Ajánlom minden "Elit alakulat" film rajongónak! Szuper könyv!
0
Keresés
könyvajánló topik
- 1058
- 82
Tegnap sikerült megvennem Pascal Pinteau - Speciális effektek című igen igényesnek tűnő könyvét, remek akcióban 9k helyett 1999ft (az "A" betűvel kezdődő könyvesboltan, online is)
0
- 123
Lawrence Grobel: Al Pacino - Életem
Az Alexandrában vettem, 2600 ft, 300 oldal. Lawrence Grobel, Al Pacino régi barátja 1979-től folyamatosan készített interjúkat a színésszel, a könyv ezeket tartalmazza. Egyéb bevezetők, átkötőszövegek is vannak benne, ha jól néztem + középpen 5-6 oldalnyi kép.
Az Alexandrában vettem, 2600 ft, 300 oldal. Lawrence Grobel, Al Pacino régi barátja 1979-től folyamatosan készített interjúkat a színésszel, a könyv ezeket tartalmazza. Egyéb bevezetők, átkötőszövegek is vannak benne, ha jól néztem + középpen 5-6 oldalnyi kép.
0
- 3945
hahner péter szenzációs könyvének második, átdolgozott, bővített kiadása. sajnos kevés jó könyv jelenik meg az amerikai történelemről magyar történész tollából, de hahner műve egyedülálló.
0
- 3945
kizárt! :)
0
- 9368
Olvass Asimovot, ha kimaradt volna :) Jobb, mint Clarke ;)
0
- 4956
szia!
Milyen terjedelmű könyvekről van szó és mennyibe kerül?
Milyen terjedelmű könyvekről van szó és mennyibe kerül?
0
- 626
Na akkor itt az ideje felidézni, hogy milyen jó egy igazán tudományos de nem kevésbé fantasztikus könyvet olvasni!
Arthur C. Clarke - S. Baxter: Napvihar (Sunstorm)
Igazából hirtelen dobtam be a boltban a kosaramban mert el kellett csípni a buszt, és kellett valami olvasni való:) Na szóval jobban is megnézhettem volna mert sikerült egy trilógiának a második részét megvennem:) De nem volt semmi gond, ugyanis a könyv teljesen élvezhető önmagában is. Tényleg,különben ajánlót sem körmölnék most ide:)
Nehéz a tartalomról írni SPOILERkedés nélkül, de azért megpróbálom.
2037 június 9. Pusztitó erejű napvihar éri el a földet, nem kis katasztrófát okozva. De ez még csak egy előjel volt, mert a könyvben amúgy részletesen kivesézett tudományos tények arra engedek következtetni, hogy 2042 április 20.-án még egy napvihar készül kitőrni. Nagy vihar. Annyira nagy, hogy az ereje leégeti a légkörünket, elpárologtatja a tengereinket, egyszóval tökig sterilizálja a planétát. Nincs menekvés, nincs remény...aztán még is van remény.
Így leírva sablonosnak tünhet a sztori veleje( De hová tünt Bruce Willis? ), de azon nem apró nem mellék szálak teszik igazán élvezetessé a művet amiről nem merek írni mert az már tényleg felesleges spoilerkedés lenne. Ráadásul ezek felidézik az első könyvet amit rohanok holnap a boltba megvenni, a harmadik egyenlőre még sehol sajnos:(
A sci-fi irodalomnak azon példányát tartottam a kezemben, amelyben komolyan veszik a sci vagyis a tudományos részt is. Egy két oldalt sikeresen rááldozott a két írója a műnek, a tudományos magyarázatokra. Neutronok protonok és az összes többi biz-baz ami a napban előfordúl:) Na itt megtudtam hogy is működik az a bazi nagy fénybogyó az egünk közepén:)
Nem mellesleg a könyvnek van egy két része ami erősen utal jövő társadalmunk egy két momentumára. Ez meglepően optimista sehol semmi ami a Blade Runner világát (vagy azt ami annál sötétebb) idézné elénk. Mondjuk Clarke mindig is optimista volt, de itt elég szépen le van írva a jövő nemzedékének politikai berendezettsége ami szintén optimistább az átlagnál.
