Ki mit néz most?

Ítéletnap:Karakter építő eszközként egészen eddig a filmig nem gondoltam a borostára.A depressziós, öngyilkos hajlamú embereket általában nem csak a külsejük megváltozása helyezi előtérbe.De igazuk volt a készítőknek, mert a vezető színésznek nincsenek megfelelő képességei, hogy egyéb módon hitelessé tegye magát.Sőt egy épkézláb alakítás nincs ebben az egész hajszában.
Mégis ez az egyik kedvenc filmem az izomkolosszustól.
Ezzel a témával, a rozsdás-vöröses színvilággal és az állandó mozgásban lévő rothadó háttérrel teljesen levettek a lábamról.
Annyira jól válogatták ki a helyszíneket, hogy tudomást sem vettem a nyomozó páros működéséről.Ők csak épp annyival járultak hozzá, hogy elfogadhatóra mentsék a helyzetet.Itt nem a misztikus történet fogja meg az embert, hanem az a hangulat, amitől mocskosnak érzed magad, függetlenül attól, hogy jónak tartod-e a végeredményt vagy sem...talán a Gyilkos Joe volt legutóbb ilyen hatással rám...

Lockout - A titok nyitja:Talán azért is tetszett annyira már elsőre is, mert hajszál pontosan teljesíti, amit vállalt.Ebben hasonlít az új Dredd-hez.
Abban marad csak el tőle, hogy nincs benne egy erősebb nő, vagy aki legalább menet közben a feladathoz mérten fejlődik valamennyire.A jó beszólások ellenére itt végig dísz marad Guy Pearce párja.
Egyébként nagyon gyenge lábakon áll ez a történet, nem lehet csak úgy ajánlani, mert igazából csak háttérzajnak jó egy haveri összeröffenésen.
A 90-es éveket idéző videós bűnös élvezet, amit legszívesebben letagadnál.:)

A holló:Nagyjából olyan, mintha száműzték volna a humort az új Sherlock Holmes-ból és még a színeket is lejjebb tekerték volna.
Nem akarom elhinni, hogy ennyi idő alatt képtelenek voltak felkelteni az érdeklődésemet a szerző iránt.
Általában ez működni szokott, de most annyira üresnek éreztem a filmet.Picit sem izgultam, a következtetések is olyan légből kapottak voltak, nem elégedtem meg azzal, hogy gyönyörűek a képek.Reménykedtem benne, hogy jobban megmozgatnak.
(Ha már itt tartok, akkor muszáj megjegyeznem, hogy Alice Eve erre a szerepre totális melléfogás.Folyton kizökkentett a feltűnése.)
Minden olyan profin, de mégis hatástalanul volt elém tolva.
Nem szeretem a temetkezési vállalkozások reklámfilmjeit, amiben nincs egy kikacsintás sem.
A következő alkalommal már biztos meglátok benne valamit, de ez most sajnos félrement.

Államérdekből:Túl későn nyomták be a játékfilmes kapcsolót.
A kirakatban tartották a "bábukat", végignézhettem, hogy bizony ők is ugyanolyan esendő szardarabok, mint bármelyikünk, de ezt végig dokumentarista stílusban.Rohamtempó érzékeltetése sikerült, de egyik tevékenysége sem érdekelt igazán.Nem lehet mit kezdeni ezzel a szereppel.
Az első álomkép sem hozta közelebb hozzám az embert, pedig nagyon hatásosra szánták.
Két olyan pillanat volt összesen, amikor a főszereplő szemébe nézve én is éreztem, amit ő.Számítottam rá, hogy ez lesz.:)
Ettől a foglalkozástól, de főleg, amit gondolok róla piszok nehéz elvonatkoztatni.
Kiállsz, elmondod az előre megírt hazugságaidat és reménykedsz abban, hogy túléled ezt a napot.Hogy valaki ezt 0-24-ig csinálja az számomra teljesen hihetetlen.
Szóval hiába próbálták elém tárni a dolgos hétköznapokat valahogy nehéz ezzel mit kezdeni.Kell még egy pár alkalom...

