A bajnok (Zeffirelli)
Na, megnéztem végre a filmet, most nemrég fejeztem be, videóról néztem, mert tegnap este nem voltam itthon a film vetítésének időpontjában.
Érdekes film volt, nekem végülis tetszett! Az eleje kicsit lassan indult be, és azt akkor tényleg olyan giccsesnek is éreztem sok helyen a lelkes, kis szőke kisfiúval, de aztán egyre inkább megszoktam, és már nem zavart. A síróképességét nagyon csodálom! :-)
Igaz, hogy voltak olyan jelenetek, amiken érezhető volt a giccs, ill. hogy azért kerültek bele a filmbe így, ilyen formátumban, mert a zsebkendőgyárosok voltak a legnagyobb producerei a filmnek. :-)
De mégis, inkább nem ironizálok rajta, mert tulajdonképpen tetszett a film, és a végén főleg nagyon meghatódtam. A vége egy igazi hős bemutatása volt, aki élete árán is győzött. A bátorság és kitartás ragyogó példája volt, és nagyon sok mai filmet leköröz ennek bemutatásában.
A film legnagyobb érdeme szerintem Jon Voight játéka volt, aki rendkívül meggyőzően alakította a fiáért élő-haló hajdani bokszolót. A kisfiút játszó "színész" is tetszett, bár igaz, hogy néha túl sokat sírt. De aranyos volt és meggyőző, legalább látszik, hogy mindent beleadott. Inkább sok legyen a könny, mint kevés, mert az sokkal rosszabb!
Faye Dunaway-jel azért nem voltam kibékülve, de ez egy általános véleményem vele szemben, valahogy túlzottan hideg minden alakítása, mint aki nincs is igazán ott, nem érzi át igazán a jelenetet. Pedig ő is tudott sírni, mikor kellett, de valahogy a szemei mégsem tükrözték sokszor az érzelmeit. Nem tudom, nehéz kérdés, de valami mindig hiányzik nekem ebből a nőből. Bár elismerem, hogy azért nem rossz színésznő.
Remélem, Field, nem fogsz rám megharagudni, de tudom, hogy te éretten olvasod az ilyen véleményeket. Nem akartam megbántani Faye-t, ahogy te sem Madonnát, egyszerűen más a véleményünk. De nagyon örülök, hogy láttam a filmet, nagyon tetszett!!!! :-))) Köszi az ajánlást!