Ki mit néz most?

Sőt, ahogy éppen olvastam, nem csak te:).

http://index.hu/kultur/cinematrix/2012/11/26/a_vizsga_a_legjobb_a_los_angeles-i_magyar_filmfesztivalon/

Szívesen:)!

Jut eszembe, múltkor sikerült elcsípni A vizsgát (2011) a tévében, nagyon jól szórakoztam, úgyhogy köszi az ajánlót!

Columbus Circle



Hihetetlen, hogy Hollywood 2012-ben még 10 millió dollárnyi fantáziát lát az efféle thrillerekben! Elsőre még izgalmasnak tűnt a lakása magányában éldegélő, pánikbeteg csaj, akinek a szomszédjában lakó nénit megölik, különben le sem ülök elé. Ahogy viszont a "sztori" haladt előre, úgy derült ki, hogy az ötlet 78 percet is csak abszurd marhaságok, agyhalott rendőrök, és gagyi, kilométerekre előre kitalálható fordulatok segítségével tud kiizzadni magából. Pontosabban az ötlet talán nem is, de a forgatókönyv mindenképpen, amitől tisztára mintha az egész projekt csak szívesség lett volna Kevin Pollaknak.

A százalékból 10% Selma Blairé, 5% Giovanni Ribisié, 10% az összes többi színészé együttvéve, így kérem érteni, hogy...

59%

Nekem ugyanezt az élményt képes nyújtani úgy is, hogy ismerem az egészet... :)

Ha már nagyon unjátok, akkor átnyergelhettek a Bob mesterre is. :) Itthon mindkettő nagy sztár.

Több szem több Sam-et lát. :)

Tűzoltó Sam kalandjai. Mellettem dekkol az unokaöcsém :)

Egész jó volt a Total Recall hosszabb verziója. Ugyan nem emlékszem pontosan, hogy mivel volt kevesebb a moziváltozat, arra viszont nagyon is, hogy nagyon nem működött nálam. Szóval számomra mindenképpen hasznos volt visszapakolniuk a kiollózott részeket. :) Mintha most több mélysége lett volna a sztorinak, kevésbé tűnt egy véget nem érő videójátéknak.

Holtpont:Csak arra emlékeztem a filmből, hogy Keanu Reeves rögtön az elején pofára esik és az életéért küzd.Most meg, hogy pár perc alatt ráéreztem az ízére, alig merem leírni, hogy csak egy youtube-os kritika hatására tettem a kosaramba a lemezt.Teljesen letaglózott, hogy ilyen eszméletlen pörgős akciókat sikerült lezavarniuk, a kamerakezelést mondjuk szokni kellett, de ez ma is simán megállja a helyét.
Bírom az ilyen kellemes meglepetéseket.(Ha már itt tartok, akkor meg kell jegyeznem, hogy a hétvégi kölcsönzés is jól sikerült.Két olyan filmet sikerült valamennyire megkedvelnem, amiknél a moziban látott előzetesek alatt röhögőgörcsöt kaptam.Colombiana és Vasököl:)
Visszatérve ehhez, a legjobb az egészben a bandavezér és az ügynök kapcsolata volt.Ilyen egymásra hangolódást ritkán lát az ember.
Minden szereplő laza és vad egyszerre.Kedvem lett volna velük tartani, pedig nem szoktam jól érezni magam a vízpart közelében.
A rajtaütések meglepően véresre és izgalmasra sikerültek, a zenék is mind baromira feldobtak.Tökre örülök, hogy újból rátaláltam és az ajánló szemüvegén keresztül tudtam ezt nézni.:)
Valahogy nekem a történet is erről szólt, hogy látszólag kizökkent egy fickót a normális kerékvágásból valami.De minden új élmény csupán azért kell, hogy tisztábban lásson magával kapcsolatban.A kísérletezés és a kockázatvállalás fontosságára ébresztették rá.
Párszor biztosan előszedem még.

