Hair (DVD)

Keveset. Ezért is nem ad ki feliratosat pl. az InterCom. Ez a "konstrukció" nem vált be idehaza, a többségnek szinkron kell, a kisebbség meg ha kívánja, kintről szerezheti be. De a röhej mégsem ez, hanem az, hogy léteznek olyan filmek, amelyek egy másik országban kiadva tartalmazzák az itthon készült szinkront. Nyilván ott epekedve kattintanak a magyar hangsávra, hogy aztán a saját nyelvük feliratával nézzék végig a filmet.

Most, hogy már kiderült, hogy Skandináviában nyelvzsenik élnek, ugyanakkor korábban elhangzott, hogy "Nyelvében él a nemzet", hadd említsek meg egy elhanyagolt apróságot.
Ezen országokban a nemzeti film és tv-filmgyártás magától értetődő. Mind a svédeknél, mind a norvégoknál, de különösen Finnországban pedig, létezik egy filmkategória, amit sajnos nem is tudok visszadni tisztességesen magyarul, mert mi nem ismerjük a szót: talán többet segítek, ha a német Heimat-film kifejezést említem. Hazával kapcsolatos, hazafias és hazáról mesélő filmek ezek, amiktől nekem speciel kiütésem volt, de én nem vagyok igazán német... Németországban és a skandináv államokban viszont, persze, ki-ki a saját nemzeti műsorát, nagyobb százalékkal nézik, mint nálunk a a Barátok közt csúcsrengető adásait. Tehát, miután kiemelkedő a saját nyelvük szeretete, magas színtű művelése, UTÁNA természetesen vígan elsajátítanak legalább 1-2 világnyelvet. Ez azonban nem oktatás-színvonal, és nem feliratos tv-műsor kérdése...ezt továbbra is képtelenségnek tartom. A nyelvtanuláshoz elsősorban szándék kell, éppen a tudáshiányban szenvedő emberke részéről. Anélkül holtáig nézheti az idegennyelvű filmeket. A kiejtéshez pedig annyit, hogy ki veszi magának a bátorságot, hogy megmondja: ez, vagy az a színész botrányos kiejtéssel beszéli az éppen tanulandó világnyelvet.
Röviden, skandináv stílusban: nagyon merész ugrás néhány olyan országgal összevetni magunkat, akikkel ezt fair módon nem lehet.
Másrészt tudomásul kell venni: vannak 3-4 nyelven beszélő (magyar) emberek, akiknek csak a magyarral vannak gondjaik, s nem is tudnak róla.

Oké, hagyjuk a Caesar-t, de akkor is kíváncsi lennék, mennyit adnak el egy-egy csak feliratot tartalmazó fiilmből...

Ne keverjük ebbe bele a Caesart, mert az olyan gyatra kiadó, hogy még példának is rossz. Lehetetlenség lemérni egy olyan cég működésének hatákonyságát, mit hatékonyságát ÉRTELMÉT, aki képtelen igazat mondani, nemhogy a vevőknek, de még saját magának sem, úgy ad ki filmeket, hogy paraméterek tekintetében csak véletlen folytán van egyezés a valóság és a borítón hirdetett között. A Caesar ezért végzi turkálóban, és remélem minél előbb csődben (már csak azért is, hogy a tulajdonában lévő filmjogokat más, NORMÁLIS kiadó méltóbban kezelhessse) mert képtelen normálisan filmet kiadni, képtelen reklámozni, képtelen terjeszteni, vagyis a filmkiadás egyik feltételének sem felel meg. Megveszik a feliratos filmjeit persze, de kérdés az, hogy vajon azért, mert arra van szükségük, vagy azért, mert azt hazudják, hogy szinkronizált? Na, a Caesart lapozzuk, már eddig is többet beszéltünk róla, mint amennyit ő reklámozza magát, lúzer banda...

Pont most ment el ebbe az irányba a Caesar Film... mégis tele van a turkáló az ilyen filmekkel (persze pánttal jól összeb*szva)...

Két különböző témát próbálunk összemosni, ami nem biztos hogy szerencsés.
1. Legyenek itthon szinkronizált filmek, mert a tömeg - és ez tény! - kinyilvánította ezirányú szándékát.
2. Eredeti nyelven nézett filmekkel eredményesebben elsajátítható az illető nyelv, így AKI AKARJA, az alkalmazza magának ezt a módszert, hiszen nyilván segítségére van.

Ha mindenki megkapja azt, amire szüksége van, máris okafogyottá válik a további diskurzus.