SZóval minden benne van amit sci-fiben szeretünk ( A transformers nem sci-fi csak fi:) ), úgyhogy csak ajánlani tudom: polcon a helye!
0
- 16970
Laurell K. Hamilton - Gyilkos tánc
Még valamikor a nyaralásom előtti héten kiolvastam csak annyira elvoltam a pakolással és a készülődéssel, hogy a könyv ajánlója kicsit elmaradt majd jól el is felejtettem. Ma reggel jött a felismerés, hogy erről még mindig nem írtam semmit, pedig az eddig olvasottak közül azt hiszem ez a legjobb Anita könyv! Ennyi vágy, szenvedély és szerelem együttvéve nem volt még az előző kötetekben. Szegény Blake kisasszonynak ha nem lenne elég, hogy bérgyilkosok vannak a nyoméban még két férfivel is meg kell küzdenie. Az egyik a jóképű középiskolai tanár, Richard, aki nem mellékesen vérfarkas és az Alfa hím titulisért küzd a likantrópok jelenlegi vezetőjével Marcussal; míg a másikoldalon a mindig figyelmes és vonzó Jean-Claude St. Louise vámpírmestere csapja a szelet Anitának. Miközben szegény leányzó próbálna dűlőre jutni valaki vérdíjat tűz ki a fejére kerek félmillió dollárt. Még jó, hogy a Hóhérnak vannak bérgyilkos ismerősei, akik figyelmeztetik: valaki nagyon szeretné őt holtan látni. Ezen a három szálon futnak a szálak és csak sodródunk Anitával együtt, akit igazán most elsőnek befolyásolnak a körülmények és tökössége ellenére kénytelen meghúzni magát Jean-Claude-nál, amiért Richard őrülten féltékeny lesz és nem is alaptalanul... Hamilton vámpírkönyvei mindig szexisek, de ez, ehm... inkább már az erotika és a szex határait súrolja olyakor már át is lépve azokat. Mindezen túl nagyon izgalmas és végig feszültséggel és fülledtséggel teli. Vajon Anita megmenekül és ha igen, akkor kit választ párjául, a vámpírt vagy a vérfarkast? Hiszen mindkettő szörny és köztudott: Miss. Blake ki nem állhatja a szörnyeket, de a vonzalom nem ismeri ezt az elhatározást. Ha nem vigyáz mindent elveszthet, de egy valakit biztosan... Olvassátok tovább, mert ez a könyvsorozat még mindig baromi jó! ;)
Még valamikor a nyaralásom előtti héten kiolvastam csak annyira elvoltam a pakolással és a készülődéssel, hogy a könyv ajánlója kicsit elmaradt majd jól el is felejtettem. Ma reggel jött a felismerés, hogy erről még mindig nem írtam semmit, pedig az eddig olvasottak közül azt hiszem ez a legjobb Anita könyv! Ennyi vágy, szenvedély és szerelem együttvéve nem volt még az előző kötetekben. Szegény Blake kisasszonynak ha nem lenne elég, hogy bérgyilkosok vannak a nyoméban még két férfivel is meg kell küzdenie. Az egyik a jóképű középiskolai tanár, Richard, aki nem mellékesen vérfarkas és az Alfa hím titulisért küzd a likantrópok jelenlegi vezetőjével Marcussal; míg a másikoldalon a mindig figyelmes és vonzó Jean-Claude St. Louise vámpírmestere csapja a szelet Anitának. Miközben szegény leányzó próbálna dűlőre jutni valaki vérdíjat tűz ki a fejére kerek félmillió dollárt. Még jó, hogy a Hóhérnak vannak bérgyilkos ismerősei, akik figyelmeztetik: valaki nagyon szeretné őt holtan látni. Ezen a három szálon futnak a szálak és csak sodródunk Anitával együtt, akit igazán most elsőnek befolyásolnak a körülmények és tökössége ellenére kénytelen meghúzni magát Jean-Claude-nál, amiért Richard őrülten féltékeny lesz és nem is alaptalanul... Hamilton vámpírkönyvei mindig szexisek, de ez, ehm... inkább már az erotika és a szex határait súrolja olyakor már át is lépve azokat. Mindezen túl nagyon izgalmas és végig feszültséggel és fülledtséggel teli. Vajon Anita megmenekül és ha igen, akkor kit választ párjául, a vámpírt vagy a vérfarkast? Hiszen mindkettő szörny és köztudott: Miss. Blake ki nem állhatja a szörnyeket, de a vonzalom nem ismeri ezt az elhatározást. Ha nem vigyáz mindent elveszthet, de egy valakit biztosan... Olvassátok tovább, mert ez a könyvsorozat még mindig baromi jó! ;)
0
- 512
Raymond Chandler:
Kedvesem, Isten veled!: Chandler legkönnyedebb, legviccesebb könyve. Ennek elsődleges forrása, hogy főhőse szinte végig szalonspicces állapotban van. Persze ez csak a jéghegy csúcsa, legbelül ez a történet is rendkívül elkeserítő, főleg a végkifejlet.
