Ki mit néz most?

Hú, ezt a filmet nagyon rég láttam, még kazettáról, s csak egyetlenegyszer, mégis olyan hatással volt, mintha tegnap lett volna. Azt hiszem, ennél jobb véleményt nem is mondhatnék. Nagyon tetszett!

Nekem Depp először a Benny és Joon hibbant ifjaként maradt meg emlékezetemben. Az Elm utcát sosem láttam, az Ollókezűt csak később, A szakaszt meg elaludtam moziban. A komment elején említett filmben van Depptől egy Chaplin-tribute, amikor villákat szúr a pici zsemlékbe és kánkánozik velük. Na az nagyon bevésődött, ahogy a vasalóval készített melegszenyó is. Mary Stuart Masterson volt a filmbeli társa, hasonlóan stikkes figurát hozott. Az egész film mégis olyan aranyos volt, szívesen megnézném bármikor.

Ja és rengeteg részt kis hazánkban forgattak,olvastam jópár élménybeszámolót is!

A regényt nem olvastam de a sorozat kiváló szórakozást nyújt!
8 részes minisorozat amely most jár a felénél.

Dolores Claiborne(7,5)

Nem tudom, hogy ez eddig miért maradt ki az életemből...
Az első perctől az utolsóig tele van feszültséggel.Szeretem, ha egy film elkap és nem ereszt.Itt is ez történt.A színészek, akiket csak kisebb szerepekben láttam tündökölni, most minden gond nélkül megoldották a komolyabb feladatokat.
David Strathairn valami zseniálisan hozta a beteg állat karaktert.Tudom, hogy csak a munkáját végezte, de most egyszerűen gyűlöltem(ez volt a célja).
Érdekes volt látni a "Dead Like Me" főszereplőjét ilyen fiatalon.
Most nem sorolom fel az összes szereplőt, de kijár nekik egy taps így utólag is.
Egy rendesen megírt történethez mindenki hozzátette a magáét.
Csak az ajánlókra hagyatkozva megvettem ezt a dvd-t és nagyon nem bántam meg.
Egyszerű kiadás, de most ez nem nagyon érdekel.
Aki teheti nézze meg legalább egyszer ezt a mozit.

Dan és a szerelem(4-5 pontnál többet nem érdemel.)

Sok komikus kipróbálja magát komolyabb szerepekben.
Steve Carell-nek itt majdnem össze is jött, ami mondjuk Jim Carrey vagy Adam Sandler(neki érdekes módon a humorosabb szerepek nem mennek:) esetében működik.Ezt még nem tudta megoldani.A dráma az összeszorított száj + "kunyizós kiskutya nézés"-ben kimerül nála...
Csak ilyen szavak jutnak eszembe a megtekintés után, hogy bájos, megható, unalmas, kiszámítható, kínos.
Szerencsére nem tudják elrontani a filmet a kierőszakolt és nagyon megjátszottnak tűnő érzelmes jelenetek.Inkább nyugodtan végigültem és úgy kezeltem, mint egy szombat délutánra időzített limonádét.Mintha valami klisékkel teli tévéfilmet néznék.
Vannak benne jó pillanatok, de a 99,9%-át láttam már sokszor.
Ez a film olyan alkalmakra való, amikor nem vársz semmit és csak el akarod ütni az időt.(filmmaratonba tölteléknek jó...)
Nem láttam mostanában ennyire átlagos (semmilyen) mozit.

Az Álmosvölgy legendája(6,5)
Most jöttem rá, hogy miért alkalmazzák Johnny Depp-et annyi fantasy-kalandfilmben.
Már itt összeállt a recept, amiből a 99-es év után 8 filmet is rá lehetett bízni erre a színészre.Furcsa viselkedését és a megfelelő pillanatban bedobott nézéseket(elkerekedő tekintet) jó volt megfigyelni.Élveztem a játékát.
Viszont egy picit sajnálom, hogy ennek a remekül kiválogatott gárdának csak a másodhegedűs szerep jutott a moziban.Az egész a kosztümökre és a zenére épít.Depp-en kívül szinte mindenkit pótolhatónak(cserélhetőnek) éreztem.
Nagyszerű hangulatú film.Kár, hogy csak most ismerkedtem meg vele.
Mindenképpen az első tízben a helye, Tim Burton életművét végiggondolva.

