Akkor oké. Egyébként a Tescóról volt szó, ahol - nálunk - épp most csökkentették a már eddig sem túl acélos kínálatot az ötödére, így most kb. annyi film maradt ott összesen, mint egy átlagos Spar üzlet forgóállványán. Ráadásul azt a százvalahány lemezt is valami külsős polcszervizes liba kezeli, aki úgy jár oda, mint Mátyás király a nép közé: nem tudják az ottaniak, hogy mikor jön, mikor megy, elérhetetlen, így aztán ami esetleg a raktárban van, az is hozzáférhetetlen. Nekem kellett volna valami régi film, amit kinéztem, de épp rámolták már össze a készletet, és nem voltak hajlandók azt az egyet odaadni, mondták, hogy menjek vissza másnap, persze másnapra már nem volt ott a termék. Húsz percig tartott, mire méltóztatott jönni egy illetékes, aki annyit tudott, hogy nekiállt nyomni a jól betanult konzervdumát. Közben voltak vevők, akik vettek volna műszaki cikkeket, ám ők hamarabb feladták, néhány qrvaanyázás után elhúzták a csíkot. Lényeg a lényeg, még én voltam a nemkívánatos személy, mert kérdezősködni merészeltem, s hogyhogy nem abból vásárolok, ami a polcon van. Végül is, azok is filmek, mit akarok én válogatni, nem igaz? Így aztán a diskurzus másik felét képviselő műszaki osztály vezetőjének annyit mondtam, hogy ezt a nevetséges üzletpolitikát, ezt a primitív hozzáállást dugják fel maguknak. Eddig is csak szökőévente jártam oda, ezután majd teljes napfogyatkozásokkor. :)