Ki mit néz most?

The Man Who Haunted Himself (Lélekszakadt hajsza, 1970)



Jó ideje kíváncsi voltam Roger Moore lélektani küszködésére saját magával szemben, és nem ért csalódás. Nincs miért többször elővennem, de az egyszeri tökéletes kikapcsolódáshoz maximálisan partner a brit úriember és a remek színészgárda, a remek rendezés, a végjátékhoz közeledvén a kisebb feszültség, és a "mi fog ebből kisülni?"-érzés. A befejezéssel nem vagyok túl elégedett, de még így is remek, minőségi élmény volt.

The Crazies (1973)



Félúton az éjszaka és a hajnal között, Romero filmre vitt egy "dühkórral fertőződött meg a lakosság" című mozit, amelyben tetszett, hogy pl. a Holtak hajnala kis híján két és fél órás játékideje tükrében milyen jól ment a zombispecialistának a feszesre vágás - a film folyamatos mozgásban van, minden történés fontos, nincs mellébeszélés vagy üres sallang, csak a lényeg, és persze a zűrzavar. A második felére elvesztettem az érdeklődést, de azért bőven nézhető, és kellemes, hogy a végére érződött egy csipetnyi Holtak hajnala-atmoszféra.

A zombifilmjein kívül szerintem a Martin a legjobb Romerótól (neki is az a személyes kedvence, ha minden igaz). A Creepshow-nak is megvannak az értékelhető erényei.

A Sleepaway Camp első részéhez nekem is volt szerencsém (?) tavaly augusztusban, s csak megerősíteni tudom PB értékelését. Aki eljut a befejezésig, az valóban aligha fogja elfelejteni az utolsó perceket, amelyeknek a csattanójára még rátesz egy lapáttal az a képi-hangi kivitelezés, ami olyan sokkolóvá teszi... nem ragozom tovább, tényleg nagyon kevés ilyen ütős filmzárást láttam én is.

Uh, pedig ez nem is volt félkövérítve. Na nem baj. :)

Near Dark (Alkonytájt, 1987)



Elsőre bizonyos hangulati elemek fogtak meg igazán, mára ezek felerősödtek, és bár nem áll össze egyetlen nagy egésszé, nagyon kedves a romantikája, andalító a zenéje, és kegyetlenek a karakterei. A végjátékban pedig van egy-két olyan eltalált jelenet, amilyenhez foghatót azóta sem láthattunk. A Corner corong transzfere nagyon szép, az extrák is igéretesek, majdnem volt rájuk időm, nem mellesleg a hazai kiadás abszolút teljes e tekintetben, szép munka.

Monkey Shines (1988)



Nem láttam még Romerotól nézhető filmet a zombifilmeken kívül - a Csonttörő nekem kínszenvedés, a Halálos árnyék pedig látszatra meggyőző volt, de tartalmilag üres és összefüggéstelen. Aztán jött a Monkey Shines, és magam is meglepődtem, hogy a hosszú és meglehetősen unalmas felvezetés után az utolsó 40 perc rendkívül feszült és izgalmas lett. Van tehát élet az élőhalottak mellett, de csak módjával.

Jack Ketchum s The Girl Next Door



Nagyon erős és brutális film, kemény erkölcsi tanulsággal. Igaz történeten alapuló - ez még mellbevágóbb! A gyerekszínészek óriásit alakítanak benne. Nagyon ajánlott kategóriás film, én döbbenten ültem a megtekintés után majd fél óráig! Nem hiszem, hogy mostanában újra meg fogom nézni...

95%

Ajánlom a folytatásokat is, hasonlóan okádék minőségűek, de nagyon lehet őket szeretni. :)
Sőt, még a Return to Sleepaway Camp c. modernkori igénytelen borzalmat is, mely egy rettenetesen komolytalan idiótaság, de egy percre sem unalmas, sőt, annyit elárulok, hogy a trilógia rajongói ki lesznek elégítve. :)

SLEEPAWAY CAMP

Kellemes, kis 80-as évek béli slasher: tábor egy tónál, fiatalok, egy titokzatos gyilkos, sokasodó hullák. Gagyi színészek, gagyi  80-as zene, ízléstelen ruhák, és a filmtörténet egyik legsokkolóbb befejezése!!! Nem csoda, hogy nem tűnt el a süllyesztőben, hiszen ennek a filmnek olyan elemi erejű a csattanója, hogy az ember szája tátva marad. Megkockáztatom, hogy eddig talán a 6.Érzék-nek volt ennyire sokkoló a vége. Mikor az ember magához tér a döbbenetből, máris tudja, hogy egy igazi klasszikust látott.
Aki szereti a 80-as évek hangulatát, szereti a B-filmeket, nyugodtan tegyen egy kísérletet a Sleepaway Camp-el. / már amennyiben be tudja szerezni, sajnos itthon nincs forgalomban. / Viszont óva intek mindenkit az utánaolvasástól, ugyanis sok helyen, sőt még az angol kiadás borítóján is leleplezik a filmet, szóval csínján az infókkal. ;)

Dread:

Újabb fogyasztható thriller egy Clive Barker-es szösszenet alapján.Bírom az emberi lélek sötétebbik oldalát taglaló mozikat.Igazi depis,könyörtelen "tanmese" nagyjából ismeretlen színészekkel és egy eléggé sokkoló befejezéssel.Az utolsó 20-30 percet vígjátékra szakosodott nézőknek nem igazán ajánlanám. :)

10/8

Oliver Stone-tól még a Halálkanyart imádom, az is egy hatalmas film. Ahogy érzem, filmjei mindig eléggé megosztóak tudnak lenni az adott témában. És mint tudjuk, ő Amerika szócsöve :D

Igazság szerint a banda élő tagjainak nem tetszett a The Doors film.
Amúgy a film, mint Oliver Stone-film nagyon jó, de a benne ábrázolt Morrison képet a helyén kell kezelni. Kicsit egyoldalúan mutatja be személyiségének egy oldalát.