Az eltűntek(5)
Ebben is nagyon nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy egy férfias világban a nőket előtérbe helyezzék.Néha csak kellékeknek tűnnek, de mégis mindent irányítanak.
A filmben már az első pillanattól kezdve leesnek az álarcok, nincs idő a finomkodásra.(bográcsozásra:)
Nagyon hamar kiderült számomra, hogy ki kivel van.
Előre bemondtam az elhalálozási sorrendet.Ezért sem volt túl izgalmas történet.
Cate Blanchett csak előzetesen tűnt rossz választásnak.Néha egészen kiválóan megoldotta jeleneteket.Tökös volt, amikor kellett.
A nem túl szokványos apafigura(szokatlan TLJ-t így látni:) és a varázsló karaktere nagyon feldobták az egészet.Miattuk élvezetes a film.
Az igazán idegesítő alakításokat a fiatalabb lány szereplőktől láttam.Bosszantott a jelenlétük.Egyszerűen mindent elszúrtak.Vártam ,hogy mikor lövik le az egyiket...(ez nem túl szép tőlem...)
Ez egy közepesen alkotás, de ettől függetlenül simán újranézhető szórakoztató kaland.

Egy hulla, egy falafel és a többiek (He Died With A Felafel In His Hand)
Hát a film magyar címe valami borzasztó. Nyilván mindenki sejti, mire próbáltak utalni a magyar cím kiötlői, mármint a címgyárosok.
Véletlenségből nem tudtam, mi a film címe, ami elé leültem, de a felütése nagyon tetszett. Aztán végignéztem, ha már így esett.
Adva van pár fiatal Ausztráliában, albérletről albérletre járnak, mivel zűrösek. Szóval igazi csóringerek. A lazán kapcsolódó eseményeket Noah Taylor (Danny) személye köti össze. Írónak tartja magát, persze lövése sincs, mit írjon. Pénze nincs, csak a fura barátai, és egy lány (Sammy - Emily Hamilton), akivel ő maga sem tudja, hányadán áll. A lány szintén nem tudja, hogy áll Dannyvel, de azt sem tudja, Anyával (Romane Bohringer), a folyton feketében járó, és a patriarchális társadalom ellen lázadó nővel mi az ábra.
Csomó fura alak színesíti a képet (az albérletben sátorozó bankár, a telihold alatt holdozó narkós, a military-mániás barát a náci haverjaival, a heterofasiszták elnyomásától szenvedő homoszekszuális, stb).
A film a történet végével nyit, így ad keretet a történetnek... pontosabban az események laza láncolatának. Mert hát valódi történet igazából nincs (hacsak a furán romantikus/nak nevezhető/ szálat nem vesszük annak).
Egyik albérletből ki, a másikba be, össze-vissza keverve a lekvárt, míg végül a rendőrség is Dannyt keresi (édesanyjáról nem is beszélve).
A filmben szellemes párbeszédek, idézhető poénok

"Danny: Bocs, Taylor, de a te mentősereged történetesen nem nácikból áll, ugye?
Taylor: Hát... én inkább politikailag bornírtnak nevezném őket."

, zűrös alakok, remek zenék, szóval amolyan kultfilm-féle készült az ezredfordulón Ausztráliában, olasz segédlettel.

Tegnap este megnéztem John Candy életének legboldogabb három percét.
A film egyébként a szokásos marhulás.Bill Murray rajongóinak nem okoz csalódást.
Én jól szórakoztam rajta, pedig rendesen eljárt felette az idő.
Egy mostani fiatal színészekből verbuvált csapat(ráadásul ilyen poénokkal) nem tudná lekötni a figyelmemet.

A film egyébként a szokásos marhulás.Bill Murray rajongóinak nem okoz csalódást.
Én jól szórakoztam rajta, pedig rendesen eljárt felette az idő.
Egy mostani fiatal színészekből verbuvált csapat(ráadásul ilyen poénokkal) nem tudná lekötni a figyelmemet.

