Ki mit néz most?

Én azt javaslom, hogy először rágd át magad rajtuk, akkor már könnyebb lesz dönteni, szeretnél-e továbbmenni.
A szinkron felettébb gyenge mivolta és a szereplők eredeti hangjának karakteressége miatt az eredeti hangsávot ajánlom mindegyik résznél.

Az első hármat vettem meg eddig színesítésképp, de még egyiket sem láttam.

Szerintem ez nagymértékben függ attól, hogy milyen a néző hozzáállása a filmhez.

Amikor megjelentek, nekem alapvető volt, hogy az extra, rendezői változatot választom, mert elviekben szeretem mindenből a teljesebbet látni, meg aztán, a bónusz lemezen lévő, az egylemezesről hiányzó extrák is bizsergettek.

Az egylemezes változatra a moziverzió került, mely kegyetlenségekben vizuálisan kicsit visszavett, de aki nem elvakult (horror és/vagy Fűrész-) rajongó, az szerintem tökéletesen tudja élvezni a moziverziót is - a történet úgysem csonkul. A borító szerint azért erre a korongra is került minimális mennyiségű extra.

Azt hozzá kell tennem, hogy az extralemez tartalmán fanyalogtam - annak ellenére, hogy érdeklődéssel álltam neki, semmi különleges nem történik rajta, amit az ember ne tudna kitalálni, a rendező Darren Lynn Bousman pedig nekem egy nagyképű pöcsnek tűnik, még jó, hogy nem őt kedvelem, hanem a munkáját.

Összegzés: ha nem tudsz a Fűrész-univerzum nélkül élni, akkor érdemes, egyébként tökéletesen élvezhető az egylemezes moziváltozat is.

Pedig abból kétféle változat is van. Tényleg, érdemes az extrát választani?

A negyedik lett nálam a leggyengébb (láncszem, VISZLÁT!!:) de én sem ajánlom, ha már akkor tele lett a tököd, ez a két rész nem fogja... izé... kiüríteni. :)

Amikor én is nekiállok tökölni, hogy valamiből megnézzem-e az x-edik részt, csak arra gondolok, mennyi és mennyi remek régi és új horror és nem horror, sci- fi és thriller, művészfilm és vígjáték van még, amit látni szeretnék, aztán elfelejtem a problémámat.

Nem nagyon érdekelnek már ezek a részek. Egyszer biztosan megnézem, de a negyedik már nagyon nem győzött meg arról, hogy ezeket nekem még látnom kell! :)

És vannak kivételek. Kapaszkodj: Fűrész V.-VI. :)

Valahogy éreztem, hogy nem lesz a kedvenc filmed! :)
Azzal, hogy nagyon gyenge lenne a történet, nem értek egyet! Én meg a Fűrész agyonmagyarázott és agyoncsavart dolgait nem szeretem, a 4. rész után le is álltam a megtekintésükkel. Az első zseniális, még a másodikat is élveztem, hogy kiderül, miért is minden, a harmadik pedig telsejé tehette volna a sorozatot, de nem, kell még jó pár rész, hogy folyjon a pénz a kasszába!
(Időközben arra jöttem rá, hogy egy horror-szériában általában az elsőn kívül még a következő 2 lehet jó színvonalú, a többi már csak rókabőr! Ha belegondoltok, nagyon sok horror-széria esetében így van ez!

Nem egy horrorfilm készült igaz történet alapján :) Persze, hogy ennek mennyi a valóságtartalma, az jó kérdés...
Ha egy ember ezeken a filmeken éli ki magát, akkor ott már alapból gond van. Nem mellesleg ugyanúgy történnek borzalmak, filmektől függetlenül. Nem csak most (pécsi egyetemi eset), a múltban is.

Végre megnéztem a Hét év házasságot.
Nem csalódtam, kellemes vígjáték jó színészi munkával (nem mellékesen Catherine Frot 47 évesen is remekül néz ki, perszeperszepersze, nyilván smink kérdése az egész) egy lassan közhelyekbe és megszokásba csendesülő házasságról, ahol mindkét fél fel akarja rázni a kapcsolatot, de félnek ezt szóba hozni a másik előtt.
Egyedül a vége lett kicsit laposka, mármint olyan... Nem frappáns.
De kellemes és szórakoztató bő másfél óra volt.

"kvalitatív erőszak" :))

inkább készüljenek ilyen filmek, és éljék ki magukat az emberek ilyeneken mint, hogy a valóságban történjenek ezekhez hasonló borzalmak, ne adj isten mint egy háborúban (pl: holokauszt, gulágok, stb.)!

