Szia ráspoly!
Részemről sincs harag, hiszen a tiéd is (akárcsak az enyém vagy jevgenyijé) csak egy vélemény a sok közül, és hála istennek, nem kell, hogy a vélemények egyezzenek. Néhány apró megjegyzés azért kikívánkozik belőlem:
A nickem nem Konfu-ce, hanem Kunfu-ce, dehát Örkénnyel szólva: "[M]it jelent egy név? Egy név nem jelent semmit."
Írod: "A képregény hősőket ábrázol, és nőt ütni nem túl hősies dolog. ( Ha szerinted az, látogasd meg a lélekgyógyászod...)"
Khmm... izé... nincs lélekgyógyászom, bár néha bizony jól jönne (tudsz egy megbízhatót? :-)), azonban úgy érzem, félreértettél. Korántsem gondolom azt, hogy egy nőt megütni rendes dolog, éppen ellenkezőleg, szánalmasnak tartom, mint általában az erőszakot. Arra utaltam, hogy ez az erkölcsiség annyira, de annyira primitív, elcsépelt, semmitmondó és szemforgató, hogy én kérek elnézést. Mellesleg hogy is van ez? Marv egy ízben akkora sallert lekever egy nőnek, hogy öröm (vigyázat! irónia!) nézni. Na akkor mi van a hősiséggel és az erkölcsi irányvonallal? :-))
Azt is írod: "Lars von Trier mesteri rendező, de amíg ő az élet szélsőséges szituációit próbálja "meg filmre vinni."
Most hirtelen a Dogville jut eszembe, amely a hétköznapi (úgynevezett "jó") emberek hétköznapi aljasságát, átlagos gonoszságát állítja pellengérre. Bár ott tartana a civilizáció, hogy ez az "élet szélsőséges szituációja" lenne már!
Igazad van, a film nem nekem készült, pontosabban nem én vagyok a célközönsége. Megnéztem, mert kíváncsi voltam rá, majd véleményt mondtam róla. Ennyi.
Szép napot!