Hát ez azért nem egészen így volt! A nagy kiadók nem termelték a szennyt, azt azok csinálták, akik a semmiből jőve meglátták a lehetőséget az olcsó dvd előállításával történő haszonszerzésben. Ehhez kiváló partnernek bizonyultak a multik, s a nagy kiadók mindennek csupán az elszenvedői voltak, mivel ezekután már nekik is folyamatosan lejjebb és lejjebb kellett tornázniuk az áraikat, hogy bentmaradjanak ebben az irreális, abnormális versenyben, amelynek a tudatlan vevők tapsikoltak, mert azt hitték, hogy most aztán itt a kánaán. Hát most itt van... Tessék, minden olcsó! A nagyobb képviseletek, látván, hogy a teljesárú címekből mennyire, mennyivel kevesebbet lehet eladni mint korábban, fogták magukat és távoztak, magukkal cipelve annak a lehetőségét, hogy továbbra is színvonalas kiadványok, és ritkaságok jelenjenek meg nálunk. A hazai képviselet rengeteget számít! Úgy tessék definiálni, hogy az az amerikai cégnek az itteni "végtagja"! Összeköttetésben áll a hatalmas "test" központjával, s ez rengeteg előnnyel bír. Nincs azonnali elszámolás filmenként, sokkal könnyebben elintézhető egy exkluzívabb megjelenés, egy szinkron stb. Hiszen azért van az iroda itt, hogy ezt a régiót szolgálja ki. Ezt a hatalmas előnyt rombolták szét a fent említett kóros, káros folyamatok, mert a külföldi központban úgy döntöttek, hogy Magyarországon nem éri meg ilyen képviseletet fenntartani, mivel már nem vásárolnak annyit a cég termékeiből (legalábbis teljes áron nem). Ugyanez érvényes a Universalra is.
Az FHE-t meg még véletlenül sem szabad egy kalap alá venni a Warner Home Hungary-vel, mert a két cég között csak annyi a hasonlóság, hogy mindkettő a Warner filmjeit forgalmazza itthon. Az FHE már teljesen különáll az amerikai Warnertől, nem annak része, hanem egy mezei viszonteladó, akinek ha kell valami, akkor először megveszi kintről kápéra, aztán meg próbálja eladni itthon, ha tudja. Ki kell kalkulálnia, hogy milyen csomagolásban adja ki, milyen extrákat vegyen hozzá (mert azoknak is külön ára van), csináltasson-e szinkront (mert az is külön költség, s anélkül nem is vesz idehaza filmet az úri nép), s mikor ezzel az osztással szorzással megvan, akkor megy egyezkedni a külföldi partnerrel, akinek persze fix árai vannak, és rohadtul nem érdekli az, hogy a magyar piacot tönkretették a turkálós filmekkel, azt mondja az FHE-nek, hogy ennyi az ár és kész. FHE pedig dönt, hogy akkor a nyomott magyar piacon még elviselhető áron kiadandó cuccából mit szed ki, hogy kigazdálkodható legyen a dolog. Számoljuk csak ki, hogy a régen 3990-be kerülő akciós dvd, és a most teljesárú 2990-es új film között mennyi idő telt el, s gondoljunk csak bele, hogy azóta mennyivel inkább ér fabatkát a forint, mennyire mentek fel az árak, s aztán talán valami derengeni fog abból, hogy miért nem az van, mint régen volt.
A kisebb kiadók egy-egy címe okán most megy a hujj-hujj, de ezt nem úgy kell definiálni, hogy aztán ott vannak a fasza csávok, FHE InterComnál meg a köcsögök, ez ugyanis ennél sokkal árnyaltabb. Lehet persze egy-egy cicomásabb címmel villogni, meg nem is minden filmnek ugyanannyi a jogdíja, de senkit ne tévesszen meg egy itt-ott felbukkanó digipack, azt kell mondani ugyanis, hogy ma ezeknek a kiadványoknak szinte nincs létjogosultságuk idehaza, annyira nudli a helyzet. Ha minden filmet lehetne legalább négyezerért adni, akkor hetente jelenhetnének meg Apocalypto, Szabadság, szerelem és más új digikhez hasonló kiszerelésű cuccok, tán még a digit nem annyira favorizáló Warner-nál is, de jelen pillanatban ennek semmi realitása sincs.
