Kedves Jan;
nem a kritika-rovatban kívánok reagálni a hozzászólásodra, ezért írok a fórumban.
Ha a régi filmeket ellátják magyar hangsávval, valóban örvendetes az idős korosztály tagjai számára. Ők biztosan Casablancát néznek, nem a Ki a faszagyerek-típusú förmedvényeket. Ugyanakkor - és ebben talán egyetértünk - a magyar vásárló felettébb szinkronigényű, ugyanis - minden kutatás erről tanúskodik - a többség csaknem funkcionális analfabéta! A legtöbb klasszikus alkotást viszont azért nem juthat el hazánkba, mert soha nem mutatták be, így szinkront sem kapott korábban. Ha utólag magyarítanák e filmeket, kétszer annyiért kínálnák, ám magyar hang nélkül is veszteséges a régi filmek kiadása. (Köszönet a Warner-nek, hogy korábban nem volt rest kiadni a Gengszter-gyűjteményt sem, és ez csak egyetlen jó példa a kitűnő kollekciókra.) A kínálat a fiatalokat célozza. A DVD-korongokat nem az életük nyolcadik évtizedében járó honfitársaink vásárolják. Ők még egy olyan tekintélyes iskolarendszer neveltjei, akik kellő jártasságot szereztek az írásban és az olvasásban. Egy művelt középkorú olvasáskészsége nem hasonlítható össze a tizenévesek készségeivel.
Istennek és szüleimnek hála, olyan iskolákba járhattam, ahol ezen készségek elsajátítása nem állított emberfeletti nehézségek elé. Ne feledd azt sem, hogy a családi könyvtár lététől is függ, ki, milyen szinten olvas felnőttkorában. Családunknak van könyvtára, generációk gyűjtötték, magam is gyarapítom. (Huszonötödik életévemben járok.) Ez olyan adottság, amely nem állhat mindenki rendelkezésére, készséggel elismerem. Hat éves sem voltam, amikor már olvastam, és a könyv szeretetét utódaimnak is átadom.
Abban viszont feltétlenül igazat adok K barátunknak, hogy a Casablancát "írástudó" polgártársaink vásárolják, és nem az "alsóbb néposztályokba" (veretes XIX. századi kifejezés) tartozó, kevésbé művelt és igényes embertársaink.