Alapíts egy új magyar tévécsatornát és/vagy filmkiadó céget, és majd jól magyarázd el minden nagykeres és kiskeres üzleti partnerednek, hogy propagálják azt, hogy az eredeti nyelv tanulása miatt nem teszel egy filmre sem szinkront, és hogy ezt azért továbbra is szórakozásnak fogják fel, mégha (nem is burkolt) nyelvtanítási erőszak húzódik mögötte. Meglátod, mekkora siker fog kísérni! Én azért nem kívánok rosszat ennek a mostani generációnak sem, azért mert nem beszél akkora százalékban angolt, mint a skandináv. Inkább gyártanék neki minél több szinkronos filmet, hogy úgy szórakozhassék, ahogy kíván. Mari néninek már hadd ne kelljen igeidőket magolni, vagy a rossz szemével a Kékes tévé aljáról olvasni a betűket, ugyanakkor meg Pistike csak tanuljon nyelveket, ha az kell a boldogulásához. Továbbra sem hiszem, hogy el kéne menni bármelyik irányba, kellenek a szinkronok is és a feliratok is, így mindenki eldöntheti és kiválaszthatja amire szüksége van.

Skandinávoknál a tévében sem szinkronizálnak, nyugi. :)))

Világért sem szerettem volna elmarasztalóan beszélni azokról, akik nem beszélnek idegen nyelveket. Csak azt szajkózom továbbra is, hogy a felirattal nézett filmeknek mekkora szerepe van a nyelvtanulásban és hogy nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy ezt természetesnek vegye mindenki, még fel kell nőnie egy új generációnak. ( Már növögetnek és jól haladnak film - és idegen nyelv ügyben:)

És mégegyszer a kedvenc példám, a Skandináv országok példája, ahol 14 évesen folyékonyan beszélnek a kamaszok angolul, és valóban beszélnek! Nyilván, nem volt vasfüggönyük és jobbak a nyelvoktatásban adott lehetőségeik, de nem is szinkronizálnak. ( Amennyire én tudom, tv-ben sem nagyon, de ebben nem vagyok biztos)

Csak remélni tudom, hogy itthon is egyre többen megértik, hogy mennyivel hasznosabb eredeti nyelven (is) megnézni egy-egy filmet!!

Ez mind szép és jó, csak elfelejtkezel azokról, akiknek eszük ágában sincs megtanulni más nyelvet, bőven kielégíti őket az anyanyelvük, ugyanakkor szeretnének kényelmesen kikapcsolódni, s ha számukra ez a feliratos filmmel nem működik, akkor szinkronizáltat választanak helyette. Ez ugyanolyan (csak fordítva), mint amikor valaki annyira jól beszéli az eredeti nyelvet, hogy a magyar felirat legkisebb eltérése is idegesíti. Ő emiatt nem tud szórakozni, másokat meg a felirat zavar, mert a szinkront szereti.

Magamat is hozhatnám példának: most kezdek ráállni a magyar nyelv nélküli DVD-kre, mert már nagyon unom, hogy néhány kedvencemet ilyen-olyan indokokra hivatkozva nem adják ki itthon...
Rájöttem, hogy angol felirattal nagyon is jól meg lehet érteni a filmek 90%-át. Például az "Escape From New York" is ilyen. Jó régen láttam magyarul utoljára (kb. 8 éve), azóta egyszer sem. Berendeltem az angol DVD-t, és a film egészét megértettem...
Ha van angol felirat, nekem már megy a filmek megértése... :)))

