Megjelenések

megmondom őszintén, majdnem írtam egy választ a hozzászólásodra, ami erősen negatív válasz lett volna, hiszen a film jellegéből és sikerességéből adódóan, örülnünk kéne hogy egyáltalán DVD-n megjelenik Magyarországon, erre most nézem, hogy az USA-ban három nap múlva jelenik meg és lesz rajta magyar szinkron és felirat.
így már tényleg csak az a kérdés hogy nálunk mikor adják ki!

Roccoékat csak akkor kellene kiadni, ha az angoloknál megjelent extrákat is rápakolják.

Ja, és legyen normális ára. Nonszensz, hogy egyre drágábbak a DVD-k.

InterCOm-os megjelenések nem lesznek Augusztusban?
Ők már hónapokkal előtte meg szokták hirdetni!

Azt lehet már tudni esetleg, hogy a Transz cimű film mikor jelenik meg itthon BD-n?

Köszönöm a választ
Ma láttam új korhatár karikával ellátott borítóval.Remélem itt is lesz belőle.

2001 február 22.
http://www.xpress.hu/xp/prod.asp?PID=629&VID=R96369352322298338

Mikor adták ki itthon a Támadás a Krull bolygó ellen című filmet?

Két folytatása is van.

Van arról valakinek infoja, hogy az új Tornatore film, a Senki többet megjelenik-e nálunk DVD-n is?
Nálam eddig az év legjobbja.

filmtett.ro is írt cikket róla:
http://www.filmtett.ro/cikk/3401/giuseppe-tornatore-la-migliore-offerta-senki-tobbet

Az olasz komédiák és szatírák nagymestere, Mario Monicelli rendezte, és négy kiváló színész játszotta a főszerepeket. Persze, hogy jól sikerült a FÉRFIAK PÓRÁZ NÉLKÜL. Készült folytatása is, azt nálunk már nem játszották, és az állítólag már nem lett annyira jó.

Köszi az ajánlókat én annyit tennék hozzá, hogy Láttam az elmúlt hetekben egy régebbi olasz komédiát, a címe: Férfiak póráz nélkül. Nagyon tetszett :) Bár biztos láttátok régebben. Emlékezetes jelenete, amikor kimennek búfelejtőre a vasútállomásra és minden kihajolónak lekevernek egy maflást :)

Mivel nagy tisztelője vagyok Luchino Viscontinak, így biztos vagyok abban, hogy nekem most is tetszeni fog a ROCCO ÉS FIVÉREI, ámbár olvastam róla olyan írást is valamilyen magyar blogban, hogy mennyire elavult és poros film. Tulajdonképpen ezzel az alkotással indult Visconti híres és sokat vitatott családeposzainak sorozata, és ez az utolsó műve, amelyben a neorealizmus – mely irányzat egyik megteremtője volt a MEGSZÁLLOTTSÁG című filmjével – stílusjegyei egyértelműen felismerhetők. Egy modern remake-ben nyilván sokkal látványosabbak és véresebbek lennének Alain Delon bokszjelenetei, és az utcalány megerőszakolása és meggyilkolása is lényegesen explicitebb lenne, ámbár az a képsor a maga idejében is kiverte a biztosítékot. Még Magyarországon is vihart kavart ez a mű, egy korabeli kritika egyenesen Visconti filmjének hatásával magyarázott akkoriban elkövetett hazai bűncselekményeket.

A ROCCO ÉS FIVÉREI – mint minden Visconti-film – nagyszerű szereposztással készült el: Katina Paxinou, Renato Salvatori, Annie Girardot, Claudia Cardinale, Roger Hanin, de még a kisebb szerepekben is olyan színésznők, mint Adriana Asti (például Amore A CSÓRÓ-ból és Ennia a CALIGULA-ból) és Claudia Mori (énekesnőként és Adriano Celentano feleségeként is ismert). Köztudomású, hogy a homoszexuális Visconti szerelmes volt Alain Delonba, akinek imázsához szorosan hozzátartoztak a bi- és homoszexualitásáról terjengő pletykák. Delon állítólag nem viszonozta Visconti szerelmét, de mindig nagy tisztelettel és hálával beszélt róla: „Nem múlik el életemben olyan nap, amikor ne gondolnék rá. Ami lettem, azt neki köszönhetem. Ő és még néhány más rendező valóban tekintélyek voltak! Pótolhatatlan... Sajnos én már nem leszek ott, hogy megismerjem azokat, akik egyszer majd elfoglalhatnák a helyüket, amely azóta is üres.”

