Szóval a Személyiségtolvajról, spoilermenetesen.
Haverommal mentünk le volánnal Mátraterenyére, és mivel kb. 2 órás volt a busz út, gondoltunk, megnézünk egy filmet. Mit ad isten, pont erre a mocsokra esett a választásunk. McCarthy-val, mint színésznővel nincs bajom, bár csak ezt az egy filmjét láttam. De a karaktere... nem vagyok híve a nők elleni erőszaknak, de azt a retkes dagadt kurvát páros lábbal rúgtam volna tarkón, hagy harapta volna ki a saját zsíros combját. Most dicsérhetném a forgatókönyv írókat, mert a karakter valeszeg elérte a hatását, vagyis kurvára utálod... DE, aztán próbálkoznak vele, hogy megsajnáld, és átérezd a sanyarú sorsát, meg megszeresd a személyiségét... de nem, még ekkor is hazudik, még ekkor is egy ótvaros nagy ribanc marad, akit élve ásnék el valami szentségtelen talajba.
Nem néztünk végül végig a filmet, kb 20-25 perc lemaradt a végéből, mert közben megérkeztünk a célállomásra, de azóta sem éreztem rá késztetést, hogy befejezzem. Nem érdekel a karakter, elegem volt belőle egy életre, leszarom a film végét, leszarom azt is, hogy a pasival mi történik.
Azért, ha Gyulus, majd végignézed, vagy ha bárkinek volt lelki ereje befejezni, ugyan mondja már el, ha a film végén elbassza egy busz, vagy vaginarákban kiszenved, mert akkor esküszöm, még egyszer végigszenvedem magam rajta.
Amúgy, mint vígjáték, van 1-2 jó momentuma, de amint megjelenik ez a förtelem, ott bazmeg rögtön leapad az ember morálja és életkedve.
Bocsánat, ritkán basz fel ennyire egy film, de ez képes volt rá.