Én is "régivágású" (avagy "konzervatív") vagyok a szó klasszikus értelmében, és nekem éppen emiatt volt óriási csalódás ez a film.
Egy ilyen hosszú (mert már az) franchise esetében természetes igény a fejlődés... Csakhogy ennél a sorozatnál mindezt úgy vitték végbe, hogy szembeköpték mindazt, amit az első részben lefektettek.
- Az első rész több okból is szenzációs klasszikus lett. Egyrészt abban az időben készült, amikor még nem CGI-t, hanem 1:1 arányú, makettet, bábot használtak az emberi mivoltától megfosztott, sérült robot jeleneteihez.
A karakterek szerethetőek voltak, a jelenetek látványosak, a sztori izgalmas, és egyértelműen nem "happy end" lett a zárás.
Másrészt, ha eltekintünk az "időparadoxon" dilemmáitól, és buktatóitól egy olyan sci-fi alkotás, amelynek a történetét, cselekményét nagyon is könnyű elképzelni.
Az időutazást, azt, hogy egy fejlett technika képes lesz kiborgot alkotni.
Ugyanakkor ügyesen "lefedték" azt, hogy miért nem hozhatott magával modern fegyvert sem a jófiú, sem a megsemmisítő.
- A második rész a lehető legjobbkor jelent meg, még egyikeként az utolsó klasszikus akciófilmeknek. Ez is tele volt óriási robbanásokkal, karambolokkal, kaszkadőr jelenetekkel, mindezek tetejébe pörgős, izgalmas volt, volt mondanivalója, kellően jól kapcsolódott az első részhez, és ráadásnak még a zenéje is telitalálat volt.
CGI-t nem öncélúan használták, hanem a főellenfél megalkotásához.
Itt jegyzem meg, hogy szeretem a filmet, de már itt, éppen az új terminator esetében kezdődött meg az, hogy aztán később felrúgtak mindent, amit saját maguk alkottak.
A "folyékony fém", az alakváltó terminator figurája még érdekes is lehetett volna, no de egy árva chip-et, áramkört, semmit nem tartalmazott a folyékony fémen kívül. Mi irányítja? Ez még egy gyenge sci-fi esetében is egy védhetetlen, elképzelhetetlen logikátlanság.
Ám a fentebb említett többi komponens eladta a filmet. Ez is klasszikus lett.
- Aztán jött a harmadik rész, és bizony még csak nem is a sztori lett a leggyengébb része.
Az első rész terminátora, az időutazás "kritériumai" ismeretében elfogadni az újabb "transzformer" robotot, amely immár képes "lemásolni bonyolult alkatrészeket" (és persze mindez átjött az időfolyosón)...
Az átalakuló kezéből alkotott lángszóró, villámvető, körfűrész, ívhegesztő, és még ki tudja mi már sok(k) volt nekem. Bődületes bugyutaság, amivel az első rész által teremtett dolgokat zúzták szét.
Nem beszélve arról, hogy a logika alapján a második és harmadik részben megismert sokkal fejlettebb terminátort nem tudta volna legyőzni a régi, elavult prototípus.
Ám ha mindezeken, és a lagymatag, immár sokkal gyengébb történetvezetéstől eltekintünk, ha trilógiának szánták, akkor ez a 3. rész is elfér.
Ha nem a második résznél, akkor itt kellett volna befejezni a franchise-t. Azzal az üzenettel, hogy még ha lenne is rá lehetőség, eszközök, a jövőt megváltoztatni, a végzetet elkerülni nem lehet. Mert az emberiség egy nagy egészt, egy óriási tömeget alkotva rohan a saját megsemmisülése felé.
- Ezért külön érdekesnek találtam a "spin-off" film "Salvation"-t, amely egyfajta kiegésztő az egész eredettörténethez.
Érdekes újításokkal, és ismét egy hihető(bb) sci-fi környezetbe helyezve a sztorit. És bár itt már "dúskáltak" az alkotók a CGI-ben, zömmel öncélúnak itt sem tekintettem.
Még a sztori is izgalmas volt, és bár sejtettem a végkifejletet, drukkoltam az emberek csapatának, hogy meg tudja semmisíteni a SKY NET-et.
Nekem ez egy kifejezetten szórakoztató sci-fi volt, és passzolt a kedvelt első két részhez.
Ilyen jellegű "kitekintéseket" szívesen megnézek még a franchise részeként. A Connor családnak nem is kell szerepelnie benne.
- Aztán jött a "Genesys", amit már nem tudtam értelmezni. A meglepően izgalmas és érdekes kezdés, az első rész - modern technika általi - felidézése egészen kiváló volt...
Amíg aztán ki nem derült, mi (illetve ki) van a háttérben, és meg nem jelent John Connor, mint a digitális pixelekkel megfertőzött, a levegőből önmagát bármikor újraalkotó legyőzhetetlen "über terminator" (akit azért mégis legyőznek), ami akkora nagy értelmetlen, logikátlan baromság, hogy az elképesztő!
Kiegészítve a gondoskodó "terminator apával"... Ne már!
- És mindezt sikerült alaposan megfejelniük ezzel az új résszel!
A film nagy része egy öncélú CGI orgia lett, 10 métereseket ugró főellenséggel (akit azért rendre lefutnak az üldözési jeleneteknél)...
Amely aztán alakváltó, teljesen amorf, sérthetetlen, és hogy megfejeljék az előző részek, terminator-t érintő összes baromságát még a digitális külsejéből különválva mégis egy teljesen szilárd belsőt alkot...
És ha ez még nem lenne elég, közben a levált, digitális pixelekből álló burkolat gondolkodó, és cselekvő egy időben a belsővel...
No, ez már aztán mindent felülmúlt. Még Schwarzi és Hamilton meg sem jelent, de itt már vége volt a filmnek. Egy értelmetlen, hatásvadász f*szság lett.
Ehhez csapódott az abszolút nem szerethető, férfinak is beillő, implantokkal felturbózött női főszereplő, a "maszatos", lehangoló, kék szűrővel felvett, "mexikói drogkartell filmeket" idéző képi világ, és a jól ismert T-800 még extrémebb pálfordulása: öntudatára ébredt, családszerető, féltő, nevelőapa lett.
Csatlakozom ahhoz, aki azt mondja, szégyen, hogy Arnold a nevét adta ehhez. Mert ez valami gyalázatosan rossz film lett így.
Sarah Connor "maszkulin" voltával egyébként szerintem nincsen probléma. Már a második részben is sokat mutatott ebből, és hihető, hogy még 1-2 évtized "őrület", küzdelem és a fia elvesztése ennyire megkeményítette.
Ám mindezek ellenére is úgy gondolom, egy muszájból a script-ben elhelyezett mellékszereplő, és a domináns természete ellenére sem tudja úgy uralni a filmet, ahogyan azt az első két részben, tragikus hősnőként tette.
Bár ekkora már tényleg mindegy volt... a filmet a leges legelején a hülye sztorival, és az ominózus v4-es terminátorral teljesen tönkretették.
Én nagyon remélem, hogy utoljára tették!