Az EGY ASSZONY MEG A LÁNYA eredetileg Anna Magnani főszereplésével készült volna, és Sophia Loren játszotta volna a lányt. Magnani azonban visszaadta a szerepet, nem akart Sophiával forgatni. Döntését azzal indokolta, hogy Loren magasabb nála, és nevetséges lenne, hogy felnéz a lányára. „Bennfentesek” tudni vélték, hogy igazából nem kedvelte fiatal riválisát, nem tartotta jó színésznőnek. Ennek viszont ellentmond az a tény, hogy ő javasolta De Sicának, hogy inkább az anya szerepét adja Sophiának. Loren alakítását Oscar-díjjal ismerték el, és így Magnani után ő lett a második Oscar-díjas olasz színésznő. (Érdekes véletlen, hogy egyik színésznő sem volt jelen a díjkiosztón. Magnani helyett Marisa Pavan, Loren helyett Greer Garson vette át a díjat.)

A NŐ SZAGA tagadhatatlanul jobb, mint a jóval későbbi amerikai remake Al Pacino modoros és steril alakításával. Vittorio Gassman igazán ragyogó. Mindazonáltal Dino Risitől én jobban szeretem a FEHÉR TELEFONOK című szellemes vígjátékot. Kuriózum, hogy 1989-ben épp Risi rendezte meg az EGY ASSZONY MEG A LÁNYA remake-jét a tévé számára: az anyát ismét Sophia Loren játszotta. A De Sica alkotása iránti tiszteletből a lány megerőszakolásának jelenetét állítólag ugyanazokkal a beállításokkal vették fel.

Nekem nagyon tetszett az Egy asszony meg a lánya, nagy meglepetésemre a szemüveges(?) fiú, aki kiköpött Belmondónak tűnt, tényleg Belmondo volt, a Kifulladásig után készült ez  a film. Persze Sophia Loren mellett csak epizodista. Vittorio De Sica filmjeinek kedvelőinek ez is csemege. Érdekes, hogy előbb láttam ugyanennek a műnek az 1988-as tévéfilmes változatát, s az sem volt rossz, de azért ez az 1961-es eredeti mégiscsak jobb. Talán mert nyersebb, komorabb, fekete-fehérebb, frissebb, nem is tudom. Mindenesetre rám nagyobb hatással volt.

Mindenesetre, ha a lentebb említett három film kijön ismét örvendezhetünk.

Az asszony, meg a lánya milyen? Még nem láttam csak olvastam. Mondjuk De Sicában még nem csalódtam.
A Rocco és fivéreit régen láttam, de akkor tetszett. Vajon kiállta az idő próbáját? :)
A Nő illata is jó (kedvelem Gassmant), de igazából a film vége az, ami miatt az átlagon felülemelkedik.

Igazából kár is ragozni ezt a dolgot, mert nem beszélünk el egymás mellett és az álláspontjaink se különbözőek :)

Jómagam nem vagyok vallásos, de tiszteletben tartom a vallásos emberek hitét, és nem gondolom azt, hogy a kereszténységet a keresztes háborúk, az inkvizíciók, a pedofil papok vagy a gyanús bankügyletek kapcsán kéne kategorikusan meg- és elítélni. A BRIAN ÉLETE esetében úgy gondolom, az alkotók igazából nem Jézust, és nem a kereszténységet akarták kifigurázni, sokkal inkább a tömegek fanatizmusát, szellemi-vallási vezető iránti örökös igényét. E vakhit következményének tartom, hogy az emberek gyakran olyanokat is bálványként tisztelnek, akik ezt nem érdemlik meg: lásd például a XX. század diktátorait. De a tömeg imádata gyakran csap át a másik végletbe: ugyanazok az emberek, akik egyik nap lelkesen tapsolnak valakinek, másnap már a bukásán örvendeznek. Ilyesmire a film és a könnyűzene sztárkultusza számos példát kínál.

