszor megfogadtam, hogy nem ülök le elvárásokkal egy film elé sem! A harmadik rész után kétségkívül felüdülés, de az egész film alatt azt éreztem: már mindent láttunk az első 2 részben! Egy-két poénon jót derültem, de maximum ennyi. Közepes alkotás, kár érte!

Hopp, bocs a képért. Úgy látszik, belekeveredtem a linkekbe, de azért a film ott van az első sor harmadik helyén.

Tucker & Dale vs. Evil



-Mi történt veled?
- Szétvágtam láncfűrésszel egy darázsfészket!
- Miért?

Szeretem azokat a történeteket, amik párhuzamos síkokban játszódnak, és ugyanazt az eseménysort több szereplő szemszögéből is megmutatják. Filmek közül ilyen például az Oroszlánkirály 3., amiben Timon és Pumba oldaláról ismerjük meg az első részben történteket (pl.: hogy miért hajoltak meg az állatok, amikor Simbát felmutatták, vagy hogy miért dőlt össze az állattorony Simba szólója közben), és mondjuk a Rosenkrantz és Guildenstern halott, amiben a Halmet hátteréről derült ki egysmás.

Nos, ez a film is ilyen. Azt a témakört járja körbe, hogy mi történik akkor, ha egy rakás, picsahorroron és tábortüzes rémtörténeten nevelkedett, paranoid főiskolás belecsöppen egy picsahorrorba... pontosabban valami nagyon annak tűnőbe. Kis erdei táborozásuk így válik számukra véres-beles-trancsírozós rémálommá, ahogy egy örjöngő láncfűrészes tömeggyilkos és egy pszichopata baltás őrült kergeti őket, fogságba ejti egyikük barátnőjét (nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy feldarabolják és megegyék), és nem lehetnek biztosak benne, hogy bármelyikük is túléli ezt a kalandot.

A látszat és a paranoid tévképzetek mögött azonban két gyámoltalan tanyasi suttyó van, akik semmi mást nem szeretnének, mint eltölteni egy pecázós-sörözős hétvégét a frissen vásárolt, felújításra szoruló viskójukban, és kezdetben el sem tudják képzelni, milyen eseményláncot indítanak el, amikor egy ájult lányt kimentenek a tóból:).

Szórakoztató, vidám filmecske, egy kis vérfrissítés a picsahorrorok unásig ismert sablonjai között, ami csak a végére fárad el egy kicsit, de ez nem olyan, ami egy elsőfilmes rendezőnél megbocsáthatatlan lenne.

89%

A Lepattintva, Max Payne, Éli könyve óta bele vagyok zúgva abba a csajba :D

Strange Days - A halál napja
Robin Hood (ez a 18. fémdobozos dvd-m)

Barátság extrákkal:Mila Kunis-ba könnyű belehabarodni, így a vásznon keresztül meg pláne.Jól adja elő magát, eszméletlenül gyönyörű és a káromkodás is remekül megy neki.Mit várhatnék még el egy női főszereplőtől...még több ilyen habkönnyű vígjátékot és legalább ennyi textil mentes percet.Élvezettel néztem ezt a filmet és természetesen nem csak miatta.Működtek a poénok, a végén lévő komolyabb perceket is sikerült oldani pár jó szöveggel és tánccal.Ugyanabba az irányba halad, mint az összes többi ilyen jellegű film, de mégsem fullad ki a történet vagy válnak érdektelenné a szereplők.
Woody megint zseniális, Patricia Clarkson pár mocskosabb jelenetét szerintem kivágták, de így is megállta a helyét, és még Justin Timberlake is elfogadhatóan teljesített.
Az idei mozizásaim közül ezen mertem a legtöbbet röhögni, általában visszafogom magam, de most érthetetlen módon teljesen egyedül ültem a teremben.
Ha tehetitek, inkább feliratosan nézzétek meg.Irányamozibabe!

A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken:Jót tett a sorozatnak a rendezőváltás, kellemesen csalódtam a filmben.Azt hiszem, hogy az a néhány ötletes jelenet hiányzott például a harmadik részből is, ami itt megvolt.Nem unatkoztam, és a színészeken sem láttam semmi jelét a fásultságnak vagy a kedvetlenségnek(igaza volt TM-nek is).Johnny fiú a halála percéig tudná ezt a részeges táncot lejteni.
Néha persze időt nyertek ilyen: ki ugorjon? ki menjen előre? marhaságokkal, voltak teljesen felesleges mellékszálak, de most újra élveztem a kalózos balhét.Mondjuk azt sajnáltam, hogy csak 4-5 sellőt mutatnak közelebbről(külön filmet nekik!:), de így is sikerült feldobniuk néhány percre a filmet.Ugyanaz az egész, mint eddig, tehát csodákat nem kell várni, de legalább azt éreztem, hogy megmozdult valami.Kétszer még mosolyogtam is rajta, ami szerintem óriási dolog.