Elkéstél Terry!: Egyértelműen az író legjobbja. Magyar címe sajnos nem a legszerencsésebb, az eredeti The Long Goodbye sokkal inkább kifejezi a lényeget. Ez az egyetlen regény, melyben nincs csavaros nyomozás, tulajdonképpen nyomozás sincs, Marlowe csak az eseményekkel sodródik. Chandlertől szokatlanul a végkifejlet megjósolható, a cselekmény pedig egy kicsit sem bonyolult, sokkal inkább a karaktereken és a hangulaton van a hangsúly, épp ezért emelkedik ki egyértelműen a többi közül tulajdonképpen irodalmi magasságokba. A ráérős tempó azonban egy pillanatra sem válik unalmassá, sőt még átélhetőbbé válik a könyv. Chandler regényei közül talán ez a legmelankolikusabb, legszomorúbb és mindenképpen a legjobb.
Asszony a tóban: Ez talán a legtipikusabb Marlowe-regény, azt leszámítva, hogy nem a nagyvárosban, hanem vidéken játszódik. Természetesen egyszerre nagyon érzelmes és a végletekig cinikus, de tulajdonképpen egy korrekten sikerült könyv a többihez viszonyítva.
Philip Marlowe a nevem: Chandler e könyvét már nem tudta befejezni, ezt Robert B. Parker tette meg helyette. A különbség nem nagyon vehető észre, Parker remekül utánozza elődjét, talán csak egy fél árnyalatnyival gyengébb ez a regény a többitől. De nagyjából sikerült a humort és a hangulatot teljes egészében átültetni.
Ian Fleming:
A gyémánt örök: a leggyengébb könyv, amit tőle olvastam. Legalábbis az első kétharmada. Az utolsó harmada viszont kiválóra sikerült. Akciódús, érzelmekkel és szokatlanul izgalmas, számomra felejthetetlen. Csak azt nem értem, hogy miért kellett ennyit várni, hogy egyáltalán történjen valami.
Gömbvillám-akció: A legfilmszerűbb darabja a sorozatnak, ennek ellenére, vagy tán épp ezért, nem túl emlékezetes, de teljesen korrekt a végeredmény, bár semmi különös.
Goldfinger: Szerencsére a film sokkal jobban sikerült, mint a könyv. A filmben felhasználták a regény kihagyott lehetőségeit. A könyv legnagyobb erénye a zseniális gonosztevő, Goldfinger, de ennyiben kb ki is merül.
Dr. No: Ez viszont a legjobb, legizgalmasabb regények közé sorolható, bár néhol egy kissé túl meseszerű, de még így is sokkal keményebb a belőle készült movie-nál.
Bret Easton Ellis:
Az informátorok: Novelláskötet, nemrég fejeztem be, de sajnos már szinte semmire sem emlékszem belőle. Ennek főszereplői is érzelmekre képtelen, gazdag, unatkozó Los Angelesiek. Azt hiszem Ellis összes könyve közül talán ez szól a leginkább erről a bűnös városról és annak lakóiról. Csak nagyon erős idegzetűeknek ajánlanám, elsősorban Az ötödik kerék című novella végett.
