Az ölés aktusa / The Act of Killing

Joshua Oppenheimer majd negyven évvel az 1965-ben lezajlott, többszázezer áldozattal járó indonéz katonai puccs után filmet szeretett volna csinálni az akkori eseményekről és azok utóhatásáról. A mészárlások túlélői és az áldozatok családtagjai azonban -vélhetően félve a megtorlástól- elutasították az interjúkon való részvételt, és azt mondogatták Oppenheimernek, kérdezze azokat, akik részt vettek a gyilkosságokban. Ennek a keresésnek az eredménye lett Anwar Congo és Herman Koto. Előbbi jegyüzérként és piti bűnözőként kezdte, majd tevékenyen részt vett a vallatásokban és kivégzésekben, azóta pedig tisztes öregkort ért meg, és az unokáit nevelgeti, utóbbi pedig annak a Pancasila Ifjak nevű félkatonai szervezetnek volt az egyik vezetője, melynek keretei között a gyilkosságok történtek, amelyet sokan intézményesített bűnszervezetnek tartanak, és amelyből sokan az indonéz parlament bársonyszékeiig vitték. Anwar és Herman is nagy filmkedvelők, így szívesen állnak a kamera elé, Oppenheimerrel együtt felkeresik a régi helyszíneket, beszélnek az ott történtekről, sőt, tetszelegve kedvenc színészeik bőrében és azok szerepeiben azt is elvállalják, hogy statiszták segítségével eljátsszák az akkori eseményeket, végül pedig hogy a saját érzéseiket, meglátásukat is a vászonra/képernyőre vitetik.
Nálam 9,5/10, az okokról bővebben itt:
http://filmforum.hungarianforum.com/t12p121-niwrok-irasai