A TÚRÓ kapcsán a Wikipédián évekkel ezelőtt már kifejtettem, hogy miért tévedett az államügyész, amikor vallásgyalázást vélt felfedezni a filmben.

Úgy gondolom, egy bizonyos szint alatt nem érdemes vitázni senkivel sem, nyilván ezért nem szokott reagálni az egyház sem az igénytelen kommersz filmekre, hogy a vallási vonatkozású pornókról ne is beszéljünk. (Például szinte minden hollywoodi sikerfilmnek van pornóverziója is, ne gondoljuk, hogy épp a PASSIÓ-nak nincs.) Feltehetően azok az alkotások nyilvánulnak valóban veszélyeseknek, melyekben az ellentétes – vagy annak gondolt – véleményt szofisztikáltan fogalmazzák meg. Minden vallás egyik kulcsfogalma a hit, és ezzel nem mindig egyeztethető össze, ha valaki nem(csak) hisz, de gondolkodni is próbál.

Kérdésben a válasz: mert azok nem nemzetközileg ismert, sokak által kedvelt filmek. Azokról jó eséllyel azt sem tudják, hogy léteznek.

Persze, van párhuzam, de Brian esetében az alkotók gondolom éppen azért tették bele Jézust, hogy a vallásos embereket ne sértse. Hisz megtehették volna, hogy kihagyják és akkor már jóval keményebb felhangú film lett volna egy Krisztus paródiával. Hogy ezt gyávaság, kompromisszum, vagy eleve elrendelt szándék miatt nem tették meg, azt nem tudom, de a végeredmény tekintetében nem lényeges szerintem. A filmben tehát nyilvánvalóan elkülönítették a két alakot és ez a lényeges.
A Túrónál pedig színészeket látunk, akik egy filmet forgatnak. Ergo itt akár a Krisztust játszó színésszel is eljátszhatták volna a történetet nem osztott volna, hisz ő nem Krisztus csak az őt játszó színész.

Ha már valami kiveri a biztosítékot, akkor miért nem olyanok verik ki, mint a Jézus Krisztus a vámpírvadász vagy hasonló kis költségvetésű ökörségek, ahol nyilvánvaló a karakter kifigurázása.

Nem egészen értek Veled egyet. Ezek a személyek (Stracci A TÚRÓ-ban és Brian a Monty Python-filmben) tényleg nem azonosak Jézussal, sorsuk azonban nyilvánvaló utalás Krisztuséra, emiatt tehát nem teljesen indokolatlan a vallásos emberek felháborodása. Ez nem hülyeség, inkább másféle nézőpont kérdése. Olyan ez, mint mondjuk – a vallásnál maradva – a Mohamed-karikatúrák esete. A keresztény kultúrkörben élők nem értették a muszlimok felháborodását a karikatúrák miatt, mivel Mohamed a keresztény kultúrkörben nem kanonizált személyiség. Ugyanígy a keresztények is felháborodnak, ha mondjuk egy ateista Jézus személyéről profán módon nyilatkozik meg, mondjuk egy film erejéig. Én a TEORÉMÁ-t nem tartom istenkáromlónak, de megértem, hogy a vallásos érzületű emberek ingerküszöbét miért haladja meg.

Kell, hogy érdekeljen minket a hangos hülyék véleménye? :) Nem ildomos embereket lehülyézni, ha nem értenek meg valamit, nem is szokásom ez (mivel számtalan esetben velem is előfordul(hat), hogy nem értek meg valamit az élet bármely területén), de aki nem tudja elválasztani a csetlő, botló Brian-t a filmben egyébként nyilvánvalóan megjelenő és különálló személyként ábrázolt Jézustól arra mást nem lehet mondani.

