Az Androméda-törzs (DVD)

A BD képe egyáltalán nem rossz, a 2/5 értékelés leginkább a rengeteg kópiahibának szól, fehér pöttyök és néhány karc van, de nem megy az élvezhetőség rovására. A felbontás és a szemcsésség megvan, nem DNR-eztek hálistennek. Lehetne jobb is, egy full restaurálás nem ártott volna. A hang dts-HD MA 2.0 mono, ami korához képest nagyon jól szól. Az elektronikus "kísérőzene" megadja a kellő hangulatot.

Maga a film mai szemmel sem hat elavultnak, bár kicsit lassan építkezik, de inkább ez, mint a ma divatos agyonvágott, tízezerrel pörgő agymenések.

A hazai DVD viszont nekem vágottnak tűnik, belehallgattam az azon található magyar hangba, már csak a kíváncsiság miatt is. Egyrészt vannak dolgok, amiket nem szinkronizáltak le, másrészt a korongon a film 124:10 időtartamú. A külföldi PAL verziók 125:17 időkódosak. Hova tűnt 67 másodperc? Ugyanúgy jártunk, mint egyéb Budapest Filmes Universal-kiadások?

Szerencsére a BD teljesen vágatlan, az Universal gyártású, nem magyar.

Aminek a képe meglehetősen gyenge (legalábbis az USA-változaté a teszter szerint, gondolom mindenhol ezzel adták ki):

http://www.blu-ray.com/movies/The-Andromeda-Strain-Blu-ray/31654/#Review

Úgy egy hónapja sikerült megszereznem az angol BD-t (végre ott is megjelent nemrég), a napokban meg is nézem.

Nekem még gyerekkoromban volt meg a Kóma, a Rakéta Regényújság lapszámaiból egybegyűjtve. Nagyon meghatározó élmény volt ilyen durva dolgokról olvasni, és később, amikor a filmet is láthattam, az már lazább, gyengébb hatást váltott ki.

Nekem a Kóma filmen jobban tetszett,hihetőbb volt.
A szerző messze legjobb regénye szerintem az Androméda-törzs.Korai mű,látszik rajta...

A 13. harcos viszont szerintem jobb, mint az alapjául szolgáló regény, a Ködsárkányok.

Én még az Idővonalat is hozzátenném, mert a sok próbálkozás ellenére sem készült szerintem azóta olyan mű, amelyik a kvantummechanikát konyhanyelvre lefordítva érdekesebben, ugyanakkor félelmetesebben tudta volna megfogni.

A Kongónál mondjuk ez nem sokat jelent :) . Az egész egy rossz kincskeresős akciófilm, amit a stáb maga elpoénkodott, ahol még majomjelmezes emberek rohangálnak, és könyékig látszik a kellékes, amelyik a "bozótból felröppenő" madarakat dobálta be a kamera elé. Nem véletlen az a 7 Arany Málna jelölés :) .

Ahhoz képest a könyv egy hidegrázós időutazás a 70-es évek múltjába, hogy milyen volt sci-finek megélni azt, amit ma magától értetődőnek tekintünk, és hogy milyen volt, amikor a dzsungelek mélyén olyan évezredes kolóniákat sejtettek még, ahol a modern ember két percig se húzza, ráadásul azt a felsőbbrendű gőgöt is zsebre teszi, hogy az állatok milyen buták, hiszen képtelenek emberi nyelven kommunikálni.

Arra célzok, hogy Crichton elméleti-tudományos okfejtései sok helyen maradtak ki. A Jurassic Park konkrétan egy gyereksztori lett az eredeti sztorihoz képest. De aztán Crichton is prostituálódott, mert a folytatásba beleírta az első regényben kinyírt Malcolmot, merthogy a filmverzióban életben maradt. Egyébként Malcolm volt pont az, aki az észt osztotta, de ebből szinte csak az a vízcseppes káoszelmélet került bele a filmbe.

Mint általában minden. Viszont ennek megítélése úgy tűnik változik a társadalmi intelligencia szint változásával, vagyis tulajdonképpen a saját önálló gondolkodásmód háttérbe szorulásával. Kezdik egyre kevésbé használni az emberek a vizuális képzelőerejüket, kezdenek elfelejteni "látni" vagy nevezzük bárhogyan is. Így sokaknak egy filmélmény többet nyújt mint a "puszta" sorok.

Emlékszem anno mikor a Postás kétszer csenget című könyvet olvastam - a könyv nem rendel korszakot a történethez - teljesen más korba vizualizáltam be a történetet mint az később filmen realizálódott. Így teljesen meglepő volt, egyben kevésbé tetsző is, persze hülyeség mert csak egy elvárás volt. Viszont a Hobbit és a Gyűrűk ura című filmek mintha az elmémből keltek volna életre, annyira egyezett az elképzelésünk a rendezővel. Igaz ott a könyvben eleve eléggé részletes leírások, utalások vannak mi milyen és hogyan.

A Jurassic Park, a Kongó és a Kóma is jobb könyvben, mint filmen.