A kvalitatív erőszakot lassacskán felváltja a kvantitatív erőszak. És ez nem csak a Fűrész vagy Motel filmekkel kezdődött, hanem A Passió is tökéletes példája ennek. Amíg évekkel ezelőtt Bruce Willis elintézett 20-25 terroristát, most már elég akár 1 ember szenvedéseit is néznünk a képernyőn. Ez társadalmi igény, mai frusztrált és stresszes világunkban jelenleg ez jelenti a "kikapcsolódást". Ez időszakos dolog, később más lesz a trend. Mindazonáltal a filmek között nehéz minőségi különbséget tenni, hiszen más igényeknek készül egy ijesztgetős és egy véres horror is. Egyik sem jobb vagy rosszabb, hanem mások, más alapokra és társadalmi igényekre épül.
Addig örüljünk, amíg készülnek olyan filmek, melyeket nemcsak az erőszak milyensége alapján tudunk értékelni, hanem egyéb téren is (rendezés, vágás, színészek játéka, forgatókönyv és így tovább).

MARTYRS SPOILER!!!!!!!!

Nem is lényeges, hogy ki az, mi van vele, honnan jött, vagy hogy többet tudjunk a társaságról. Én úgy néztem először a filmet, hogy kábé egy óra környékén már fogtam a fejem, hogy miért kell egy teljes filmen át néznem valaki szenvedését, és miért kell szórakoztatási cikként eladni egy ennyire nyomasztó és értelmetlen valamit. Aztán a végén megkaptam a választ erre a fontos kérdésre, illetve helyre lett téve a természetfelettinek tűnő valami, ami meg ugye csak a szimpla lelkiismeret volt.
No, nem akarlak meggyőzni, csak érdekeltek a gondolataid.:)

MARTYRS SPOILER!!!!!!



Az a bajom a történettel, hogy nem túl eredeti, és 2 mondatban összefoglalható. Mármint a miértek. A befejezés? Háát... Az sem igazán tetszett. Valahogy olyan hiteltelen az egész. Jön a jelenet amikor 3 perc alatt elmagyarázzák nekünk hogy mi is a célja ennek a társaságnak. Ezen kívül semmit nem tudunk meg erről a madmoiselle-ről. Az öngyilkossága dramaturgiailag teljesen helyénvaló, engem mégsem nagyon hatott meg. Sokkal hitelesebbnek tartottam például a film elején, mikor Lucy lemészárolja a látszólag átlagos családot a gyerekekkel együtt. Nem tudjuk hogy miért teszi, de az őrülete, és a bosszúvágya, majd utána a teljes összeomlása hiteles! Ekkor még nem tudjuk pontosan mit tettek vele 15 éve, de abban biztosak lehetünk hogy egy életre tönkretették. És egy ilyen embertől bármi kitelik.

A vége sem tetszett?
Az ad értelmet az egésznek, majd veszi is el azt - és általában ez a befejezés az, ami sokaknak nem tetszik.

Én is megnétem ma a Martyrs, ha már az összes komoly horrorguru így kifeküdt tőle, nekem is látnom kellett! :)

A mai horrorfilmek egyre többet engednek meg maguknak, mivel a mai nézőknek egyre magasabb az ingerküszöbe. Olyan filmek után mint a Fűrész, vagy a Motel filmek, nem kell meglepődni, hogy jön egy Martyrs. Szerintem ez a film a két említett előd egyenesági következménye. Ez járt a fejemben a nézése közben. Egyébként engem nem akasztott ki annyira, mert a fent említett filmek már engem is megedzettek, másrészt én az ilyen típusú erőszakos, véres horrorfilmekere mingigis immunis voltam. Más típusú filmek vannak rám komolyabb hatással. A történet egyébként nagyon nagyon gyenge! Viszont van sok erőszak, és vér, és ettől ugyebár öncélú lesz egy film. De azért nem ítélem el. Tisztességesen meg volt csinálva, és elérte a célját!

Köszi a tippet andrew1975!
A felsorolásodból a Hush-t még nem láttam,de ma megnéztem.Tényleg nagyon jó kis film!

Equilibrium (Gyilkos nyugalom, 2002)



Nagyon hamar rájöttem, a film élvezetéhez totálisan figyelmen kívül kell hagynom a tényt, hogy a cselekmény kiindulópontja akkora, de akkora batár nagy égbekiáltó marhaság, hogy nekem nem lett volna merszem a nevem adni hozzá.

Csak azért kaptam egy jó kis drámázós, egyszer-kétszer nézhető futurisztikus akciófilmet, mert a fenti kritériumot elfogadtam. A Mátrixhoz hasonlítani bátor dolog, a borítón marketingdumának jó fogás, egyébként meggondolatlanság.

Jé, ez megvan valahol nekem is, meg kéne már nézni... :)))

When Worlds Collide (1951) (80%)