A kezdet kezdete:Egyetlen épelméjű szereplő vagy csak egy kicsit is normális történés nincs benne a 90 perc alatt.Nem vártam ennyire mocskos filmet Harold Ramis-től.Hihetetlen, hogy az emberből mégis zokogást váltson ki ez a förmedvény.
Nem bírtam abbahagyni a nevetést, és közben meg szégyelltem magam emiatt.Nem ajánlom senkinek, hogy megnézze..

A mag:Ugyanolyan bohóctréfa, mint bármelyik világmegmentős film.Semmivel sem jobb vagy rosszabb a többinél.
Megpróbáltam beleképzelni magam a színészek helyzetébe és arra jutottam, hogy egy zseblámpákkal díszített Combino-n ülő gárdától nem várhatok csodákat.Ami ennek ellenére szokatlan volt, az a rengeteg hiszti.Óvodások vívták meg a maguk kis csatáikat, és közben folyt a nagy tudományos értekezés a háttérben.Nem volt annyira éles a helyzet, mint azt vártam volna.Először a zeneválasztás kapcsán jutottak eszembe az 50-es, 60-as évek ma már komolytalannak tűnő sci-fijei.De aztán az egész film hasonló stílust kezdett felvenni...
Nagyjából sejteni lehetett, hogy ki maradhat életben, ezért csak a halálozási sorrend tartogatott némi izgalmat.
Mégis Stanley Tucci utolsó beszólásánál eljutottam odáig, hogy elhagyja a számat az a szokásos két szó..."megérte megnézni". Csak arra tudtam gondolni, hogy ez nagy vásznon kólával és kukoricával felpakolva lehet igazán élvezni.
(Egyébként szeretnék én is galambokért felelős asszisztens lenni egy filmben.Jól odavágnék egy szoborhoz egy műanyag madarat, hogy ne kelljen ezt számítógéppel megoldani.Valamiért nem kedvelem a galambokat, és így kiélhetném magam egy picit anélkül, hogy igazából bántanom kelljen őket.:)

Nekem nagy kedvencem a film. :)

Köszönöm az ajánlást!
Most jutottam el odáig, hogy beszerezzem és kipróbáljam a játékot.Eddig nagyon tetszik.:)

Martin Short számomra a ripacskodás királya.Ezért csak nagyon minimális adagokban tudom elviselni őt.Általában már a puszta jelenléte is idegesít.
Talán az egyetlen film, amit részben miatta szereztem meg, a legutóbbi xpresses csomagommal érkezett Vérbeli hajsza.
Itt is túljátssza néha a szerepét, de lényegesen szerethetőbb a karaktere, mint máskor.Fokozatosan megkedveli az ember, ahogy haladunk előre, mert szinte végig jót akar és a romantikus szálat leszámítva mindig tisztességesen viselkedik.
Még ma is izgalmasnak találtam a történetet, annak ellenére, hogy a gonosztevőkből állsó brigád rajzfilm szerűen viselkedik.Élükön a habverő kezű bérgyilkossal.:)
Nagyokat lehet hahotázni azon, hogy ez a balfék Jack folyton megússza a támadásokat.
Van egy bája az ilyen "régiségeknek", hogy egy látszólag alkalmatlan figura a maga módján hőssé válik.Lehet drukkolni a főszereplőknek, rá lehet csodálkozni a mai szemmel is elfogadható látványra, mindenféle korhatár nélkül bárkinek ajánlható.
Szinte tökéletes kikapcsolódást nyújtott, élveztem..