A PIRANHA második részén felbuzdulva fedeztem fel ezt a cápás filmet. Ráadásul a véletlen úgy hozta, hogy a két filmnek Chris Zylka személyében közös szereplője van. Egyébként a kettő közül szerintem a cápás a jobb, a piranhás viszont annyira rossz, hogy az már jó. Nem is értem, Hasselhoffot miért jelölték Arany Málnára a PIRANHA 3DD-ért, ő volt a legjobb az egészben. Komolyan. :))

Nem is tudtam, hogy létezik ilyen film :)

Na, néhány értékelésedre kíváncsi leszek... :)

Én a napokban láttam a CÁPÁK ÉJSZAKÁJA című filmet, amely ugyan nem mérföldkő a filmművészetben, de engem annyira elszórakoztatott, hogy meg is rendeltem itt az Xpressen. A letöltés előnyei, mert látatlanban ezt a filmet biztosan nem vettem volna meg. :))

Alligator (1980)

A Cápa sikerén felbuzdulva éveken át jöttek ki az állatos horrorok. Óriás krokodilos / aligátoros filmből is van már egy csomó, de számomra talán ez volt a legszórakoztatóbb. Bár A szörnyet rég láttam, de úgy emlékszem az is egész korrekt volt.

A hétvégi program:

(moziba is szívesen mennék, csak az Oz mellé nem sikerült választanom még egy filmet, ami érdekelne..)

ja még annyi, hogy remélem kijön nálunk DVD-n.

Szerelem

Haneke filmjeit mindig izgalommal várom, mert azon kevés rendezők egyike, akiknek a filmjeit a mai napig érdemes megnézni, mert izgalmas, eredeti, nagy hatású filmeket készít magas minőségben.
A Szerelem súlyos film. Sokan unalmasnak, embert próbáló filmnek tarthatják, bár aki látott már több Haneke filmet, azok kicsit máshogy ítélik meg. Haneke képes arra, hogy a nézőt a szereplőin keresztül iszonyatosan megkínozza. Ennek szélsőségesen erőszakos példája a Furcsa játék, ami olyan szinten képes felidegesíteni a nézőt, hogy erősen súrolja a nézhetetlenség határait.
Egyébként zseniális rendező: 71 töredék a véletlen kronológiájából, Az ismeretlen kód (kár, hogy ez a két filmje nem jelent meg nálunk, mert a legjobban között vannak), A zongoratanárnő, Fehér szalag ezek mind nagyszerű filmek.
Akinek volt már hasonló, halálos beteg hozzátartozója, az egyrészt nagyon áttudja érezni a filmben látottakat, ráadásul elég pontos látleletet is ad egy ilyen helyzetről.
Örülök, hogy Haneke valamelyik filmje megkapta az Oscar-díjat, mert egy nagyon fontos európai alkotóról van szó, aki  sok egykor nagyszerű rendezővel ellentétben, továbbra is tartja a szintet.

Tudom előre, hogy nem érdemes, de mivel ez a kedvenc műfajom néha szándékosan váltok mazohistába:-)

Na most képzeld el, hogy akkor ahhoz képest:)! Mostanában elég sok kisköltségvetésű horrort néztem, az első rész ezekből (nyilván nem mérve azokat megaprodukciókhoz) a jobbak között van (felvezetésnek meg is néztem újra, másodszor is tetszett), a második jócskán a középmezőnyben.

Viszonyíts ehhez, hogy érdemes-e megnézned:).

