Ugyanígy vagyok ezzel. Azért is tetszik a Párduc, mert tök jól bemutatja Wakandát, hogy az a kultúra hogyan alakult ki, s nagyon érdekes az egész miliő. Már maga az az ötlet óriási, hogy a világ legfejlettebb nemzete titokban a lesajnált harmadik világ berkein belül létezik, csak sokkal bölcsebbek annál, mintsem hogy valamiféle gazdasági, hadi, akármilyen versengésbe kezdjenek az ismert világhatalmakkal. Szerintem ez egy totál nagy kiinduló pont, ami a megvalósítással együtt egy nagyon masszív és méltán sikeres kasszasiker filmet eredményezett. Történet és látvány kéz a kézben erősítik egymást.
Sajnos sokan leragadtak a hazai rasszista környezet behatása, a skatulyázók és a megbélyegzők, az antiliberalizmus térnyerése miatt ilyeneken, hogy ez egy "píszímúvi" (lám, újabb skatulya, enélkül nem is élet az élet!) mert afrikaiak, vagyis afroamerikai színészek játszanak benne. Az az apró, elhanyagolható tény, hogy mindezért Stan Lee-t kellene mocskolni, aki egy ilyen történetet merészelt írni - nem most, hanem 1966-ban, amikor amúgy még sokkal nagyobb dolog volt fekete szuperhőst köztudatba teremteni - az nem érdekes, a fekapárti Hollywood akkor is kapja be.
Tisztelet a kivételnek, kábé ilyen nívójú kijelentésekkel találkoztam a film kapcsán.