A 109. utas:Igaz, hogy a borító leleplezi a befejezést, de cserébe szépen kivitelezett és elgondolkodtató a film.Jó volt újra látni.
A karaktereket is sikerül valamelyest kibontani, egyébként is kedvelem a színészeket, így nem volt nehéz a bőrükbe bújni.
Talán csak Anne Hathaway hitelességén lehet egy picit elgondolkozni.Pontosabban, hogy mit határoz meg a külső, pláne ennél az érdekes szakmánál....Valahogy a meggyötört arcokban tudok igazán bízni, nem nyílnék meg egy tapasztalatlannak tűnő embernek.
Zavarba jövök a szépségtől, rögtön visszahúzódóbb leszek, elvarázsol és megteszek hülyeségeket tőle, de nem segíti az előrejutásomat egy gyönyörű ember közelsége.
A Fifti-fifti-nél is ugyanazt éreztem, hogy Anna Kendrick hátráltatja a gyógyulást.Magában többet kellett dolgoznia a páciensnek, mert az egyébként is bonyolult helyzetet csak még jobban összezavarta a másik fél.
A romantikus szál egy darabig itt is problémát jelentett, mert értettem ugyan, hogy miért van erre szükség, de a misztikummal jó lett volna többet foglalkozni.
Ez így is többször nézhető, de másodszorra kevésbé volt izgalmas, nagyon ki van hegyezve egy adott pontra.
Az egész zöld színezetű háttér, a kristálytiszta és stílusos képek, zenék is fokozták azt a minimális feszültséget, ami még benne maradt, de az alapvető érdeklődésem a téma iránt, az igazi megmentője ennek a mozinak.
Nem tudom megunni, hogy a kezelésre szoruló emberek történeteit hallgassam.

Apósok akcióban:Vannak helyzetek, amikor el lehet fogadni, ha két komolyabb színész bohócot csinál magából.Remekül egymásra hangolódtak a családfők, sportot űztek a másik idegeinek borzolásából.Pedig nem mindig jön be az egy profi és egy gyogyós párosítás, de itt az engedékeny üldözők miatt volt idő a kibontakozásra.
A viccek többsége célba talált, csak a főszereplőkre kellett figyelni.A háttérben mozgolódó emberek közül csak a zseniális David Suchet okozott néhány kellemes percet, az ő grimaszolásán és idegbeteg megnyilvánulásain hangosan röhögtem.
Őszintén, ha bármelyik elemét normálisan akarták volna megcsinálni, akkor kevésbé lett volna szórakoztató.A vigyorgó színészek úgy viselkedtek, mint a nagyra nőtt gyerekek a játékboltba zárva.Egy éjszakára megőrülhettek, és ezért én sem tudok haragudni rájuk.
A mindenre kiterjedő bénaságot úgy látszik könnyebben elviselem.:)

Ja, hogy azt akarták, hogy qvára üssön? :D
Nem láttam még belőle kicsit sem. Most futnak ki a favorit sorozataim.
Megeshet, hogy felveszem újnak.

SPOILER !!!

Ha még csak egyet... :)

Egyébként annyira nem voltam meglepve, hiszen a képregénysorozatban is a börtönös rész hozta a legnagyobb drámákat.

Mert megettek egy főszereplőt? Pedig ez az aduja az ilyen sorozatoknak. Ha kicsit lelapul akkor uccu vessük oda vlmelyik fontos szereplőt :)

Valóban. Sokkoló és megrázó epizódnak lehettünk tanúi. A készítők tényleg nem vicceltek, mikor előrejelezték, hogy az új évadban senki sincs biztonságban.

A walking Dead ezzel az új évaddla vissza is lopta magát a szívembe, pedig már kezdtem lemondani róla a 2. évad közepe tájékán. Kiváló dráma és horror stílusos keveréke és igencsak nagy adag társadalomkritika.

Lassan elő kell venni az 1. és a 2. évad BD változatait.Elkezdem újranézni. :)