Csak a szél

Hát nem is tudom, hogy kellene jellemeznem a filmet. Talán az a jó szó, hogy érdekes volt.
A téma és a megvalósítás olyan, hogy semmi szerethető nincs a filmben. Tipikusan az a film, amit egyszer ajánlatos megnézni, viszont nem tudom elképzelni, hogy erre valaki azt mondja, hogy ő szereti ezt a filmet, vagy megakarná venni DVD-n, mert többször is látni akarja.
A kamera végig szenvtelen, a történet szinte dokumentumfilmszerűen követi egy cigány család egy napját, hogy aztán a film vége felé következzen az, ami miatt a többség kíváncsi erre a filmre.
A filmről minden kritika és ajánló úgy beszélt, mint ami a cigány-gyilkosságokról szól. Ez szerintem ferdítés, mert ez a film elsősorban egy cigány család egy napjára fókuszál, tágabb értelemben pedig egy nyomorgó tájegységet és (feszültséggel teli) légkört mutat be, a cigány-gyilkosságok idején.
A filmben a nyomor megjelenítése reális és gyomorforgató, hogy milyen körülmények között élnek emberek. Bár ez nem újdonság, de mivel én nem járok ilyen közegben, nekem bőven elég ezt filmen látni. Szinte el sem tudom képzelni, milyen állapotok uralkodhatnak ezeket a vidékeken.  
Érdekes módon számomra a film legdurvább jelenete nem is maga a gyilkosság volt, amiből semmit sem látunk (és bizonyos értelemben olyan sokára következik be, hogy a nézőt már egyáltalán nem éri váratlanul, mert végig tudja, hogy ha eljön a nap vége, akkor befog következni) , hanem egy korábbi jelenet, mely egy iskola lányöltözőjében játszódik, ahol egy kb. 14 éves szőke lányt két (cigány? nem cigány?) kölök molesztálni kezd, lehet, hogy meg is erőszakolják (bár ezt már nem látjuk). Na ez az, ami a kiszolgáltatottságot, a tehetetlenséget és az erőszakot a legsokkolóbban ábrázolja. Főleg, hogy ezt végignézi a cigány család talán legjóravalóbb tagja (a 14 éves lány), aki kimegy és még csak a szembejövő tanárnak se szól.
A legérdekesebb jelenet viszont, mikor két rendőr bemegy egy korábbi gyilkosság helyszínére és elkezdenek beszélgetni, amolyan rasszista hatóságként a gyilkosságokról. Ez szerintem jól illusztrálja a nem cigány társadalom egy jelentős részének a véleményét is az ügyről.
A gyilkossági jelenetről gondolom mindenki más véleményen van. A rendező mindenféle hatásvadász elemet elakar kerülni, így nem látunk mást, csak néhány villanást, puskás alakokat, és a lövések hangját. Mindez talán egy 2 perces jelenet. A furcsa az egészben az, hogy ha így akarta elkerülni a hatásvadászatot, akkor utána miért mutatja be a hullaházat, ahol a meggyilkolt szereplőket öltöztetik és láthatjuk rajtuk a sörétek okozta nyomokat?

Végeredményben nem bántam meg, érdemes megnézni, de valószínűleg senki sem akarja majd többször megnézni.

Ugyan ehhez az epizódhoz még nem volt szerencsém, de a kritikai megjegyzéseid zöme igaz az első részre is:)

"We`re back from an extended commercial break! The rest of the cast is no longer with us!"

