Szia Ivan!
Hát ahogy írtam, mindegyik elmélet mellett vannak érvek pró és kontra.
Oswaldról azért tudni lehetett, hogy elég zavaros fejű ember volt: egy időben például kusza baloldali érzelmektől vezetve a Szovjetúnióban telepedett le (egy minszki rádiógyárban dolgozott), orosz nőt vett feleségül, akivel aztán visszatért az USA-ba, miután állítólag csalódott baloldali érzelmeiben. Ennek ellenére soha nem titkolta ilyen irányú "meggyőződését", noha a kommunista szimpátia a McCarthy-korszak Amerikájában nem volt a legjobb ajánlólevél. Már akkor felmerült a gyanú, hogy Oswald esetleg a titkosszolgálatnak dolgozott, akit talán tudtán kívül használtak fel a Kennedy-merényletben, s felmerült az is, hogy éppenséggel neje meg szovjet ügynök, akit az Oswald iránt bizalmatlan szovjet hatóságok állítottak az amerikaira. (Állítólag Oswald Szovjetúnió-beli tartózkodása alatt megsűrűsödtek az amerikai kémrepülések a Szovjetúnió fölött.) Azt is tudjuk, hogy Amerikában nagyon sok zavaros fejű ember rohangál, akik bármikor fegyverhez juthatnak, s egyetlen vágyuk/reményük a hírnévre, hogy megölnek egy híres embert. (Ld. Reagan merénylőjét, Manson bandáját, Lennon gyilkosát stb.)
A Kennedy-gyilkosság nagy érzelmi felzúdulást váltott ki az emberekben, ami azért is érthető, mert egy-egy kisebb jelentőségű ügy nálunk is heves indulatokat vált ki az egyébként békés állampolgárokban: "Kerülne csak a kezem közé..." mondogatják egyesek, most éppen a megerőszakolt-felgyújtott lány esete kapcsán. Nem zárható ki, hogy ilyen érzelmi felzaklatottság állapotában valaki a (vélt) tettes ellen forduljon, ha erre alkalma és eszköze van: Rubynak volt mindkettő.
A Kennedy-ügy szemtanúi szerintem nem haltak meg gyorsabban, mint úgy általában bármely más esemény résztvevői, viszont sokan úgy gondolták, hogy mivel több olyan személy, akiknek SZERINTÜK (az elméletalkotók szerint) közük lehetett a Kennedy-ügyhöz, váratlanul vagy éppen tisztázatlan körülmények között hunyt el, akkor ez érv az összeesküvés-elmélet mellett.
Szarajevóban is megváltoztatták a programot és az útvonalat, s ez lett Gavrilo Princip szerencséje: a hercegi pár úgy döntött, hogy meglátogatják az első merénylet sebesültjét a kórházban, de a sofőrnek elfelejtettek szólni az útvonal-módosításról. Útközben kellett őt figyelmeztetni, s a sofőr pont ott lassított, hogy a kórház felé elkanyarodjon a kocsival, ahol épp Princip álldogált, aki maga sem hitte volna, hogy ekkora szerencséje lesz az első (a társai által véghez vitt) sikertelen merénylet után. Igaz, saját bevallása szerint Zsófia hercegnőt nem akarta megölni, őt véletlenül érte a golyó. Ezt most csak azért említem, hogy belássuk, igenis vannak véletlenek a történelemben is, ami mellesleg ismétli önmagát.
Oswald viselkedése kapcsán újfent említhetném Lennon gyilkosát, aki be is várta a rendőröket.
Ha valóban "összeesküvés-elmélet"-ről van szó, abba annyi embert kellett volna bevonni minden szinten, hogy fizikai képtelenség lenne, hogy azóta ne került volna napvilágra valami konkrétum ezektől az emberektől. Ehelyett bő 4 évtized után is még csak a sejtések és elméletek korát éljük, pedig az emberfaj pletykás természete miatt valami beavatottnak már rég meg kellett volna szólalnia, s ezt bő 4 évtized után azért már bátrabban meg is tehetné. X évre egyébként nálunk is sok mindent zárolnak, még mostanság is.
Fenti eszmefuttatásommal nem azt akarom mondani, hogy Oswald tuti magányos merénylő volt (ugyan honnan tudhatnám), csak azt akartam érzékeltetni, hogy az sem valószínűtlenebb, mint az "összeesküvés-elmélet", amelyet Stone filmje is népszerűsít, de nem bizonyít.