Herceg: csak részben van igazad. Igenis vannak olyan kiadványok (nem kis számban), amelyek jó esetben is nullszaldósak, vagy veszeteségesek idehaza. A "gagyi"-nak mondott 1500 példány eléréséhez is minimum egy közepes sikerfilm szükségeltetik. A megjelenő filmek kb. fele azonban rétegfilm, amely becsléseink szerint jó esetben is 2-300 példányban kelnek el, de vannak ennél rosszabb számok is. Erre mondom azt, hogy hálásak lehetünk a nagy stúdióknak (akik persze jól felfogott üzleti érdekből, piacépítés miatt teszik fel a magyar feliratot mondjuk a Kubrick-gyűjtemény filmjeire - amelyet egyetlen piaci alapon működő hazai kiadó nem mert volna bevállalni kizárólag a magyar piacra.)
Mindig azzal példálózok, hogy hasonlítsuk össze a kb. 3 éves DVD-piac kínálatát a 10 éve létező VHS-piacéval. A VHS-kiadás szinte mindig helyi szinten történt, a helyi képviselete szervezte a sokszorosítást és döntötte el, hogy mi kerüljön kiadásra. Ha adott volt a mesterszalag, akkor akár 10 kópiát is "megérte" sokszorosítani, míg DVD-esetében a magas előkészítési költségek és a gyártási technológia sajátossága miatt 1000 példány alatt nem érdemes nagyon elindítani a sokszorosítást. Ennek ellenére jelenleg kb. kétszer több-féle film kapható DVD-n, mint VHS-en, köztük olyan klasszikusok, amelyekben soha nem látott üzleti fantáziát a kiadó a VHS korában - valószínűleg azért, mert nem is volt, nincs is bennük üzlet. Azzal azonban, hogy részei vagyunk egy nagy egésznek (a nagy európai piacnak), a legtöbb kiadónál esélyünk van arra, hogy rákerülhetünk olyan filmekre is, amelyek kiadása soha nem lenne gazdaságos idehaza.
Az is tény, hogy egy komolyabb sikerfilm kiadása akkor sem lenne veszteséges, ha nekünk külön készülne egy teljesen magyarított lemez - mint ahogy A Gyűrűk Ura esetében történik. Ha a nagy stúdiók engednék, hogy a helyi képviseletek a VHS-hez hasonlóan helyi szinten készíthessék el a lemezeket, akkor biztos, hogy a megjenések több mint fele "normális" kiadásban, szinkronnal és felirattal, magyarított menükkel és extrákkal kerülne forgalomba. Sajnos a nagy stúdiók egyelőre szeretik központilag kézben tartani a kiadást, ami valószínűleg egyrészt takarékossági szempontból előnyös nekik, másrészt a minőségkontroll miatt fontos - bizonyára nem örülne a Columbia, ha mondjuk a Romániában megjelenő filmjeik minősége a kalóz-kiadások minőségére emlékeztetné a vásárlókat.
Mivel központilag történik az előkészítés, gyártás, stb., a központban csücsülők egészen más számokat - főleg százalékokat és aránypárokat - látnak, mint amit Te levezettél.
Ők azt látják, hogy az európai piacon az 5 fő nyelvterületre (angol, német, spanyol, francia, olasz) gyártott 5 lokalizált Gyűrűk Ura kiadvány eladásából a teljes európai piac bevételének 99.5%-a származott, míg a kis piacokra ugyanannyi energiával és költséggel gyártott további 5-10 változat (magyar, cseh, lengyel stb.) összesen csak a teljes bevétel 0.5%-át hozta.
Ha te X energia és pénz befektetésével 99.5%-osra tudod felfuttatni a vállalkozásodat, vajon szánnál-e újabb X, esetleb 2X energiát és pénzt arra, hogy további 0.5%-ot növekedjen a bevételed? Ugye nem? Még akkor sem, ha 2X<mint a 0.5%. Erre mondom, hogy köszönet illet egyes kiadókat, illetve egyes hazai képviseleteket, mert a gazdasági irracionalitás ellenére engedik, illetve kihajtják, hogy a hazai piacon is megjelenjen a filmek többsége, és ha lehet, olyan kiadásban, amely minden szempontból megfelel a rajongók elvárásainak.
