Tulpa - halálos kárhozat (Tulpa - Perdizioni mortali)
A film főcímének általam ismert jelentéstartalma felkeltette az érdeklődésemet. Bár a horrorhoz semmilyen szinten nem tudtam ezt kötni, erotikus horrornak fémjelzett valamihez meg pláne nem, de hátha valami kisül belőle gondoltam. Kifejezetten ismerős érzéseket keltett a film indítása, David Lynch Mulholland Drive-ja jutott eszembe hangulatilag. Kis idővel később az első sokkoló jelenet után már elillant ez az érzés. A film sajnos kis logikával kiszámítható, legalábbis a tettes személyét illetően. A színészek bár jól teljesítenek nem találtam egyetlen szerethető karaktert sem benne. A címben szereplő Tulpa kifejezés valós jelentéstartalma még ezreléknyit sem köszön vissza, ennek ellentéte viszont teljes mértékben. Ismét egy film ahol a rendező úgy gondolta a misztériumot egy behelyezett Buddha szoborral és némi félhomályos környezettel meg tudja valósítani, ez kis mértékben sikerült. Ezen jelenetek közben ismét egy másik film, a Tágra zárt szemek sugallta hangulatvilág ötlött eszembe, de ameddig Kubrick ezt mesterien megoldotta, úgy Federico Zampaglione-nak ezt sajnos csak próbálkozás marad. Ha mindezektől eltekintünk viszont, akkor a britalitás kedvelőinek szerezhet néhány "kellemes" percet az alkotás.
http://www.imdb.com/title/tt2250282/?ref_=fn_al_tt_1
25%
Blue Jasmine
Valamiért Woody Allen azon filmjei melyekben szereplőként nem csak rendezőként vesz részt jobban bejönnek. Így volt ez az Éjfélkor Párizsbannal is és most a Blue Jasmine esetében. A színészek közül Cate Blanchett játékát messze ki kell emelnem. Ha ezért nem adnak Oscar díjat, akkor nem tudom miért, fantasztikusat alakít, ha nem láttam volna más szerepekben még rá is foghatnánk biztos van hasonlós a természetében azért játssza ennyire megfoghatóan, könnyedén. Nehéz írni erről a filmről anélkül, hogy ne spoilerezzen az ember, ezért csak annyit, hogy a rendezőtől megszokott és jól felépített történet mellett, a helyszínek, a színészek, a fényképezés, azaz szinte minden rendben volt. Azért írom szinte, mert az Éjfélkor Párizsban nagyon magasra állította a mércét nálam.
KÜLSŐ LINK
95%
Hours
Paul Walker szinte egyszemélyes melodrámája a mű ami a Halálos iramban filmekben megszokott és megszeretett karakterétől messze eltérő, de zseniálisan megoldotta. Több újszülöttel rendelkező közeli barátom lévén teljes mértékben át tudtam érezni mi mindenre képes az ember a gyermekéért. Dráma és mint olyan ha hasonlítanom kellene stílusában valamivel, akkor A lehetetlen jutna eszembe annak ellenére, hogy míg ez a film egy kamaradarabnak is elmenne, a másik pedig a szabad térre épít történetéből kifolyóan. Walker játéka menti meg a filmet de még néha így is sok a monológokból, egy-két logikai hiba is becsúszik a történetbe. Mindamellett valós helyzetben sem szórakoztató sem a témaválasztás sem annak ilyen formán való megélése, ezért ezt nehéz a film hibájának felvetni. Csak mint film így kevésbé élvezetes. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni.
KÜLSŐ LINK
70%
A film főcímének általam ismert jelentéstartalma felkeltette az érdeklődésemet. Bár a horrorhoz semmilyen szinten nem tudtam ezt kötni, erotikus horrornak fémjelzett valamihez meg pláne nem, de hátha valami kisül belőle gondoltam. Kifejezetten ismerős érzéseket keltett a film indítása, David Lynch Mulholland Drive-ja jutott eszembe hangulatilag. Kis idővel később az első sokkoló jelenet után már elillant ez az érzés. A film sajnos kis logikával kiszámítható, legalábbis a tettes személyét illetően. A színészek bár jól teljesítenek nem találtam egyetlen szerethető karaktert sem benne. A címben szereplő Tulpa kifejezés valós jelentéstartalma még ezreléknyit sem köszön vissza, ennek ellentéte viszont teljes mértékben. Ismét egy film ahol a rendező úgy gondolta a misztériumot egy behelyezett Buddha szoborral és némi félhomályos környezettel meg tudja valósítani, ez kis mértékben sikerült. Ezen jelenetek közben ismét egy másik film, a Tágra zárt szemek sugallta hangulatvilág ötlött eszembe, de ameddig Kubrick ezt mesterien megoldotta, úgy Federico Zampaglione-nak ezt sajnos csak próbálkozás marad. Ha mindezektől eltekintünk viszont, akkor a britalitás kedvelőinek szerezhet néhány "kellemes" percet az alkotás.
http://www.imdb.com/title/tt2250282/?ref_=fn_al_tt_1
25%
Blue Jasmine
Valamiért Woody Allen azon filmjei melyekben szereplőként nem csak rendezőként vesz részt jobban bejönnek. Így volt ez az Éjfélkor Párizsbannal is és most a Blue Jasmine esetében. A színészek közül Cate Blanchett játékát messze ki kell emelnem. Ha ezért nem adnak Oscar díjat, akkor nem tudom miért, fantasztikusat alakít, ha nem láttam volna más szerepekben még rá is foghatnánk biztos van hasonlós a természetében azért játssza ennyire megfoghatóan, könnyedén. Nehéz írni erről a filmről anélkül, hogy ne spoilerezzen az ember, ezért csak annyit, hogy a rendezőtől megszokott és jól felépített történet mellett, a helyszínek, a színészek, a fényképezés, azaz szinte minden rendben volt. Azért írom szinte, mert az Éjfélkor Párizsban nagyon magasra állította a mércét nálam.
KÜLSŐ LINK
95%
Hours
Paul Walker szinte egyszemélyes melodrámája a mű ami a Halálos iramban filmekben megszokott és megszeretett karakterétől messze eltérő, de zseniálisan megoldotta. Több újszülöttel rendelkező közeli barátom lévén teljes mértékben át tudtam érezni mi mindenre képes az ember a gyermekéért. Dráma és mint olyan ha hasonlítanom kellene stílusában valamivel, akkor A lehetetlen jutna eszembe annak ellenére, hogy míg ez a film egy kamaradarabnak is elmenne, a másik pedig a szabad térre épít történetéből kifolyóan. Walker játéka menti meg a filmet de még néha így is sok a monológokból, egy-két logikai hiba is becsúszik a történetbe. Mindamellett valós helyzetben sem szórakoztató sem a témaválasztás sem annak ilyen formán való megélése, ezért ezt nehéz a film hibájának felvetni. Csak mint film így kevésbé élvezetes. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni.
KÜLSŐ LINK
70%
0