A Drága papát sajnos leszedték az oldalról:(

Coco Chanel:Valamiért rögtön a grófnő című film ugrott be róla.
Adva van egy erős női karakter, aki csak robog előre az áhított cél felé.Közben mindenki kidől mellőle, ő meg csak nem akar megöregedni vagy lassítani.Kiszipolyozza a környezetében élőket, ezért például nagyon sokáig várnom kellett az első őszintének tűnő romantikus pillanatig.Hamisnak látszott az összes kapcsolata és cselekedete, hiába próbálták szép szavakkal és képekkel eladni nekem ezt az érdekes embert.
Mindenre volt válasza és bármit megtett, hogy előnyös helyzetbe hozza magát.Közben végig magányosnak és kiszolgáltatottnak tűnt és ezért inkább szánalmat éreztem iránta.Olyan volt, mint egy porcelán baba a film utolsó képein.Azt az érzetet keltették bennem, hogy ő bizony feljutott a csúcsra, de közben nem maradt semmije.
A mozgalmas életút és a tényleg gyönyörű kosztümök ellenére végtelenül unalmasnak találtam ezt a filmet.Ez nem nekem való, és ezt már a megtekintés előtt is így gondoltam.(Hiba volt belevágni.)

Sötét anyag:A kínai jeleket nem tudtam mire vélni, nem értettem, hogy milyen összefüggésben állnak a látottakkal.Egyedül az utolsó fejezetben volt világos a kapcsolat.
Vártam, hogy mikor következik be valamiféle rabszolgalázadás, olyan elkeseredettség munkált a főszereplőben, hogy teljesen meg tudom érteni a tettét.Nem helyeslem vagy ilyesmi, hanem egyszerűen el tudom fogadni.
Sokáig nem éreztem magaménak a filmet, mert számomra ismeretlen területen zajlottak az események.Csak a felszínnel foglalkoztam, ezért például Meryl Streep anya vagy őrangyal szerepével sem voltam kibékülve.Szokatlan a stílus és a megvalósítás is, ráadásul rengeteg jelenetben csak a zene dominál.Figyeltem a művészi képeket és mozgásokat, de nem tudtam kiigazodni rajtuk.
De a főszereplő gondolatait megértettem, az utazását szépen nyomon lehet követni.
Az a baj, hogy túlságosan elmerültem a külsőségekben, és a végkifejletet látva már biztosan tudom, hogy lényegtelen dolgokra figyeltem.
Egyértelmű ítéletet nem tudok hirdetni, nem lehet rásütni valamiféle bélyeget erre a filmre.Nekifutok majd még egyszer.

Szerintem szűkítsd az utóbbi kettőre.

Innen fogok választani egy filmet.
Ezek a jelöltek:Coco Chanel, Drága papa, Sötét anyag

Én is szeretem azt a filmjét.Régimódi,lassú folyású,de jól felépített thriller.De az Összeomlást nem übereli.Bár teljesen más kategória....

Egyetértünk, nagyon nagyot alakított Douglas, a végén a "párbaj" is igen hatásos volt, végig kellőképp feszült volt. Ezt a szerepet mintha neki írták volna, másik nagy kedvencem tőle a Tökéletes gyilkosság, egyike az első filmeknek, amit tőle láttam, s nem a legtökéletesebb thriller, de nagyon szeretem és végig neki drukkoltam :D

R2-D2: Az a beszólás... Robert Duvall zseniális volt ebben a szerepben is, az a odaszúrás a végén ütött rendesen! :D Feliratosan néztem, de a szinkronról is sok jót hallottam, hamarosan párommal is megnézem, akkor már "magyarosítva", kíváncsi leszek, mennyire lesz így hatásos.

Pénzvonat:Szinte mindig bearanyozza a napomat, ha láthatom Woody Harrelson-t egy kicsit ökörködni.Ez most sem volt másképp.
Sokszor néztem már meg ezt a filmjét is, de még most sem értem, hogy miért kell minden őrnek az összes felvevőponton leszállnia.Ezzel leegyszerűsítik a történetet lényegi szakaszát.Beugrás - hülyülés - bunyó - kiugrás.
Nem mondom, még így is élveztem, de sokkal jobb is lehetett volna, ha egy kicsit megbolondítják az akciókat.
Mondjuk a közelharcok kivitelezése, egymás szívatásába beleadott energia és a zárópoén mind-mind emelik a tétet.De többet szerettem volna látni ettől a nagyszerű párostól.Tényleg látszik rajtuk, hogy élvezettel csinálták, én meg még párszor biztos megnézem fülig érő szájjal a borzalmas felirat ellenére is.
(Most kedvet kaptam a "Zsákolj, ha tudsz!"-hoz is, de az sajnos nincs meg.)

