Filmek, amiket kiadhatnának végre

De szeretném ezeket egyszer a polcomra tenni:

- A ZSENIÁLIS NAGYPAPA
- A TESTŐR (1984)
- HAZUGSÁG-FEHÉR-IGAZSÁG
- HARC AZ ENDOR BOLYGÓN
- A BÁTRAK KARAVÁNJA
- SZERENCSÉTLEN BALESET
- A SZÍNÉSZ, A SZÍNÉSZNŐ ÉS A GYEREK

Köszi a választ.
Ezek szerint keresztet vethetek rá...De azért rákérdezek az intercomnál, bár sejtem a választ...

Egy dolgot kell megérteni: ennek a rendszernek korlátai voltak - a kultúra is e keretek közt működött. Nemet mondani az egészre a kiadatlan zene, vagy a visszaszorított előadók miatt nagyon fura lenne. Ami létrejött a popzenében, az ehhez képest szerintem imponáló (az is, ami épphogy létre jöhetett, meg az is, aminek hátszele volt). A megjelent lemezek közt elképesztően kevés a szar, és rengeteg a nagyon jó (még hangminőség szempontjából is!), ami arra enged következtetni, hogy akik döntési helyzetben voltak, azok korlátaik ellenére is értettek valamihez. Az Ella-ügyet meg a beszerezhetetlen klasszikus poplemezeket azért hoztam fel, mert azt hihettük, hogy a rendszerváltás után minden jobb lesz - a magyar könnyűzene pedig éppen ellenkezőleg alakult. Nem azért, mert Erdős zseni volt, hanem azért, mert akik utána jöttek, azok - vagy gazdasági, vagy egyéb politikai okból - sokkal kevesebb értéket hoztak létre, mint amennyire lehetőségük lett volna. (Igen, aki az ellenkezője annak, aminek nagy hangon mutatkozik, annak rendkívül ciki a szekrényből kihulló csontváz...)

Na igen, az a rendszer abban nagyon jó volt, hogy sunyi módon relativizálja az erkölcsisget, a morált, a tartást és a számonkérhetőséget. A végén mindig oda lyukadok ki, hogy hányingerem van tőle; és éppen ezért, akik tevőlegesen - és önérdekből - részt vettek a működtetésében, azoktól is.
(Amúgy szerintem Csepreginek könnyebb dolga van, amikor tükörbe kell nézni, Vikidálnak ez nem lehet egyszerű.)

Ha már az MGM filmeknél tartunk: a "Rakoncátlan szív" is régóta kiadásért kiált.

Katonák voltunk BD-n jó volna már ha megjelenne!

Nem kell felmenteni, hanem a helyén kell kezelni. A démonizálás, mely évtizedek óta folyik, nyilvánvaló túlzás.

Ha már a párt került szóba: Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy Csepregi volt a "pártember" barátnője, de mégsem ő jelentett, hanem Vikidál, ugyanakkor nem az utóbbinak kell védekeznie. Fura a (művész)világ.

MGM film, tehát gondolom az Intercom-hoz tartozna. Valóban nagyszerű film, de szerintem mostanában nem nagyon számíthatunk arra, hogy kijön. :(

Erdőssel szerintem nem nem az a gond, hogy amit támogatott, azt miért és hogyan tette, hanem hogy a "tűrteket" miért és mennyire nem, illetve hogy a "tiltottakat" hogyan lehetetlenítette el.
Lehet őt utólag szakemberként kezelni, és akár felmenteni is, de a maga területén ugyanolyan pártfunkcionárius volt, mint bármelyik másik, aki emberek élete, megélhetése fölött rendelkezett, és sokakat lehetetlenített el egzisztenciálisan.
(Amellett rengeteg üzleti lehetőség (azaz bevétel) mellett ment el személyes ízlésből, vagy ideológiai okokból kifolyólag, tehát szerintem mint "szakember" vagy "üzletember" is megkérdőjelezhető.)

Tegnap volt szerencsém az Amityville Horror-hoz(1979), baromira bejött. Nincs esély rá, hogy kiadják dvd-n? Egyáltalán melyik kiadóhoz tartozik?

Régebben kész aranybánya volt a hely, hasonló lehetett Németh Oszkár Fonográfja, de ott már csak akkor voltam, amikor leáldozóban volt a csillaga. Ugyanakkor a Solarisban volt, hogy három eladó is kevés volt azon a zsebkendőnyi területen, akkora volt a pörgés.

Valóban nem volt kitéve, a pulttal szembeni tárolórekeszek legaljáról halászta elő négykézláb a CD-t, ezért is igyekeztem minél kedvesebben szabadkozni. :)

Ebben az időben már csak multiknál vásároltam CD-t. Ráadásul több országban/ból. :-)))

Csodálkoztam is, hogy ez az üzlet talpon tudott maradni.

Jöttél volna inkább 1999 és 2004 között, akkor most személyesen is ismernénk egymást. Ámbár lehet, hogy akkor most nem csetelgetnénk... :))

A nyolcvanas években jártam ott párszor, de sosem vettem semmit, pont az ilyenek miatt.

Ha nem is első, de másodkézből mondhatom, hogy a Solarisban már tíz éve is árultak használt lemezeket. :))

Az állapot attól függ, a tulaj hogyan tudja beszerezni őket, az ár pedig attól, hogy mennyiért tudja eladni. Ha ötezret kért érte, akkor egyrészt nagyra tartja a KFT-t, másrészt Téged is. Akiből ugyanis nem nézi ki a lemez árát, annak a kedvéért elő se veszi. :))

Bors volt az, aki Kovács Katit bomlasztó elemnek nevezte, amiért Szörényiék (előbb Bródyval majd Adamissal) albumot akartak csinálni neki? Vagyis hogy csináltak is, az "Életem lemezét".