A magyarnak volt ideje megszokni, hogy szinkronos filmet kapjon, mert évtizedeken keresztül kiváló szinkronokat gyártottak neki. Az angol nyelv oktatását meg akkoriban nem igazán favorizálták idehaza, az oroszt annál inkább, amit viszont nagyon sokan utáltak, mert nem elsősorban az lebegett a szemük előtt, hogy milyen jó lenne eredetiben olvasni Dosztojevszkijt, hanem az, hogy nálunk béke ide vagy oda, annyian vannak az oroszok, mint az oroszok.
A rendszerváltáskor aztán robbanásszerű fejlődés következett be, beindult a Dunafilm, az InterCom moziforgalmazó és az Intervideo közös gyereke, a Videa, majd maga az InterCom videorészlege, mely átvette a Moképtől a Columbiás filmeket, idehozta a Disneyt, hogy ne csak kalózrajzfilmek jelenjenek meg legálisnak álcázva (Pl. A dzsungel könyve, Micimackó - á la VICO), jöttek a Foxok is (előbb Guilden keresztül, majd direktben), meg a Warnerek, s emellett még voltak kisebb cégek, Flamex (Interstar), Video 2000, Videorent, Best meg mittomén.
A közös az volt ezekben a cégekben, hogy 99,9%-ban szinkronizált filmeket adtak ki. Új szinkronstúdiók kellettek mindehhez, és a kisebb kiadók filmjei bizony szinkron terén kivánnivalót hagytak maguk után, mert ismeretlenebb hangokkal, futószalagon készültek. Nem sokkal később már a televízióban is megtörtént a nagy változás, jöttek az újabb magyar csatornák, újabb szinkronigényekkel, hiszen ott is magyar hang kellett mindenhez. Ez a dömping ejtett foltot a korábban híres magyar szinkron hírnevén, ám még akkor is, ahogy most is készülnek kiemelkedő munkák. Ja, azt azért még hozzá kell tenni, hogy a kilencvenes években még többször előfordult, hogy egy mozisiker feliratosan ment moziban, s a videókiadáskor kapta csak meg a szinkront. Talán azért is lehetett ez akkor így, mert a korábban havi egy darab amerikai filmhez képest hirtelen ránkszakadt a kánaán, és hetente kaptunk az arcunkba valami külföldi blockbustert. Mára viszont ez úgy-ahogy letisztult, bár ma is vannak feliratos filmek, még ha kisebb számban is.
A videokazettán meg azért volt majdnem mindig szinkron, mert zömében itthon gyártották a kazettákat, és a technológiából adódóan csak egy nyelv fért el rajta, az meg nyilván a magyar volt. A dvd-nél már spóroltak, és hiába olcsóbb az előállítási költsége egy lemeznek, mint egy videokazettának, a kiadókat ez nem érdekelte, már nem akartak tovább "egy ország egy nyelv" alapon működni, hanem inkább régiókat akartak lefedni, akár olyan áron is, hogy a világnyelvek képezik a szinkront, a kisebb országok nyelvei meg csak feliratként szerepelnek a kiadványon. Ez működött is azokon a területeken, ahol alapból beszélik valamelyik világnyelvet, vagy pedig hegemóniája van a feliratos filmeknek.
Na, de ez a hosszú litánia némiképp elkanyarodott az alapkérdéstől. Szóval, a magyar szinkronnal addig nem is volt senkinek baja, amíg volt magyar szinkron. A dvd kiadás, és az ebből fakadó sajátosságok (több országnak készített közös korongok, melyre a tárkapacitás végessége miattnem fér fel minden nyelv) aztán kiélezték a korábbi helyzetet, kiderült, hogy mennyire fontos a magyar embernek a magyar szinkron. Ugyancsak a rendszerváltásnak köszönhetően kikerült egy vagy két generáció azóta, akiknek már egyáltalán nem nagy megerőltetés az idegennyelv, sőt rajtuk kívül sokan választották már elsajátítandónak például az angolt, és az élet számos területén ma már tényleg egyre több embernek van szüksége rá, leginkább persze a munkájukból adódóan. Ugyanakkor az a véleményem, hogy nem lenne szabad elmarasztalóan beszélni azokról, akik ilyen olyan okból csak magyarul beszélő magyarok, és amiatt sem tehető nekik szemrehányás, hogy még - urambocsá - feliratosan sem szeretnek megnézni egy filmet. Szerintem egy amerikai, vagy egy német ugyanilyen "kényelmes", gondoljunk csak bele a külföldi filmek amerikai (anyagi) sikertelenségébe vagy a Balatonon pöffeszkedő németekre, akik még az üdvözlésre is akkor biccentenek jó esetben vissza, ha az guttentág és nem jónapot. Az más tészta, hogy ők a világgnyelvük birtokában nem szólalnak meg máshogyan, mi meg a kis kárpátmedencésünkkel csináljuk ugyanezt.
Egyébként meg más okokból kifolyólag már szinkronos filmek sem biztos, hogy megjelennek nálunk, csúf módra a szomszéd országból vagy a világ túlsó végéről kell berendelni a magyar hanggal bíró filmet. Így vagy úgy, de nem jó ez a helyzet.

Mikey, fog kapni támadást, hidd el. Pont ezt mondom, hogy már elkényelmesedett a magyar. És pont ezt is mondom, hogy talán a mai kamaszok már máshogy gondolkodnak majd. Pontosan azért, ami lentebb írtam és amivel nap, mint nap szembesülök.

A nagy butasággal nagyon nem értünk egyet.