Jó pár éve a Mozinet melléklete volt,a SPI kiadásában.Meglepően jó minőségű lemez.Az 5.1 nem a legjobb az igaz,de van rajta eredeti 2.0 is.De a film mindenképp az egyik legjobb Raimi film.

Ezt pár éve vettem fel az M1-ről, vagy Duna Tv-ről. Nagyon jó kis film volt. Sajna nem láttam többször, de azt hiszem most előkeresem azt a kazettát :)

The Doors

Jim Morrison = undorító szar ember. Gondolom ez volt a cél, hogy így mutassák be a legendát. Nem tudok szimpatizálni ezzel a "meg nem értett" művésszel, annak ellenére, hogy zenéi fülbemászóak. Nem igazán ismertem a zenekar előtörténetét, számaikat többnyire klubokban, szórakozóhelyeken hallottam alkalmanként. A banda többi tagja sokkalta szimpatikusabb volt ebben a történetben. Pam helyében hagytam volna leugrani vagy hagytam volna, hogy kicsinálja magát. A film minden esetre érdekes volt, Oliver Stone rendezéseit mindig is szerettem, Val Kilmer hihetően játszik, eddig is jó színésznek tartottam. A többi színész is a helyén van, azt adják elő, amit kell.

Megunhatatlan.

Ritkán szoktam játszani de ez nagyon megtetszett!Mivel egy filmhez köthető ezért írok róla néhány sort!


Olvastam,hogy ez a cápaszimulátor a Spielberg-féle film 30. évfordulós DVD kiadásával egy időben jelent volna meg de késett egy évet.
Először a negatívumok:
Én nem ismerek sok játékot,de itt egyből feltűnt,hogy a grafika nagyon gagyi.Olyan Playstation 1-es szinten van a környezet és a robbanások kidolgozása.
A cápát elég nehéz irányítani,már a hetedik "küldetésnél"járok de még nem szoktam meg.
Azért akadnak bőven pozitívumok is:
Betöltésnél a kép alján érdekes kulisszatitkokat olvashatunk a filmről:

Ha nem akarjuk a fő-és mellékküldetéseket csinálni akkor "GTA-módra" szabadon úszkálhatunk és támadhatunk meg fürdőzőket,jetski-seket,hajókat stb.
Ha elég pontot gyűjtünk akkor videókat nézhetünk meg a filmből.
Végül ami jól ki van dolgozva az maga az állat,a cápatámadások és a víz fodrozódása.Íme még néhány kép:




Nekem összeségében tetszik a játék,nem bántam meg,hogy megvettem.
Jól esik a nap végén a Nagy-fehér bőrébe bújva levezetni a feszültséget!

Úgy legyen!
Bár erre nem sok esélyt látok. :(

...amit sajnos valami oknál fogva nem akar elfogadni az oldal: "hiba történt, kérjük keresse fel a főoldalt". Ez miért van?

Így van, köszönöm a kiegészítést, kolléga. Remélem, eljön az az idő, hogy itthon is megjelenhet egy ilyen kaliberű kollekció, akár díszdobozban, akár egyenként. A harmadik filmmel még "tartozom".

A Vurdalak-hoz még hozzátenném hogy Alekszej Tolsztoj írta,nálunk a Vurdalak család címen jelent meg.Egyébként a Black Sabbath valóban nagyon finom kis filmecske,de a már említett Sátán maszkja is kellőképen odavág sok mai filmnek.

Mario Bava szerintem is eszméletlen. Jelentősége csak Hitchcockhoz mérhető bár jóval ismeretlenebb kollégájánál sajnos.

500 days of Summer

A film kezdetén úgy éreztem, hogy ez nem igazán lesz az én filmem, valahogy nem igazán jött be a kezdés. Aztán ahogy szépen lassacskán kibontakozott a történet, én is egyre kíváncsibb lettem. Főleg azért, mert szinte ugyanez velem is megtörtént már, így át tudtam érezni a srác érzéseit. A filmből ismerős dolgok, amik az első pillanatban nem tűnnek fel, amikor még rózsaszín ködben lebeg az ember, azok később feltűnőek lesznek, ahogy mondja a kishúga: figyelj oda jobban. Rendkívül életszagú ez a történet és a színészek tényleg jól játszanak. Ez a minimális szimbolika pedig kifejezetten tetszett a filmben. Remélem nem csinálnak majd egy 500 days of Spring c. prequel filmet, mert ez a film így, ilyen formában egynek jó. A film alapvetően a fiú szenvedéstörténete, tehát ez nem egy romantikus film, mielőtt bárki is azt gondolná -  ezt a narrátor mondjuk le is szögezi a film első perceiben.
Nem egy kitűnő film - vannak negatívumai is (lehetett volna 300 days of Summer is a címe ennyi erővel), viszont az átlagnál mindenféleképpen jobb, több és érzelmesebb.
Akit hajt a kíváncsiság, hogy mi sülhet ki ebből a sztoriból, annak ajánlom, hogy nézze meg. Lassú folyású, ám érdekes és intuitív jellegű film, hiszen gyakorlatilag mindenki tud azonosulni a szereplőkkel.

Jó bizony a 2. rész is.Nem is értettem soha a nagy nívóesés okát,ami az ezt követő részben (Scanners 3.) következett be.Pedig még rendezőváltás sem volt.Christian Duguay rendezte mindkettőt.