Csillagászok kiszámítják, hogy a Bellus nevű csillag, nem egész egy éven belül össze fog ütközni a Földdel. Felfedezésüket az ENSZ tagállamok előtt is felfedik, de ők simán kinevetik őket, és nem hisznek a világvégében. A tudós kénytelen egy kapzsi milliárdost keresni aki megfinanszírozza a lehetetlennek tűnő tervet, hogy építsenek egy rakétát, egy afféle modern Noé bárkáját, amiben 40 szerencsésnek megadatik a lehetőség hogy új életet kezdhessen a Zyrán, amiről még csak azt sem tudják hogy alkalmas e az életre. A Zyra a Bellus egyik bolygója, ami csak súrolja a földet, hatalmas földrengéseket, és szökőűrakat szabadítva a világra főleg New Yorkra. Érdekes ez a korai George Pal produkciójában készült sci-fi. Nem éppen B kategóriás, de azért mai szemmel megmosolyogtató a naivitása. 1951-ben készült, az űrprogram még sehol sincs, úgyhogy az alkotók fantáziájára volt bízva hogy hogy is kell kinéznie egy űrhajónak. A makettek a kor színvonalához képest egészen jók! Még Oscart is nyert értük! Ennek ellenére azért egy jelenetnél ki lehet szúrni a madzagot is ami a hatalmas rakétát mozgatja! :) Illetve a Zyrát ábrázoló festett tájkép, nagyon gáz. De nem ez a lényeg! Egész élvezhető kis világvége mozi. Tuti hogy ez volt az egyik film ami Emmerichet megihlette a 2012 megírása előtt!

Ez tényleg az egyik legemlékezetesebb epizód! Én sem egyszer néztem meg! És a baráti körömben is van valaki, aki meg van őrülve ezért a két epizódért! :)

A legjobb X-akták epizód.

Doug Hutchison gumiember karaktere még a mai napig is a frászt hozza rám. :)

The X Files: Tooms (X Akták - a 2. akta: A zárt ajtók rejtélye, 1993)



Teljesen bizonyos vagyok abban, hogy a borítót és fotót látó olvasók többsége pontosan tudja, kivel áll szemben. Aki nem szarta össze magát tizenévesként ´94-ben, vagy nem leste a szellőzőnyilást pisilés közben olyan árgus szemekkel, hogy közben félrecélzott, az rosszul emlékszik, vagy hazudik.

Amikor elkezdték a sorozat dupla-/tripla részeit egybegyúrva videokazettán megjelentetni, teljesen megszállottjává váltam ezeknek a filmeknek, egyiket-másikat többször is kikölcsönöztem, majd amikor jó pár éve egy helyi tékából sikerült megvásárolnom többek között ezen aktát is, akkor aztán volt nemulass. Amíg a korombeli srácok a Star Wars-t, az Indiana Jones-t, meg a fene tudja mit pörgettek a videón egymás után, addig nálam egész nap a gumiember ment, olyannyira, hogy mára szerintem kívülről tudom az összes párbeszédet - fura, hogy a film, melyet életemben a legtöbbször láttam, még csak nem is mozifilm, hanem két sorozatepizód. A videós akták közül talán ez az egyetlen, amely nem két (vagy három) egymást követő epizódot tartalmaz: a játékidő első fele az első évad harmadik részéből (Squeeze - A gumiember), a második fele a huszonegyedik részből (Tooms - A gumiember visszatér) áll.

Különösen érdekes volt számomra, hogy most először eredeti hangon élvezhettem kedvencemet, jópofa volt, bár ennek a Duchovny-nak elég unott hangja van, szerencsére Rékasi Kari szenvedélyt és életet vitt a karakterbe.

Destination Moon (1950) (80%)



Ez a film nagyon érdeks volt. Talán a legelső színes sci-fi a magyar származású Geroge Pal produceri közreműködésével, (When Worlds Collide 1951, The War Of The Worlds 1953, Conquest Of Space, 1955 The Time Tamchine 1960 mind Oscar-díjas) Oscar-díjas vizuális effektusokkal. Egy magnácég rakétát épít, hogy eljutassa az első embereket a Holdra! 1950-et írunk, és a film a lehető legkomolyabban veszi magát. Az űrprogram még sehol sem volt, mégis néhány dolgot nagyon jól megjósol. Például, hogy a holdraszállás, egy űrverseny keretében jöhet létre, hogy nehogy már az oroszok csinálják meg először. A szkafanderek is eléggé hasonlítanak a maiakra. Szépen bemutatja a nézőknek hogy az űrben súlytalanság van, és hogy a Holdon a Földhöz képest, kisebb a gravitációs erő. Itt nem kell gagyi űrszörnyekre számítani. Tényleg egészen jók a vizuális effektusok, például, egészen hihetően jelenítik meg a Hold felszínét, vagy a Föld képét a Holdról nézve. Azért jópár dologban kissé naívan látták a jövőt. A rakéta hajtóműve például egy atomreaktor, annak idején ugye ez volt a technika legnagyobb vívmánya. Arra sem gondolt még akkor senki hogy a Holdra való leszállás, csak egy holdkomppal valósulhat meg. A film tetőpontja is kissé nevetséges, mikor rájönnek, hogy hát lehet nem lesz elég üzemanyaguk hogy hazajussanak. Ezért minden felesleges súlyt a Holdon kell hagyniuk, ezért elkezdik a különböző műszereket fűrésszel levagdosni az űrhajó belsejéből, még a szkafandereket is ki kell dobálniuk az ablakon! :) Ennek ellenére egy méltatlanul elfelejtett jövőbe tekintő sci-fi mérföldkő, és éppen ezért elég szórakoztató is! Néhányan az alkotók, és a színészek közül megérték a valódi holdraszállást. Vajon mi járhatott a fejükben akkor? :)