Sokkal nagyobb hatása van a kalózfilmeknek a nyelvtudásukra, mint amekkora tud lenni akár iskolai, akár magánoktatáson keresztül. Egyszerűen azért, mert jobban érdekli őket, könnyebben azonosulnak a szerepekkel és a szereplőkkel és ismétlődően hallanak olyan kifejezésetet, amik a valós életben szükségesek és amiknek az ismetlésére messze nincs annyi idő és lehetőség semmiféle oktatási forma keretei között sem.

Továbbá ott van a hangsúly és a kiejtés kérdése, amelyek elsajátításában elévülhetetlen érdeme van az angol nyelvű filmeknek. Mert máshogy nem lehet rávenni egy kamaszt, hogy idegen nyelven hallgasson dolgokat. Így viszont mondani sem kell és megteszi, az eredmény pedig a megfelelő kiejtés és intonáció és mindezt olyan kifejezésekkel, amiket könyvből - legyen bármilyen jó is - soha nem tudott volna megtanulni.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az emberek nagyrésze, bár tud valamelyest egy idegen nyelvet, nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy meg is merjen azon a nyelven szólalni. Mert - és ez szintén a nyelvoktatás elmúlt 40 évének hagyatéka - az emberek úgy próbálnak idegen nyelven megszólalni, hogy kigondolnak egy tökéletesen felépített magyar mondatot, majd véres verejtékkel nekiállnak azt lefordítani magukban, adidg pedig csend van, csak bámul rájuk a beszélgetőpartner, ők ettől idegesebbek lesznek, olyan szavak sem jutnak eszükbe, amiket egyébként ismernek , így leblokkolnak és vége a kommunikációnak. Viszont a filmekból megtanult "egybe - kifejezések, mondatok" lebontják ezt a gátat, hiszen képsesek lesznek folyamatos kommunikációra, és ráaádul helyesen. ( Bár legyen inkább helytelen a mondat, de gördülékeny a kommunikáció - ezt sem sikerült még itthon megértetni a nyelvtanulókkal. )

Azáltal tehát, hogy idegen nyelven néznek filmet, javul a kiejtésük, megszokják a helyes intonációt, bővül a szókincsük és képesek leszenk túllépni a tőmondatokon, friss, élő szókinccsel fognak rendelkezni, megismerik a  nyelvben képződőtt új szavakat és kifejezséeket, amiket sem szótár, sem nyelvkönyv nem tartalmaz (nem tudja követni egy kiadó sem a nyelv változásait) és - ami talán a legfontosabb - elkezdik bátrabban használni az adott nyelvet az életükben is.

Ha ez nem segít a nyelvoktatás problémáin, akkor nemigen tudom, hogy mi igen. Merthogy köszönhetően a porosz - módszernek, ma Magyarországon még mindig a tanulj sok nyelvtant aztán ha már tudod, küzdj, harcolj, rakj össze egy mondatot és örülj szemlélet él, szemben a hallgasd, mert úgy megjegyzed és aztán használod módszerével. Ebben pedig az idegen nyelven nézett filmeknek vitathatatlanul nagy érdemük van.

A szinkron megléte / nem megléte témához:
Arra nagyon kíváncsi leszek, most mennyi támadást fog kapni a Caeasar-film: ugyanis több új megjelenésükön NINCS magyar szinkron, csak felirat...

Egyetértek TM-mel (talán a kettős fronthatás miatt), itthon igenis magyarul adják ki a filmeket, és valamiért elmentetek Angel megjegyzése mellett, aminél én még tovább is mennék: nemhogy a kettő csak érintőlegesen kapcsolódik, hanem nincs is sok köze egymáshoz.
Nagy butaság ugyanis feltételezni, hogy a nagy magyar fiatalság majd angol nyelvű kalózfimeken keresztül fogja megoldani a nyelvoktatás tehetetlenségét.
Ha pedig egy musical-hez van szinkron, és nincs jogi probléma, hát akkor tegyék csak rá, ezért találmány a DVD, azt kapcsolgatsz rajta, amit akarsz: például kikapcsolhatod a magyar szinkront, ha feleslegesnek tartod. Ugyanakkor a piac meg esetleg nem degradálódik tovább a béka seggénél is alább, ha már egyszer az a nyikhaj magyar magyarul akar filmet nézni.