Terry Pratchet’s - Colour of Magic

A méltán elismert angol író zseni első két korongvilág regényének (A Mágia színe és a Mágia fénye) adaptációja, 2 részes minisorozat (2*90 perc) formájában.

A korongvilág történetek műfajukat tekintve fantasy paródiák. Humora a Galaxis útikalauz stopposoknak-hoz áll közel. Korongvilág (ami nem mellesleg egy remekül felépített, minden részletre kitérően kitalált fantasy világ) remek helyszín, hogy Pratchet egyszerre figurázza ki a leghíresebb fantasy történeteket és szereplőiket illetve állítson görbe tükröt a valóságnak. Remekül eltalált abszurd, szatirikus humor jellemzi a sorozatot.

A történetről röviden:

Rincewind (Széltóló) egy elég szerencsétlen flótás, nem elég, hogy ő a világ legrosszabb varázslója, amiért ki is rúgják még Korongvilág első turistáját – Twoflover (Kétvirág) is neki kell pesztrálni, hogy elkerülje a kivégzését. Az első kötet kettőjük humoros kalandjairól szól. Nincs olyan jól megírva mind a későbbi részek, de remek szórakozás.

A folytatás közvetlenül ott veszi fel a fonalat ahol az első abbamaradt. Ezúttal Korongvilág fenn maradása a tét. A második regény minden téren jelentős előre lépés az előzményhez képest. A történet is kiforrottabb, kapunk rendes sztori orientált cselekményt ellenben az első rész erőteljes epizodikus felépítésével szemben.

A filmváltozatot az a Vadim Jean írta és rendezte aki, már az előző Terry Pratchet adaptációval (Hogfather - itthon Varázsapu címmel a Viasat szokta karácsony tájékán adni) is bizonyított. Most sem vallott kudarcot, igaz az kiforrottabb alapanyagnak hála az a film, kicsivel jobb lett.

Ahogy a könyvek közül is, a filmeknél is a második rész lett jobb. Ennek oka az első rész erősen epizodikus felépítésű története, amiben nincsen komolyabb átívelő száll, csak hőseink egymástól független kalandjainak sorozata. Ahelyett, hogy az első filmben adaptálták volna az első könyvet a másodikban a másodikat, sokkal jobb megoldást találtak ki. Kihagytak néhány kalandot az első részből (amiket valószínűleg nem is lett volna pénz filmre vinni – azért megnéztem volna őket, de hiányuk második nézésre már nem zavart, a hisz történetre nincs kihatásuk) és ügyesen beleszőtték a második rész háttércselekményét, így sokkal egységesebbé, összetartozóbbá tették a két részt ráadásul hűebben tudták adaptálni a sokkal jobban megírt folytatást is. mellesleg a változattások nagyrésszét maga

A szereplő gárdára nem lehet panasz. A két főszereplő ( David Jason, Sean Austin) a könnybeli karaktereikhez hűen jól játszanak, Tim Curry remekkel a nagyravágyó fő gonosz mágus szerepében, de aki igazán ellopja a showt az a Halál – minden megnyilvánulása halálian humoros :D -, Christopher Lee hangja nagyon illik hozzá. Egy kisebb szerep erejéig Jeremy Irons is feltűnik.

A látvány a direct to DVD-s kiadáshoz képest, meg úgy általában véve is elsőrangú. Remekül adja vissza a könyvekben leírt világot, látványosan és stílussal. A zene is jól sikerült, remekül passzol a filmek hangulatához.

8/10

Az utóbbi évek egyik legjobb fantasy kalandfilmje a Princess Bride óta – természetesen a Stardust mellett.

Tényleg, a Nyakunkon az élet...
A Nyomás! most nem ugrik be, pedig a címe ismerős...

Van még 1-2 ilyen film, ami tetszett nekem a témában, pl. :

-Nyakunkon az élet(Reality Bites)
-Nyomás(Go!)

Néhány hónap kihagyás után ismét:

Benjamin Button különös élete.

