1912. április 12. Úton New York felé
Az RMS (Royal Mail Ship) Titanic immáron kitérő nélkül, egyenesen New York felé véve az irányt szelte a jeges Atlanti-óceán habjait. Ugyanezen időben idősebb testvére, az RMS Olympic is vízen volt, most róla essék pár szó.
1907-ben a Harland and Wolff hajógyár egy igen impozáns felkérést kapott az egyik legnagyobb brit hajózási társaságtól, a White Star Line-tól: három, minden addiginál nagyobb luxusgőzös megépítését kapták feladatul. 1908 decemberében fogtak neki az első, a hajóosztályt nevesítő, Olympic nevet viselő hajó megépítésének, őt követte néhány hónappal később a Titanic, majd 1911-ben a Gigantic (későbbi nevén Britannic). Az első két hajó is egyaránt 269 méter hosszú volt, jó szerivel alig észrevehető különbséget mutatva.
Az Olympic 1911 júniusában állt szolgálatba, Southampton-Cherbourg-Queenstown-New York útvonalon, kapitánnyá pedig a WSL-nál több, mint 40 éve szolgálatot teljesítő, egyetlen balesetet sem szenvedő Edward John Smith-t tették. Baljós módon, az ősz folyamán a nehezen kormányozható hatalmas hajó összeütközött egy tengerészeti cirkálóval, a Hawke-val. A csalódott utasok nélkül, két vízzel elárasztott rekesszel és sérült hajócsavarral, nagy nehézségek árán, de visszajutott Southampton-ba, ahonnan egy kisebb javítás után főjavításra Belfast-ba küldték. A balesetért a 45 ezer tonnás hajót, pontosabban a kormányost, tették felelőssé, a kapitányt pedig még nagyobb megtiszteltetés érte: őt nevezték ki a Titanic kapitányává. Az Olympic javítása miatt kellett mintegy egy hónappal elhalasztani a Titanic indulását.
Az Olympic is már úton volt, amikor az ő rádiósuk is fogta a Titanic kétségbe esett segélykérő hívását, de túl messze volt a titántól. A katasztrófa, továbbá a Hawke-val való baleset miatt az Olympic és a White Star Line hírneve jócskán romlott. Az első világháborúban csapatszállító hajóvá nyilvánították a hajót és kitűnő szolgálatot tett hazájáért, nem csak több tízezer katonát szállított útjai során, de egy ízben egy rátámadó, német tengeralattjárót is elpusztított: egyszerűen ráfutott a roppant súlyú hajó. A háború után kissé átépítették, és már, mint elavult hajó, szelte csendesen az óceánt. 1934-ben a WSL-nak befellegzett: felvásárolta legnagyobb riválisa, a Cunard Line, az öreg óceánjáróikat pedig leselejtezték, erre a sorsra jutott az Olympic is. Már csak azért is, mert 1934-ben egy világítótoronyként használt hajót süllyesztett el az Olympic, hét ember halálát okozva. A legfelső képen a háborús festéssel látható a hajó, a középső sor első képén a Hawke okozta sérülés, a középső képen a világítótoronyként funkcionáló hajó legázolásáról készült festmény. Az alsó sorban egy 1934-es fotó az Olympic-ról, a legutolsó kép pedig már Skóciában, a végső szétdarabolás előtt készült.
A szalon burkolatát és más bútorokat kiszereltek, ezek megtekinthetők a mai napig az észak-angliai Alnwick-ben található White Swan Hotel-ben, de kiállításokon is felbukkannak az Olympic darabjai, többek között a már korábban látott képen óratartó. A jobb sorsra érdemes gőzöst a skóciai Inverkeithing-be szállították, ahol hajótestét szétvágták: 1937-ben végleg lezárult az Olympic-osztályú hajók hajózási története.
2000-ben a Celebrity Millenium hajó részére felvásároltak minden olyan burkolópanelt és bútorzatot, ami az Olympic szalonját ékesítette és beépítették az új hajó éttermébe. A jobb alsó képen a Millenium étterme látható, a többi képen a White Swan Hotel, a fekete-fehér képpel montázsként látható mai állapotában a főlépcsőház egyik díszes korlátja.