Igen, csak azt hiszem, hogy már mindegy. Mert már megszokta a magyar, hogy kap szinkront és ha nem, nem vesz meg adott filmeket. (azt hiszem, ez a beszélgetés innen indult).
Nézd csak meg pl a Hair-t, hogy ne legyek már annyira off. Akkor lehet jól eladni egy musicalt, ha van rajta szinkron??? Azért ez már valóban túlzás. Erről beszélek és arról, hogy ezen már aligha lehet változtatni, maximum a most felnövő generáció fog valamelyest, mert - és most nem akarom a warezkodást idekeverni nagyon - mást sem csinálnak a mai kamaszok, mint töltik ezerrel a sorozatokat amint az lement a tvben Amerikában és jobb nem lévén felirattal nézik őket másnap, amint az elkészül. Tény, amit tesznek, nem legális, de tudod, mit mondok? Ha ezáltal képesenk lesznek élő angol nyelvet hallani és elsajátítani, akkor tegyék. Mert azt az iskolában soha nem fogják tudni megtenni a rendszer és a körülmények miatt.

ez a kettő csak áttételesen kapcsolódik egymáshoz.

Nem mondtam, hogy ne adjanak ki szinkronizált filmeket, csupán azt, hogy ha nem lenne ennyire elkényelmesedve az ország szinkron-ügyben, nem kellene azon problémázni, hogy a magyarok nem tudnak idegen nyelveket.

Nem? Akkor mást kell tenni. Én tudok helyesen írni és (ha odafigyelek) értelmesen fogalmazni is, úgyhogy amíg nevelik a többieket, szívesen nézek szinkronizált filmeket. Itthon adják ki így őket, ne kelljen már ezért Hollandiába költöznöm. Magas ember nem megy a mélyföldre.

Hogy nyelvében él a nemzet, igaz, de annak nem a filmek szinkronosságában vagy nem - szinkronosságában kell megmutatkoznia.

Egy dolog egy ország polgárainak idegen nyelvekre tanítása és az, hogy azt hogy lehetne minél fiatalabb korban minél természetesebbé tenni és segíteni, és egy másik dolog az - és itt jön szerintem a nyelvében élő nemzet kérdése -, hogy sokan még a saját anyanyelvükön is képtelenek helyesen írni vagy értelmesen fogalmazni. És ez "korfüggelten " dolog. Csakhogy ezen probléma megoldásához nem a szinkronos dvd filmek jelentik a kulcsot.

Megmondom őszintén, én elsősorban nem azért költök évente több százezer forintot DVD-kre, mert annyira jogkövető akarok lenni. Én elsősorban igényes próbálok lenni, a pénzemért minőséget várok, tartós, igényes lemezeket, és bizony ennek szerves része a borító és a menü is. Több esetben szomorított már el, hogy a legálisan megvásárolt lemeznél igényesebbek a kalóz változatok (legalábbis authoring szempontjából!). A kiadónak meg nem lenne mindegy, hogy a master lemez készítésénél igényes vagy igénytelen menüt készít-e? Mindkettővel van munka, és mivel ezek az egyenmenüs kiadások mind csak "újrák", melyekhez korábban már készült normális menü, miből tartana azokat felhasználni újra? Lásd KSZ filmek - igaz, azoknál meg a borító sablonos.

Nyelvében él a nemzet.

Pontosan. Az átlag ember mit csinál egy ilyen kaliberű filmnél?
1, Azt sem tudja mi az? Mert ugyebár mikor adja mostanság a tv.
2, ÁÁÁÁÁ, művészfilm. Olyat nem nézünk, mert nem lőnek benne.
3,Jaaa, olyan régi? Az akkor tuti sz*r.
Sajnos kevés ember él ma itthon aki értékként kezeli a filmalkotásokat. A különböző reklámtévéken felnövő társaság heti egyszer elmegy egy multiba, meglát valaki hírest egy jól kinéző(lehetőleg akciós-lövöldözős-karatézós) borítón és leemeli. Majd jobb esetben szinkronnal megnézi egyszer és annyi. Vagy nem talál rajta és visszaviszi a boltba, hogy ezen nincs szinkron akkor nem kell.
Persze, a magyar hang zseniális(leginkább volt) és egyes filmek szigorúan szinkronnal jók. Mint a Csupasz Pisztoly vagy a Nagy Durranás, de a Ford Fairlane és számos Jack Nicholson alkotás meg persze Dustin Hoffman filmjei. De sorolhatnánk Fellini Amarcordját is ide vagy a Monthy Python filmeket is akár.
Egy tény, kevés ember hallgat eredeti hangsávval. És igen, jobb lenne a fiatalok nyelvek iránti fogékonysága is ha anyu meg apu nem ragaszkodna a szinkronhoz meg a tévéhez...

Teljesen igazad van! És még vedd hozzá,ha nem ragaszkodnánk a szinkronhoz,mennyivel több film jelenne meg itthon,illetve mennyivel több filmre kerülnénk rá!