A legnagyobb bajom ezzel a filmmel, hogy az előd minden báját elvesztette. Abban igazából pont az tetszett, hogy kevés de jó szereplőt mozgatva, ügyes ötletekkel, kameraváltásokkal és eszközökkel tudott pörgös és hangulatos lenni (leszámítva az utolsó húsz percet), így aztán még a több tekercsnyi damil felhasználását is el tudtam nézni.
Itt meg ráfeküdtek erre az összeesküvéses sztorira, ami még jó is lenne, de a felvezetés állati unalmas a sok középiskolás ökörködéssel, a szereplők jellegtelenek vagy irritálóak (kivéve a szőke csajt, neki volt a legtöbb esze), és túl sok a felesleges számítógépes cucc, eltorzult pofa, gagyi trükk, túl sok az értelmetlen kamera, és még sorolhatnám. Onnantól éledt fel egy kicsit a lelkesedésem, hogy végre bejutnak a kretének a diliházba (kb. a 35. percben) és megtalálják Sean Rogersont, az első rész "túlélőjét", aki ott a mániákus "végre találtunk valamit, nehogy már most álljunk le a forgatással"-figurát hozta, a folytatásban meg a hisztérikus tébolyt adja kiválóan. Sajnos ez a szakasz nem tart túl sokáig, a vörös ajtó megjelenésétől a sztori egy katyvasz, az örvény meg ki is szippant minden hangulatot ebből a filmből.

71%

Kommandó:Még ma is remekül lehet szórakozni rajta, ahogy a teljes Village People elhasal Matrix ezredestől.Imádom az elejét, remek a zene és jó a tempó, utána már egyébként is csak kacsavadászat az egész.
Mondjuk kicsit zavart a kaszkadőrök felbukkanása, régebben erre nem figyeltem, mert el voltam ájulva az akcióktól.Most mindig kicsit kizökkentettek a problémásabb jelenetek.
A legjobban viszont a szövegeken mulattam, nagyon behatárolja az írók lehetőségeit egy ilyen színész, de itt tényleg mindent kihoztak a helyzetekből.
Rögtön 7-8 éves kölökké változtam és vigyorogtam az ócska poénokon.Úgy betalált az összes egymondatos lezárás, hogy az valami hihetetlen.
Megérte beszerezni a filmet, bár nehezen tudnám dvd-nek hívni ezt a lemezt.Konkrétan néhány sötétebb jelenetben semmit nem láttam annyira rossz volt a képminőség.
5ponty.

Még csak annyit, hogy tavaly ez a film nyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat és vitte el A torinói ló elől az Aranymedvét.

Egyébként már egy ideje mondom, hogy az Oscar-díj kategóriák közül, a mai napig sokkal nívósabb filmeket találunk ebben a kategóriában (a jelöltek között is), mint a főkategóriában.

Nader és Simin - Egy elválás története

Komoly film, az emberi kapcsolatokról és problémákról. Nekem nagyon tetszett, üdítő időnként ilyen filmek látni, ami ennyire emberi.
Végig érdekes és nagyon átélhető volt. Iráni film, de amit elmesél, az bárhol játszódhatna, persze megvannak az Iránra jellemző sajátosságok is.
Azt hiszem lehet megnézek még pár filmet még Asghar Farhaditól és szegény Jafar Pahanitól.  

Légcsavar:Mi kell ahhoz, hogy feszültséget teremtsenek a semmiből?
Egy jól átgondolt terv, és egy olyan ellenség, akit hagynak kibontakozni.De a legfontosabb a sztori alakulásával kapcsolatos kérdés.Vagyis el tudják-e hitetni velem, hogy másképpen is történhetne ez az egész.
Főleg másodszorra itt már ez nem működik.Semmi sem megmentheti meg a filmet.
Nem rossz, az alakításokkal sincs nagy baj, de sajnos unalomba fulladt a keresés.
Erika Christensen-t mindig jó látni, de ez ma valahogy rohadt kevésnek tűnik még egy ezer forintos unaloműzőnél is...

A Mars-mentőakció
http://youtu.be/iMs9feeSknk

Zsarulesen, Zsarulesen 2.

Nagyon régen, még a VHS-korszakban láttam ezeket a filmeket. Emlékeim szerint akkor nagyon jól szórakoztam rajtuk. Ez most sem volt másképp, semmit nem fogott az idő ezeken a filmeken. Kellően viccesek, megfelelő feszültség-faktort is tartalmaznak remek színészi alakításokkal (főleg Dreyfuss lubickol a szerepében), szóval a lényeg: aki még nem látta, de szeretne 2 x másfél óra felhőtlen szórakozást, tegyen egy próbát velük. :)

A vizsga.