Nem mindenki értené meg. Pasolininél maradva elég A TÚRÓ-ra gondolni, amely szexuális felhangjai miatt is kavart oly nagy vihart, noha Stracci (és ez egyáltalán nem lenne mellékes!) nem Jézust, hanem az egyik latort játssza a filmbeli forgatáson. De ott van a BRIAN ÉLETE is, amely annak ellenére kavart vallási színezetű botrányt, hogy Brian egyáltalán nem azonos Jézussal.

"Azt azonban nyilván Te is belátod, hogy a hívők sosem fognak elfogadni egy olyan filmet, amelyben Isten szexuális kapcsolatot létesít az emberekkel (pláne pasikkal is!), bármilyen visszafogottan ábrázolja is mindezt a rendező, és bármennyire szimbolikus értelmű a szexualitás a filmben."

Nos igen, ez egy érdekes kérdés. Bár véleményem szerint, aki képes a dolgok mögé látni annyira, hogy a Vendégben felfedezze Istent, akkor talán a szexuális kapcsolat szimbolikus értelmét is megérti. Vagy mégsem? :)

A TEORÉMA szerintem is a hit kérdését, ember és Isten viszonyát vizsgálja, és hiába van némi osztályharcos jellege is (burzsoázia kontra proletariátus), épp azért időtlen remekmű, mert nemcsak egy bizonyos ideológiának van alárendelve. Azt azonban nyilván Te is belátod, hogy a hívők sosem fognak elfogadni egy olyan filmet, amelyben Isten szexuális kapcsolatot létesít az emberekkel (pláne pasikkal is!), bármilyen visszafogottan ábrázolja is mindezt a rendező, és bármennyire szimbolikus értelmű a szexualitás a filmben.

Egyébként a meztelenség is nagyon érdekes művészi eszköz a filmben. Például amikor a Vendég meztelenre vetkőzik a fiú előtt, aki csak alsónadrágig mer vetkőzni, vagy amikor az anyát ruhában látjuk, alkalmi szeretőjét viszont meztelenül, akkor itt nem elsősorban arról van szó, hogy a homokos Pasolini már megint pucér pasikat mutogat, hanem annak jelzéséről, hogy a másik felé való teljes nyitottságot, őszinteséget jelképező meztelenséget nem fogadja hasonló gesztus, a másik fél (a nagypolgári szereplő) elzárkózik a teljes feltárulkozástól, hiszen részben vagy teljesen ruhában marad.

Na ez van, ha egy mondatot többször fogalmazok újra. Helyesen:

kifejezetten egy vallási élmény megtapasztalásának a felhasználásával.

Egy percig se volt ez unalmas :)

De a te fejtegetésed is azt támasztja alá, hogy ez egyáltalán nem egy vallásellenes film. Ez inkább az általad is említett polgári osztály kritikája. És ha azt az oldalát nézzük, hogy ők a vallásos élmény megtapasztalásával se tudnak mit kezdeni, akkor akár egy kifejezetten sajátos, modern felfogású, hívő filmet kapunk.
Mondjuk nekem teljesen mindegy, hogy egy film vallásos-e vagy vallást kritizáló-e, témától és megvalósítástól függ, hogy jót tesz-e egy filmnek vagy sem.
Szal végeredményben oda akarok csak kilyukadni, hogy nem hiszem, hogy a Teorema ne illene bele az Etalon keresztény szellemiségű profiljába, mert amit mi itt átbeszéltünk az alapján még illene is a kínálatba :) Ez a film nem kritizál se vallást, se egyházat, sőt egyenesen a hit nélküli polgári (burzsoá) világot kritizálja kifejezetten egy vallási élménymegtapasztalásának a segítségének felhasználásával. Ilyen értelemben kifejezetten egy komoly, hitet igenlő filmről beszélünk, ami igazi klasszikus, a modern európai művészfilmek egyik csúcsa.