Az első négy KFT CD-album nem kapható, hála a Hungaroton hülye üzletpolitikájának. Év elején láttam egy Macska az úton-t a Solaris-ban, amit a tulaj ötezer forint körüli áron kínált. A korong annyira összekarcolt volt, mint egy forgalmas téka sokszor kölcsönzött DVD-je, a borító is gyűrött volt. Nem is tudtam, hogy már használt cuccokat is árulnak ott. Mindenesetre ez a termék nem öregbítette az üzletről kialakított pozitív véleményemet. Udvariasan megköszöntem a lehetőséget és távoztam.

Megelőztél, épp írni akartam, hogy Bors Jenő elvtárs volt az igazi főnök. Mégis ő volt az, aki majdnem nyélbe ütött egy nagy üzletet az EMI-jal, ami politikai okból nem sikerült. Az Ella-ügy aztán ("Ella krumpli, mondogatták gúnyosan") máris bebizonyította, hogy a demokrácia keretei közt is történik olyan, hogy politikai okból szakmaiatlan döntés születik - pedig kultúrkincsről volt szó.

„Az "Afrika" eredetileg "Itália" volt, azt azért dobatta vissza, mert az ő istállójában volt a Dolly Roll is, az "olasz témákért felelős zenekar", így a KFT-nek kvázi a stúdióban kellett átírni az Afrika szövegét arra, amit máig énekelnek minden házibuliban.”

No látod, hát csak érdemes volt beleszólnia! Most van egy magyar KFT-örökzöld Afrikáról, míg az Itáliára lehet, hogy ma már a kutya se emlékezne. :))

Azt nem mondom, hogy Erdős szent volt, de szerintem kicsit túl van misztifikálva a személye és a hatalma. Bors Jenőt például sokkal kevesebbet szapulja a popszakma, pedig Erdős főnökeként neki még több és még nagyobb beleszólási joga volt mindenbe, akkor is, amikor Erdős már csak az MHV egyik márkáját igazgatta. Ha jól tudom...

Mert mindenki (már 25 éve) Sebőktől Feróig a Neotonnal jön, pedig az inkább pozitívum.

Ezek biztos igazak, de abban az időben így mentek a dolgok sajnos, azt is nézni kell, mit adott ki - megtehette volna, hogy kizárólag Vámosi Jánost nyom..


Off, de nem is annyira: Nemrég jött rám, hogy megvegyem a Bál az Operábant, hát két éve nem kapható, de ha 25-öt rendelek, legyártják nekem. Erdős beszarna a röhögéstől...

Mondjuk egy újhullámos együttessel nem kötök úgy szerződést, hogy utána revolverezem őket azzal, hogy dobjatok ki mindent, mert csak slágereket vagyok hajlandó kiadni. Azt sem tudom elfogadni, hogy mitől lett szebb a Siker, pénz... borítója azáltal, hogy a zenekarról készült fotót, grafikussal lerajzoltatták és az így készült ronda borzalom került kinyomtatásra. Egy jó menedzser nem az alkotók ellen dolgozik, hanem meghallgatja azokat, hátha más is tud okos ötletet, nem csak ő.
De azért Laárék felvették a kesztyűt, a Macska az úton után tudtak írni például egy Elizabetet is, erre már Erdősnek csak a példányszám kordában tartása volt a válasza.
Az "Afrika" eredetileg "Itália" volt, azt azért dobatta vissza, mert az ő istállójában volt a Dolly Roll is, az "olasz témákért felelős zenekar", így a KFT-nek kvázi a stúdióban kellett átírni az Afrika szövegét arra, amit máig énekelnek minden házibuliban.
De félreértés ne essék, engem nem zavar Erdős, csak vele kapcsolatban nem működk a "halottról vagy jót..." mechanizmusom, mert meggyőződésem, hogy messze nem tökéletes zenei atyaúristenként trónolt a hanglemeziparunk tetején.

„Folyamatosan beleszólt az alkotói munkába, megvétózta a lemezborító grafikai ötleteit...”

Előre bocsátom, nem szeretném, ha azt gondolnád, hogy ma mindenképpen mindenben ellent akarok mondani Neked, de ami azt illeti, egy nyugati menedzser is kb. ugyanezt csinálta és csinálja.

Látod, neked is a Neoton ugrik be, pedig csinált ő még sok egyebet. Például egész pályafutása alatt keresztbe tett jó néhány zenekarnak. Erről is van több interjú és cikk.
A KFT Bál az Operában (vagy a Siker pénz,nők, csillogás) című lemezéből simán lehetett volna aranylemez, de Erdős saját maga által bevallottan nem akarta, hogy aranylemezes legyen a csapat, mert neki nem tetszett az általuk játszott stílus. Folyamatosan beleszólt az alkotói munkába, megvétózta a lemezborító grafikai ötleteit, és az sem zavarta őt, hogy a lemez egy idő után egyes helyeken hiánycikknek számított.

Erdős elsősorban üzletember volt, és a Neotont jól el lehetett adni, hiszen Spanyolországban és a Távol-Keleten elég jól futott. Nem hiszem, hogy az ottani illetékesek azért terjesztették a Neoton lemezeit, mert Erdős és Csepregi összefeküdtek. Egyébiránt Pásztor László zenekarvezető azt nyilatkozta, hogy Erdős és a Neoton szakmai kapcsolatát ő kezdeményezte, a Csepregi-féle érzelmi szál csak ezután jött. Pásztor szerint kollégái is megtehették volna, hogy Erdős tanácsait kérik, de ezt ők nyalizásnak vélték, és nem tartották szakembernek a néhai menedzsert.