Nullánál is kevesebb: Az író első könyve, melyben megteremtette saját egyedi stílusát és nagyon megkapóan ragadta meg a ’80-as évek fiatal generációjának céltalan létét, életérzését. Nyomokban ebben is előfordul az a fajta kegyetlenség, mely az Amerikai psychot vetíti előre, de jóval visszafogottabb formában. Mondanivalóját mindenféle hatásvadászat elkerülésével sikerül kifejeznie, ilyen értelemben talán ez volt az első és egyben a legjobb könyve is.
Kedvesem, Isten veled!: Chandler legkönnyedebb, legviccesebb könyve. Ennek elsődleges forrása, hogy főhőse szinte végig szalonspicces állapotban van. Persze ez csak a jéghegy csúcsa, legbelül ez a történet is rendkívül elkeserítő, főleg a végkifejlet.
Elkéstél Terry!: Egyértelműen az író legjobbja. Magyar címe sajnos nem a legszerencsésebb, az eredeti The Long Goodbye sokkal inkább kifejezi a lényeget. Ez az egyetlen regény, melyben nincs csavaros nyomozás, tulajdonképpen nyomozás sincs, Marlowe csak az eseményekkel sodródik. Chandlertől szokatlanul a végkifejlet megjósolható, a cselekmény pedig egy kicsit sem bonyolult, sokkal inkább a karaktereken és a hangulaton van a hangsúly, épp ezért emelkedik ki egyértelműen a többi közül tulajdonképpen irodalmi magasságokba. A ráérős tempó azonban egy pillanatra sem válik unalmassá, sőt még átélhetőbbé válik a könyv. Chandler regényei közül talán ez a legmelankolikusabb, legszomorúbb és mindenképpen a legjobb.
Asszony a tóban: Ez talán a legtipikusabb Marlowe-regény, azt leszámítva, hogy nem a nagyvárosban, hanem vidéken játszódik. Természetesen egyszerre nagyon érzelmes és a végletekig cinikus, de tulajdonképpen egy korrekten sikerült könyv a többihez viszonyítva.
Philip Marlowe a nevem: Chandler e könyvét már nem tudta befejezni, ezt Robert B. Parker tette meg helyette. A különbség nem nagyon vehető észre, Parker remekül utánozza elődjét, talán csak egy fél árnyalatnyival gyengébb ez a regény a többitől. De nagyjából sikerült a humort és a hangulatot teljes egészében átültetni.
Ian Fleming:
A gyémánt örök: a leggyengébb könyv, amit tőle olvastam. Legalábbis az első kétharmada. Az utolsó harmada viszont kiválóra sikerült. Akciódús, érzelmekkel és szokatlanul izgalmas, számomra felejthetetlen. Csak azt nem értem, hogy miért kellett ennyit várni, hogy egyáltalán történjen valami.
Gömbvillám-akció: A legfilmszerűbb darabja a sorozatnak, ennek ellenére, vagy tán épp ezért, nem túl emlékezetes, de teljesen korrekt a végeredmény, bár semmi különös.
Goldfinger: Szerencsére a film sokkal jobban sikerült, mint a könyv. A filmben felhasználták a regény kihagyott lehetőségeit. A könyv legnagyobb erénye a zseniális gonosztevő, Goldfinger, de ennyiben kb ki is merül.
Dr. No: Ez viszont a legjobb, legizgalmasabb regények közé sorolható, bár néhol egy kissé túl meseszerű, de még így is sokkal keményebb a belőle készült movie-nál.
Bret Easton Ellis:
Az informátorok: Novelláskötet, nemrég fejeztem be, de sajnos már szinte semmire sem emlékszem belőle. Ennek főszereplői is érzelmekre képtelen, gazdag, unatkozó Los Angelesiek. Azt hiszem Ellis összes könyve közül talán ez szól a leginkább erről a bűnös városról és annak lakóiról. Csak nagyon erős idegzetűeknek ajánlanám, elsősorban Az ötödik kerék című novella végett.