Ez valamiért kimaradt eddig, de most olvasva Remo és Niwrok írásait megjött a kedvem hozzá.
Ja ameddig el nem felejtem.. hát persze, hogy létezik belőle magyar feliratos BD.

Ha ezt elolvasnád,a film kevésbé tetszene,szerintem.

Tényleg megéri,olvastam már tízszer.

Ezt a könyvet vagy nem szabad megfilmesíteni,vagy csak gagyit lehet csinálni belőle.
Wise nem ezt akarta,de elbukott.A lehetetlenre vállalkozott.Mikor elsőre láttam,elaludtam rajta.

Egy különbség,a könyvben az összes tudós férfi.

Ebből mondjuk nem olvastam a könyvet, de az olvasottak között nálam az Idővonal van az élen.

Crichton talán legjobb könyve.Messze a Jurassic-park vagy a Congo felett áll.
Gyerekként olvasva még el is hittem,hogy megtörtént.Áldokumentum regénynek van álcázva...

Viszont nem lehet jól megfilmesíteni.Kevés a párbeszéd,sok a töprengés és visszaemlékezés,oktató példa.

Korrekt próbálkozás,de inkább a regényt ajánlom.Ott nem érezni elnyújtottnak a laboratóriumba érkezés idejét.

Értsd: húsz percig nézni a tudósok útját a laborig :) .

He?

Ezzel nehéz vitatkozni, hogy nem egy filmtörténti élmény :) .

Attól még a fertőtlenítési vizsgálgatás bemutatása szükségtelenül el volt nyújtva. Feleannyi idő alatt is megértettem volna, hogy mit akarnak vele kifejezni.

Pont azt a két dolgot emelted ki negatívumként, amik nálam a film legnagyobb erősségei, és a legjobban megidézik egy Crichton-könyv hangulatát: a tudományos "szárazságot", és azon belül is a fertőtlenítés unalmas folyamatát, továbbá a nő epilepsziás rohamát.

Azért, ahogy a kettő összefügg: hosszasan bemutatják, hogy micsoda elképesztő biztonsági intézkedések vannak, hogy hány és milyen lépcsőben történik a puszta lejutás is, és hogy ez a lehető legtökéletesebb rendszer... lenne, ha nem emberek tervezték volna, működtetnék és lennének tényezők benne, a saját emberi hibáikkal, gyengeségeikkel, vagy éppen betegségeikkel. Hogy eszébe sem jutott megvizsgálni senkinek a soklépcsős-szupertuti rendszer kialakítása során, hogy vajon akit leültetnek a gép elé, az hogyan reagál a villogó piros fényre. És így (meg a többi esetben, mondjuk amikor az egyén halálfélelme erősebb a kötelesség- és felelősségtudatánál) "rossz együttállás" esetén kb. szart sem ér az egész többnapos fertőtlenítős tortúra. Ugyanez volt pl.: a Jurassic Parkban is (legalábbis a könyvben; arra nem emlékszem, hogy a filmben benne volt-e), amikor a rendszer csak azt vizsgálta, hogy nincs-e kevesebb dínó, mert annyira biztosak voltak a békagénes "fogamzásgátlás" sikerességében, és fel sem merült, hogy akár csak a biztonság kedvéért tesztelni kéne, hogy nincs-e több belőlük, amiből elszökhet pár, meg amekkora mennyiségnek a kezelésére a kerítésrendszer nem elég.

És ez a Crichton-történetek egyik nagy üzenete nálam, ez az igazi "emberiséget fenyegető krízis", hogy hány és hány ilyen instant veszélyt hordozó rendszer van, ami csak azért nem okozott még katasztrófát, mert a hibátlannak, vagy éppen csak elegendőnek/megfelelőnek gondolt intézkedések mellett a tényezők nem álltak össze egy igazán szerencsétlen, az emberi gondolkodás és felkészültség határain túlra mutató problémába.

Régen láttam, de a fentiek és az adatlapon írt nosztalgikus okok miatt is nekem még mindig 9/10.

Egy korai Crichton. - AZ ANDROMÉDA TÖRZS kritika:

http://filmekapolcrol.blog.hu/2014/06/26/az_andromeda_torzs

A könyvben nincsen.A filmben igen,de feleslegesen.
Újra kellene olvasnod...)))
A regény amúgy is sokkal jobb.

A filmben biztos hogy van, engem az akasztott ki a legjobban.

A könyvben is van egy nő, aki a vörös lámpától kap epilepsziás rohamot... A filmben is. Vagy nem? Már újra kellene néznem...

Inkább könyvhű.Ott 4 db. férfi tudós van.
Szerintem olvasd el.A szerző legjobb alkotása.Teljesen olyan,mintha egy tényleg megtörtént esetről szólna.
Az elején szerepel is,hogy államtitok,tilos elolvasni!.)))

Igen, ez a véleményem. A könyvet sajnos nem olvastam.
De számomra az 1971-es verzió nagyobb hatást gyakorolt mint ez.
De ez mondjuk 3 órás, és nem 125 perces. Így könnyebb részletes filmet készíteni.
Ezek szerint ez a 2008-as feldolgozás könyvhű, hogy így írjam...?