Penge: Szentháromság

Ebből eltűnt valami, ami miatt az első két részt kedveltem egy picit.
Túl tiszta és steril volt az egész.A sok ismert arc inkább negatívan hatott az összképre.A legtöbb emberrel az írók nem kezdtek semmit.
Hiába voltak meg most is az akciók, túl sokféle lőfegyvert használtak és ezzel sok esetben kiiktatták a mocskos küzdelmek varázsát.Hiányzott a kelet-európai íz.
A közelharcok lendületesek voltak, de semmi élet nem mutatkozott a szereplőkön.
Ryan Reynolds poénjai inkább kínos csendet okoztak a karakterek között.
Az még rosszabb, hogy a tv előtt ülve is csak ezt éreztem.Erőtlen és erőltetett volt minden szempontból.
Egy harmadik filmben már nem illik ennyi mindennel próbálkozni.Itt már ismerniük kellett, hogy mi az, ami működik.
Ezt a részt már biztosan nem szerzem be.

Egy remekül összerakott és felépített maffiafilm, melyben Bob Hoskins remekel. A zenéje már bekerült a kedvencek közé nálam, és valószínűleg nem sokára újranézem.

Ötös.

Éjjel-nappal fiatalok (Late Night Shopping)
A generációm filmje, 4 átlagos(nak beállított, de azért rózsaszín tónusban megrajzolt) fiatal az éjszakában, akik meló előtt-után futnak össze egy kávézóban, élik ilyen-olyan életüket, kicsit bonyolódnak, kicsit nem, keresik a helyüket.
Szeretem az ilyen filmeket, amiknek elsősorban a hangulata ragad meg, s - mint említettem volt - a nemzedékemről szól.
A filmben, azt hiszem, Kate Ashfield karaktere a legjobb, akár azt is el tudja hitetni velem, hogy tetszik (bár nem). Elég csak egy-egy apró grimasz vagy szemöldökfelhúzás a részéről, hogy simán elraboljon egy jelenetet.
De amúgy mindenki a helyén van a filmben.

Valami értelmes kiadásban jó lenne viszontlátni...

Ez nekem is bejött! :)

Akkor megnyugodtam, hogy nem vagyok egyedül a véleményemmel. :D

Nekem pont az eredeti 1960-as film nem jött be igazán.

Pedig az időrend megvolt. Először Wells novelláját olvastam, utána jött a klasszikus film, és végül a modern feldolgozás.

Csatlakozom R2-höz és Hozzád: nekem is tetszett, már elsőre is.

Nem vagy egyedül - minél többször láttam, annál jobban tetszett...

Rohadt nagy kliséket puffogtatnak benne végig de tetszett mert pörgös volt és jópár gore jelenetet is kaptunk!
A sztoriról csak annyit,hogy a "Tudom mit tettél" széria után szabadon. :)
7/10

Volt egyszer egy Vadnyugat:

A nagybetűs WESTERN,amelyet nem lehet eléggé dícsérni.

Ennio Morricone fantasztikus zenei aláfestése és a kitűnő szereplők mind-mind felejthetetlenek.A szépséges Claudia Cardinale,az aranyszívű bandita Cheyenne (Jason Robards).Frank a hidegvérű mészáros,akit Henry Fonda formál meg:egyszerűen fantasztikusan.S akkor a szűkszavú névtelen idegenről már nem is beszélek:Bronson ,mint Harmonika méltó nemezise a gonosz Franknek.

Leone westernballadáját jópár éve nem láttam,de azóta semmit nem veszített az értékéből.Egy letűnő kor és egy leszámolás krónikája,s egyben a régi westernfilmek igazi hattyúdala.

MESTERMŰ.

10/10


u.i.

A 2 lemezes Intercom kiadást továbbra sem tudom elég dícsérő jelzővel illetni.Digipack hiány ide vagy oda,a kiszerelés csodás,informatív kisfüzettel,még a bonuszlemezt is újra megnéztem.A kép- és hangminőség DVD-hez képest még a HD korában is egyszerűen pazar ! bravó . :)

Biztos frissen ültél neki.:)
Engem csak még jobban lefárasztott.
Remélem a 22órára betervezett Penge 3.része egy kicsit felpörget...

Úgy tűnik, én vagyok az egyetlen, akinek bejött ez a film annó... :)))