Nullánál is kevesebb: Az író első könyve, melyben megteremtette saját egyedi stílusát és nagyon megkapóan ragadta meg a ’80-as évek fiatal generációjának céltalan létét, életérzését. Nyomokban ebben is előfordul az a fajta kegyetlenség, mely az Amerikai psychot vetíti előre, de jóval visszafogottabb formában. Mondanivalóját mindenféle hatásvadászat elkerülésével sikerül kifejeznie, ilyen értelemben talán ez volt az első és egyben a legjobb könyve is.
0
- 512
Raymond Chandler:
A hosszú álom: Az első Philip Marlowe regény sokkal könnyebben érthető, mint a belőle készült klasszikus film. Mozgalmas, hangulatos és nagyon szomorú. Mire a végére értem, teljesen lehangolt. Tulajdonképpen az egyik legjobb Chandler regény.
A magas ablak: Ez pedig talán a legrosszabb. A fejezetlezárások kellően baljósak és ütősek, helyenként egy picit vicces is, végülis a cselekmény is pörög, a baj csak annyi, hogy egy kicsit sem érdekes. Ez pedig egy könyv halála. (Persze csak a többi Marlowe sztorihoz képest gyenge, de még így is érdemes elolvasni.)
A kicsi nővér: Jóval lassabb tempójú, mint az előző két könyv, de ez igazából csak a legvégére válik egy kicsit zavaróvá. Különben a többi Marlowe-hoz hasonlóan fordulatos, vicces, melankolikus és persze ez is nagyon szomorú.
Ian Fleming:
Voodoo: Teljesen más ez a Bond-regény, mint az előző (Casino Royale), itt alakult ki igazán a sorozat jellege. A főhősnő sajnos kissé jellegtelen, de egyébként izgalmas könyv, olyan momentumokkal, melyek csak a későbbi sztorikban válnak majd elcsépellté és unalmassá.
Csak kétszer élsz: Az utolsó befejezett Bond-regény szvsz az egyik legjobb, nagyon hangulatos, az egészet egyfajta (talán a Hosszú álomhoz hasonlító) halálhangulat jellemzi. Egyetlen hibája talán, hogy néhol nem elég stílusos
Mickey Spillane:
Halálos hajsza: Kemény ponyva, mely durvábbnak akar látszani, mint amilyen. Cselekménye érdekes, de viszonylag egyszerű, főhőse nagyon laza, a gyönyörű nők pedig nem hiányozhatnak.
Egy magányos éjszaka: Az előző regény minden erénye jóval fokozottabban jelenik meg, így sokkal érdekesebb, hangulatosabb és meglepőbb jelenetek váltogatják egymást. A cselekmény most is egyszerű és banális, természetesen ez sem több egy jól megírt ponyvánál. Az, hogy kommunisták közt bonyolódnak a dolgok elég túlzó, nyilván a McCarthy érát igyekezte a könyv meglovagolni. Ez pedig tulajdonképpen megbocsátható a könyv többi erénye mellett.
Marlon Brando: E dalra tanított anyám
Jól megírt önéletrajz, tele anekdotákkal, bölcsességekkel és MB lenyűgöző személyiségével, aminél csak a vele megtörténtek érdekesebbek. Egy ilyen hosszú életpályát nem lehet érdekfeszítően átfogni, ezért a könyv második felében inkább a sztorizgatás kerül előtérbe, mint a lineáris cselekményvezetés. Egy olyan ember mesél nekünk legmélyebb érzéseiről, akivel mi talán szóba se állnánk.
Varga Bálint: Magándetektívek
Átfogó, olvasmányos, tanulságos könyv mely a valósággal és a fikcióval is behatóan foglalkozik.
Quentin Tarantino: Született gyilkosokQT leggyengébb forgatókönyve, Oliver Stone egyáltalán nem szúrta el annyira, amennyire QT állítja. A lényeg szerintem változatlan maradt.
A hosszú álom: Az első Philip Marlowe regény sokkal könnyebben érthető, mint a belőle készült klasszikus film. Mozgalmas, hangulatos és nagyon szomorú. Mire a végére értem, teljesen lehangolt. Tulajdonképpen az egyik legjobb Chandler regény.
A magas ablak: Ez pedig talán a legrosszabb. A fejezetlezárások kellően baljósak és ütősek, helyenként egy picit vicces is, végülis a cselekmény is pörög, a baj csak annyi, hogy egy kicsit sem érdekes. Ez pedig egy könyv halála. (Persze csak a többi Marlowe sztorihoz képest gyenge, de még így is érdemes elolvasni.)