Ámok:Hogy lehet béna egy film amiben Anne Hathaway és Bijou Phillips (fél)meztelenül flangál? Erre a kérdésre az a "válasz", hogy nem igazán tudom..
Hiába vannak benne tenyérbemászó fehér gyerekek meg irtózatosan erőltetett helyzetek.Valahogy mégis elgondolkodtató ez a világ, ami a szemünk elé kerül.A szereplők tulajdonképpen velem együtt vágynak valami igazira.Ezért is van eltúlozva szerintem a keménykedés benne, hogy magasabbról essenek pofára a kis suhancok.
Legalábbis ezzel próbáltam megmagyarázni magamnak azt a műanyag körítést.
Amint rájöttem erre, már benne is voltam a játékban.Annak rendje és módja szerint el is kezdett tetszeni a film.
A spanyol nyelv felbukkanása is életet lehel a jelenetekbe, legyen az egy hangulatteremtő nóta vagy csak simán a dílerek párbeszédei.Minden megváltozik tőle, hirtelen feljebb lépnek egy szinttel.Nagyjából ez választja el a párhuzamosan futó két szálat egymástól.
Tetszett, hogy ennyire eltérnek a csoportokban való viselkedési formák, persze mindenki túljátszotta a szerepét a saját területén.
(+Az egyik jelenetben még azt hiszik, hogy irányítják az életüket, a másikban nem is érzik át, hogy mekkora szarban vannak.)
A film felétől kezdve egész őszintének tűnő reakciókat láttam, ahhoz képest, hogy mennyire nem ebbe az irányba indultunk el.
Persze ez az útkeresés vagy kísérletezés csak rossz dolgokhoz vezethet, legalábbis ebben a filmben.Vártam, hogy mikor dördül el az a bizonyos lövés, ami helyre teszi a dolgokat.
Nem egy világmegváltó mozi, de mindenképpen többet kaptam tőle, mint amennyit vártam.

A sötétség leple:Elég nevetséges a történet, a színészek sem állnak a helyzet magaslatán(kivéve talán a főszereplő fickó, aki azóta sajnos már meghalt), de néhányszor még így is a hideg futkosott a hátamon.Amíg nem mutatnak konkrétan semmit, addig hatásosak a jelenetek.Ezt a stílust egyébként is jobban kedvelem, mint a mindenkit belezzünk ki jellegű vérengzéseket.
Kifejezetten ígéretesen indítanak, ezért jó lett volna, ha több gyerekkori emléket elevenítenek fel benne.De ami a legnagyobb hatással volt rám, az már megint a fránya útszéli erdőben szaladgálás.Nem mondom, okozott néhány kellemes percet az elsuhanó árny.(lehet, hogy tényleg be kéne szereznem azt az ajánlott konzolos játékot?:)Talán hangok terén nem hozták az elvárt szintet, egyedül ez a nyöszörgés tetszett benne.Hatásos zenével megspékelt percekre nem is emlékszem.
Sajnos az a baj, hogy a kezdeti lendület nem tarthatott ki a nagy menekülésig.
Így a vége felé néhányszor fuldokoltam a nevetéstől(legutóbb ilyen az Aaltra nézése közben jött rám), tényleg nem tudom, hogy mi ütött belém...
Nem fognak viccmesélésbe a szereplők, egyszerűen csak én is meg szerintem a film is összeomlottunk.Na mindegy.
Máskor is elő fogom szedni, mert tényleg nem annyira gagyi, mint azt előzetesen gondoltam.

A parazita:Egészen a "sajtkapus" részig élveztem a kalandot.Onnantól kezdve kicsit elvesztettem a fonalat, és egyre kevésbé találtam izgalmasnak a filmet.
Esküszöm, hogy még nevetnem se kellett a lényeken és a mutatványaikon.De az első leválasztás eredményeit elnézve nem volt minden világos a vége felé.Ettől függetlenül együtt éltem a szereplőkkel.Nem aggódtam értük annyira, lehetett sejteni, hogy ki marad életben.Viszont vártam a megoldást, mert eléggé kilátástalannak tűnt a helyzet kb. 80 percig.Ami még tetszett benne, az egyértelműen az egész filmet végigkísérő zene.Nagyon sokat dob azokon a jeleneteken is, amiket a látvány nem annyira mozdít előre.Ha mást nem is, annyit elért ez az egész mozi, hogy volt volt egy izzasztóbb utam a postaládáig.
Összességében meg voltam elégedve, de nem lesz belőle kedvenc.

Igen, de addig amíg nem emeltem szót mellette, csak negatív kritikákkal szembesültem. Ugyanez elmondható a The Core / A mag című filmre is... :D

Bár az tény, hogy Vince Vaughn személyét továbbra sem tudom hová tenni, valami miatt nekem egy talány az a pasi.

Emlékeim szerint nekem egyik irányba sem lengett ki a film, egynek jó volt.