Az elnök különgépe:Hogy a bánatos jó életbe képzelték ezt?!
Az öltönyös Die Hard kézzel fogható feszültségétől mindenféle átmenet nélkül jött egy olyan lezárás, aminél a térdemet csapkodtam a nevetéstől.A legrosszabb, hogy szerintem nem akarták viccesre venni a figurát, egyszerűen csak elszarták az egészet.
Pedig jól indítottak, a hatalmas gépen annyi lehetőség volt az akcióra, mint egy kisebb faluban.Már komolyan nem tudtam követni, hogy honnan varázsolnak elő még egy átjárót, szobát, tárolót...
Gary Oldman is tökéletes ellenfél volt, az összes tárgyalásnál érezni lehetett, hogy bármikor meghúzhatja a ravaszt.Fontos szereplőkkel összehozott jeleneteiben félelmetes volt az alakítása.
Hihetetlen dolgokon is remekül szórakoztam, miközben láttam, hogy tanácstalan és kiszolgáltatott emberek próbáltak megoldást találni a helyzetre.
Mindenki levedlette a rangjával járó marhaságokat, szenvedtek, mint bárki más.
Együtt is lehetett érezni velük, mert olyan színészeket raktak még a hullazsákba is, akiket egytől-egyig ismerek.
Éppen ezért fáj, hogy többet nem tudom végignézni ezt.
Borzasztó, hogy a szemem láttára összeomlott ez a jól felépített kis mozi!

Én szintén.

Most néztem meg a 4.részt. Teljesen le vagyok döbbenve.

Szép kis kalamajka:Csak arra emlékeztem a filmmel kapcsolatban, hogy Ted Danson-nak jól állt ez a laza és jópofa karakter, és persze az elmaradhatatlan gyönyörű nő felhozatal is valamennyire megmaradt bennem.Na, meg a pofonok, amikből sosem kaphat eleget ez a kujon.:)Megússza a dolgokat, de közben kiosztják rendesen.
Nagyon tetszett a fizikai humor időzítése, meglepően ügyes kis akciókat sikerült tető alá hozniuk.
Azt viszont csak most sikerült összeraknom, hogy az egyik amerikai tehetségkutató műsorban látott arc, miért is volt ismerős annyira.Kis fürtösként kezdte ő is és nem Dr. Genyaként, mint ahogy azt korábban gondoltam.:)Nem lógott ki az idióták közül, úgy tűnt, hogy kedvelik és ismerik egymás rezdülését a főszereplővel.
A rendezőhöz mérten szórakoztató ez a film, nem kell a történet alakulását mélyebben vizsgálgatni.Egyik helyről rohannak a másikra, egyetlen értelmes lépésük sincs a szereplőknek.
A náci kolbásztöltő után nagyjából be lehetett lőni, hogy mire számíthatok minőségben...:)

Egy gyilkosság forgatókönyve:Maga az ötlet annyira jó, hogy ezt a rögtön dvd megjelenéssel előrukkoló "sztárok" sem tudták elrontani.
A sminkesek és az öltöztetők viszont helyettük is megtették a magukét.Kritikán aluli az összes tárgyalótermen kívüli jelenetben a szereplők kinézete.
Feleslegesen elterelik a figyelmet a lényegről, ráadásul az utolsó csavar és dühkitörés is erőtlen lesz a béna kivitelezéstől.
Mondhatnám, hogy jó lett volna, ha költenek rá, de már az elejétől kezdve látszik a pénzhiány.
Lassú a tempó, nincs igazi nagy jelenet, de annyira szépen körbeér a történet, hogy ezt muszáj értékelni.
Tetszett még a narráció is, nem viccelődésre használták, mint máskor, itt volt értelme.Fejlődött a fő karakter és ezt ezen keresztül is jól le lehetett szűrni, színezte az egészet ez a belső hang.
Kár ezért a lemezért, egy fillért sem érdemes rááldozni, de ha elkapod a filmet a tévében, magáért a sztoriért megéri végigülni.
(4,5)

Antwone Fisher története:Leülsz elé, azt hiszed, hogy tudsz távolságot tartani, mert ez csak egy film, egy ember története, akihez semmi közöd, ráadásul a bőrszínetek is más.Aztán pár perc után észbe kapsz, hogy hoppá itt hiába is harcolsz, nem fog elereszteni ez olyan könnyen.
Oké, hogy hatásvadász és az utolsó beszélgetés már senkinek sem hiányzott, de minden amit előtte láttál vagy hallottál mélyen megérintett.
Körbelengi az egészet valami megmagyarázhatatlan hangulat, hogy ezen megtiszteltetés lehetett dolgozni.
Képtelenség, hogy ezt valamiféle produktumként, moziként kezeld és a szokásos pontok alapján vizsgáld.Tulajdonképpen ettől is kurvajó!:)
Az összes színész teljes vállszélességgel odaállt és megtette, amit kell, legalább is nekem úgy tűnt.
Biztos belemagyarázok dolgokat, de annyira tetszett a nagy része, hogy ilyesmiket képzelek hozzá.
Könnyes szemmel fújtattam az egyik találkozásnál, éreztem, hogy ez most nekem is sok.
Ez független attól, hogy miket éltem át eddig és honnan jövök, stb..
Nem így érint meg, a lényeg az, hogy ezt elmesélték a lehető legjobban és végre fellélegezhetett az írója.
Messze túlnő rajtam, nem magamat kell megtalálnom valamelyik szereplőben és ez egyedülállóvá teszi.
Nem értem, hogy mi történt velem...

