Az elmúlt két napban az X-Men és az X-Men 2. volt terítéken nálam, jövő héten jöhet a harmadik rész és utána moziban az Elsők.
Nem is tudom, miért nem voltak meg eddig ezek a filmek (de tudom, a pénztárcám miatt), mert mindig is szerettem őket. Pláne, most már dvd-n eredeti hanggal is tudom élvezni (nem tudom megszokni Horányi Lászlót Stewart-nak, hiába, 7 évadnyi Az új nemzedék...) a filmeket. Sosem voltam képregény rajongó és a füzetek alapján készített filmeknek se mondanám nagy rajongójának magam. Egyedül a nagyok közül Bruce Wayne tudott nálam polcra kerülni, a Nolan változat, de az első kettő Superman film, vagy a Superman visszatér is azért tetszettek, no meg a Walking Dead, Watchmen, Sin City és Hellboy filmek is tetszetősek voltak. Sok más filmet nem láttam, még a Vasember talán, akit mondhatnék, de abból is csak az első részhez volt szerencsém.
Szóval, X-Men. Emlékszek, mikor először összetalálkoztam velük, valamikor 2001-2002 körül, gondolom a HBO-n láthattam először, tetszett, de akkor még messze voltam én a dvd gyűjtéstől. A második részt is később, már bizonyosan a HBO-n láttam. Mindkettő remek film (és a harmadikkal sincs túl sok problémám). Ami igazán megragadott ezekben a filmekben, azok többek közt a főbb karakterek. Xavier, Magneto, Wolverine és Jean Grey. Nálam abszolút ők a trilógia főszereplői, köszönhetően, hogy a filmek amúgy is őket tolták az előtérbe. No és maga a szituáció, a mutánsok harca az emberiséggel. Nem csak szó szerint, hanem morálisan. Másnak lenni és ezzel a béklyóval leélni egy életet, soha nem lesz több, mint csak egy mutáns, nem lesz egyenrangú az emberrel. Saját magamon tapasztalom ezt a demagógiát, ezért is érzem magaménak a morális problémákkal küszködő mutánsok történetét. És, hogy nem minden fekete és fehér, azt jól bizonyítja a professzor és Magneto gondolkodásmódja. Mindkettejüknek igaza van, nem tudom azt mondani, hogy az, és csakis az a jó, amit a professzor mond és nincs igaza Magneto-nak, abszolút megértem őt, bár az eszközeivel, amivel harcol, azzal nem.
Az X-Men filmek számomra sosem lesznek egyszerű képregény filmek, akció filmek, sokkal több annál, noha akcióban sincs hiány, sőt. A második részben a nyitójelenet, az iskola megtámadása, vagy Magneto zseniális szökése mind-mind felejthetetlen momentumai a filmnek. És még lehetne sorolni sok más, látványos jelenetet, és nem látványos jelenetet is, ahol a párbeszédek "ütnek". Jövő héten pedig majd moziban tekintem meg az Elsőket, az eddigi kritikák biztatóak.