Van egy mag, aki folyamatosan külföldről (is) rendel, s egy másik, nagyobb közösséget kápráztat, nyálcsorgat a cuccaival. Azután ez a két csoport kart karba öltve ostorozza a magyar kiadókat, hogy miért nem képesek ők is ilyen színvonalú kiadványokkal piacra lépni. Hát azért, mert ha minden embert összeszámolnánk, aki hajlandó lenne áldozni a minőségre, akkor sem jönne össze az a létszám, amire lehetne alapozni minőségi filmkiadást Magyarországon. Ezt kellene végre tudomásul venni, s akkor nem lenne unos untalan minden topik a nyafogással, hogy bezzeg külföldön mi van. Külföldön sokminden van, leginkább dvd-re pénzt áldozni hajlandó vevőkör van, s onnantól kezdve már semmi akadálya sincs "rendes" megjelenéseknek és különlegeségnek számító éljenfejeknek, vadnyugatfadobozoknak.
Az FHE-t meg még véletlenül sem szabad egy kalap alá venni a Warner Home Hungary-vel, mert a két cég között csak annyi a hasonlóság, hogy mindkettő a Warner filmjeit forgalmazza itthon. Az FHE már teljesen különáll az amerikai Warnertől, nem annak része, hanem egy mezei viszonteladó, akinek ha kell valami, akkor először megveszi kintről kápéra, aztán meg próbálja eladni itthon, ha tudja. Ki kell kalkulálnia, hogy milyen csomagolásban adja ki, milyen extrákat vegyen hozzá (mert azoknak is külön ára van), csináltasson-e szinkront (mert az is külön költség, s anélkül nem is vesz idehaza filmet az úri nép), s mikor ezzel az osztással szorzással megvan, akkor megy egyezkedni a külföldi partnerrel, akinek persze fix árai vannak, és rohadtul nem érdekli az, hogy a magyar piacot tönkretették a turkálós filmekkel, azt mondja az FHE-nek, hogy ennyi az ár és kész. FHE pedig dönt, hogy akkor a nyomott magyar piacon még elviselhető áron kiadandó cuccából mit szed ki, hogy kigazdálkodható legyen a dolog. Számoljuk csak ki, hogy a régen 3990-be kerülő akciós dvd, és a most teljesárú 2990-es új film között mennyi idő telt el, s gondoljunk csak bele, hogy azóta mennyivel inkább ér fabatkát a forint, mennyire mentek fel az árak, s aztán talán valami derengeni fog abból, hogy miért nem az van, mint régen volt.
A kisebb kiadók egy-egy címe okán most megy a hujj-hujj, de ezt nem úgy kell definiálni, hogy aztán ott vannak a fasza csávok, FHE InterComnál meg a köcsögök, ez ugyanis ennél sokkal árnyaltabb. Lehet persze egy-egy cicomásabb címmel villogni, meg nem is minden filmnek ugyanannyi a jogdíja, de senkit ne tévesszen meg egy itt-ott felbukkanó digipack, azt kell mondani ugyanis, hogy ma ezeknek a kiadványoknak szinte nincs létjogosultságuk idehaza, annyira nudli a helyzet. Ha minden filmet lehetne legalább négyezerért adni, akkor hetente jelenhetnének meg Apocalypto, Szabadság, szerelem és más új digikhez hasonló kiszerelésű cuccok, tán még a digit nem annyira favorizáló Warner-nál is, de jelen pillanatban ennek semmi realitása sincs.
Van egy mag, aki folyamatosan külföldről (is) rendel, s egy másik, nagyobb közösséget kápráztat, nyálcsorgat a cuccaival. Azután ez a két csoport kart karba öltve ostorozza a magyar kiadókat, hogy miért nem képesek ők is ilyen színvonalú kiadványokkal piacra lépni. Hát azért, mert ha minden embert összeszámolnánk, aki hajlandó lenne áldozni a minőségre, akkor sem jönne össze az a létszám, amire lehetne alapozni minőségi filmkiadást Magyarországon. Ezt kellene végre tudomásul venni, s akkor nem lenne unos untalan minden topik a nyafogással, hogy bezzeg külföldön mi van. Külföldön sokminden van, leginkább dvd-re pénzt áldozni hajlandó vevőkör van, s onnantól kezdve már semmi akadálya sincs "rendes" megjelenéseknek és különlegeségnek számító éljenfejeknek, vadnyugatfadobozoknak.
most posts by TM
0