Érdekes film, nekem tetszett.

Gyilkos Joe:Még be sem tettem a lábam a terembe, de már tudtam, hogy egyik szereplő sem a normál szabályok szerint fog működni.
Mivel olvastam róla még mozizás előtt, ezért a lehető legjobban próbáltam nyitottan hozzáállni.Egy jelenetet leszámítva ez sikerült is.
De igazából semmilyen írás nem készíthet fel arra a lábzsibbadásos, "engem most alaposan megbasztak" érzésre, amitől a végén nehezen tudsz kikecmeregni az utcára.
És mindezt úgy érték el, hogy centire kiszámolható minden megmozdulás, nem egyediek a karakterek, sem az ami történik velük.Egyszerűen csak jól sikerült ez a koktél, mert az alkotóelemek megbízható kezekbe kerültek.Irány a mozi!

Az a bizonyos első év:Mást vártam tőle, de legalábbis azt, hogy nem szánnak ennyi időt a szereplők megkomolyodására.Túl korán indulnak el megszokott irányba.
A legnagyobb probléma viszont az, hogy minden hegedűvel kísért finom pillanatra valami fingós poénnal kontráztak rá.Egyfelől ott van az unalmas mondanivaló, de sajnos a másik oldalon is csak fél filmre elég a humoros szöveg.Olyan mintha valaki játszana a csappal, ami az egész élvezhetőségét szabályozza.
A végén csak azt érzi az ember, hogy ez "rögtön dvd-re" szintű cucc.Bánom, hogy most kiadtam érte ezt a pénzt, mert így máris 600Ft-tal többet költöttem a valódi értékénél.

Fejbenjáró bűn:Az utcán sétálva sokszor előfordul, hogy találkozom olyan párokkal, akik külön-külön nem mozgatnák meg a fantáziámat, de együtt mégis valahogy vonzóvá válnak.A kapcsolatuk, az a kiegyensúlyozottság és boldogság, ami szemükből tükröződik féltékennyé teszi az embert.Vágysz valami hasonlóra, de ezt az érzést mégsem az irigység táplálja, mert tulajdonképpen örülsz nekik, az ő "sikerüknek".
Így éreztem a film közben is, amikor az összeillő, de még véletlenül sem problémamentes főszereplőket mutatták.Kavargott bennem sok minden, de az indie-álompárról mutatott zenés bejátszások engem is bizakodással töltöttek el.
Pedig maga a furcsa alaphelyzet több drámaiságot hozott, mint vártam.A valóságos érzelmek rátelepednek az összes jelenetre, ez persze jólesik a nézőnek is.Nagyon szépen terelgetik a történetet, úgy hogy ne legyen túl meseszerű, és minden pillanatban a részesének érezd magad.Az abszurditása ellenére ez egy szokványos szerelmi történet, ahol most a másik alakítását oldották meg ügyesebben.
Nem tökéletes film, de könnyű átadni megad neki.

Pontosan. Ha úgy alakul a büdzsé, megveszem a kinti kiadást, mert itt az extrák érdekelnének, és valószínűleg a kép is szebb, mint a hazai kiadásnak...

Az utolsó ördögűzés is hasonló képi zavarokkal szenved (szintén Ablo/Media Pro) - az a bosszantó benne, hogy egyértelműen látszik, a transzfer forrása egy álomszép, részletgazdag, digitális képanyag volt eredetileg, amit aztán valami kibaszott ökör szándékosan szétnyomorított, így az éleken, kontúrokon idegesítően bevibrál. Gondolom, itt is hasonló a helyzet. Ép olyan, mintha kimérnék Neked egy deci Chivas Regalt, majd mielőtt átnyújtanám, felengedném egy kis csapvízzel.

Dugják az ilyet a seggükbe.