Agatha Christie: A kristálytükör meghasadt:Kíváncsi voltam, hogy a sztárparádén kívül persze, mi az, ami miatt ez megérdemelte, hogy teljes filmet készítsenek belőle.Megvannak benne azok a nüanszok, mind a szövegben, mind pedig a játékban, amik szórakoztatóvá teszik, de ez akkor is kevésnek tűnik az izgalomhoz.
Sosem értettem igazán, hogy miért nehéz félreállítani egy ilyen kotnyeles öregasszonyt? Mondjuk mindenkinek feltűnne a halála, mert életében akkora zajt csapott maga körül.:) De akkor is megpróbálhatná végre valaki elgáncsolni a lépcsőn legalább...Na, mindegy.
Tetszett a két karakter összemosódása, elképzeltem pl., ahogy a nyomozó kötöget és tesz-vesz a konyhában.
Minden apró részlet rendben van vele, a férj és az inas grimaszolása is mosolyt csalt az arcomra.
A nagy dívák is elég modern stílusban osztották egymást, tényleg nincs baj a filmmel, csak ne várják el tőlem, hogy a körmömet rágjam a nyomozástól.
Néztem ezeket a csodás színészeket és vártam, hogy végre helyére kerüljenek a kirakós darabjai.
Sajnos semmit nem mozgatott meg bennem, sorozatterhelésben ezt tuti nem bírnám, de így külön kellemes kis délutáni kriminek tartom.
5 pont.

A halál ára:A rövid lejáratú kölcsönök megihlették Johnny Depp-et, ezért készített egy szívbemarkoló drámát az önfeláldozásról.
Elég sokrétű, ahhoz képest, hogy mennyire pofonegyszerűnek mutatja be ezt az üzletet.Látszik, hogy a főhős őrlődik, de igazán csak az együtt töltött idő fontosságára világít rá a történet.Számomra az volt az üzenet, hogy ne vesztegessek el egyetlen percet sem a hátralévő életemben.
Hiába tűnik abszurdnak az a megbeszélés, inkább olyan volt, mintha egy öreg a tűz mellett beszélne a fiataloknak az élet és halál kérdéséről.Mit ér és jelent neked egyik vagy másik?
Az pedig külön jó volt, hogy a szokásos börtön vagy kórházi háttér nélkül is lezajlott ugyanaz a megható búcsú, mint más filmekben.
Hagytak időt arra, hogy megértsem a döntést és el is fogadjam.
Tetszett.

.45:Most már haladnom kellett a újdonságokkal is, de nem számítottam arra, hogy ez ennyire durva lesz.
Ha kivesszük a trágár szavakat a szövegkönyvből, akkor csak a szereplők nevei maradnak.Úgy építették fel a karaktereket, hogy mindenkiről csak rosszat lehet elmondani.A bemutatások elég viccesre sikerültek, ahogy haladtunk előre még rá is legyintettem a bűnöző párra, hogy ezek megérdemlik egymást, de aztán kezdett kirajzolódni a teljes kép.Egyre több marhát vontak be a játékba, akikkel ugyanúgy nem lehet azonosulni, már csak azért sem, mert sok korábbi történetből kiindulva itt is végig a fricskát vártam.Visszafogta az érzelmeimet az a gondolat, hogy ez az egész nem lehet ilyen egyszerű.
Annyira adta magát a stílusa miatt ez a befejezés, hogy nem is láttam meg más lehetőségeket.
A családon, párkapcsolaton belül elkövetett erőszakot jól ábrázolták, de nálam most elmaradt az a megkönnyebbült sóhaj, ami ilyenkor kell a nézőnek is.
Érdekes film, de sajnos nem sokszor nézős...