A kicsi nővér: Jóval lassabb tempójú, mint az előző két könyv, de ez igazából csak a legvégére válik egy kicsit zavaróvá. Különben a többi Marlowe-hoz hasonlóan fordulatos, vicces, melankolikus és persze ez is nagyon szomorú.
Ian Fleming:
Voodoo: Teljesen más ez a Bond-regény, mint az előző (Casino Royale), itt alakult ki igazán a sorozat jellege. A főhősnő sajnos kissé jellegtelen, de egyébként izgalmas könyv, olyan momentumokkal, melyek csak a későbbi sztorikban válnak majd elcsépellté és unalmassá.
Csak kétszer élsz: Az utolsó befejezett Bond-regény szvsz az egyik legjobb, nagyon hangulatos, az egészet egyfajta (talán a Hosszú álomhoz hasonlító) halálhangulat jellemzi. Egyetlen hibája talán, hogy néhol nem elég stílusos
Mickey Spillane:
Halálos hajsza: Kemény ponyva, mely durvábbnak akar látszani, mint amilyen. Cselekménye érdekes, de viszonylag egyszerű, főhőse nagyon laza, a gyönyörű nők pedig nem hiányozhatnak.
Egy magányos éjszaka: Az előző regény minden erénye jóval fokozottabban jelenik meg, így sokkal érdekesebb, hangulatosabb és meglepőbb jelenetek váltogatják egymást. A cselekmény most is egyszerű és banális, természetesen ez sem több egy jól megírt ponyvánál. Az, hogy kommunisták közt bonyolódnak a dolgok elég túlzó, nyilván a McCarthy érát igyekezte a könyv meglovagolni. Ez pedig tulajdonképpen megbocsátható a könyv többi erénye mellett.
Marlon Brando: E dalra tanított anyám
Jól megírt önéletrajz, tele anekdotákkal, bölcsességekkel és MB lenyűgöző személyiségével, aminél csak a vele megtörténtek érdekesebbek. Egy ilyen hosszú életpályát nem lehet érdekfeszítően átfogni, ezért a könyv második felében inkább a sztorizgatás kerül előtérbe, mint a lineáris cselekményvezetés. Egy olyan ember mesél nekünk legmélyebb érzéseiről, akivel mi talán szóba se állnánk.
Varga Bálint: Magándetektívek
Átfogó, olvasmányos, tanulságos könyv mely a valósággal és a fikcióval is behatóan foglalkozik.
Quentin Tarantino: Született gyilkosokQT leggyengébb forgatókönyve, Oliver Stone egyáltalán nem szúrta el annyira, amennyire QT állítja. A lényeg szerintem változatlan maradt.
0
- 512
Sziasztok!
Beszámolnék röviden néhány olvasmányélményemről, illetve ajánlanék pár könyvet. Ezt elsősorban azért itt teszem meg, mert jópár regényhez, az ebben a topikban fórumozók ajánlásának hatására kaptam kedvet. Remélem nekem is sikerül kedvet csinálnom sokaknak.
Robert Graves
Én, Claudius: Erre is és a folytatására is igaz, hogy számomra nem voltak könnyű olvasmányok. Rengeteg latin (gyarkran nagyon hasonló, vagy megegyező) név, adat, amelyek jelentős részét azóta el is felejtettem. Az olvasását persze nagyon élveztem, mert a szó legszorosabb értelmében borzasztó érdekes könyvekről van szó.
Claudius, az isten: Az első részben főhősünk inkább csak hiteles krónikása volt az eseményeknek, míg most ő kerül a középpontba. A britanniai csata részletes leírása, illetve a császár feleségének életvitele jelenti a csúcspontot. A két regény után számunkra is bizonyossá válik, hogy a római császári család beteg állatokból állt. Még akkor is, ha nem tudjuk teljesen követni az eseményeket (ahogy én sem mindig tudtam). Egyébként kösz field!
Joe Eszterhas: Hollywoodi fenevad
Valószínűleg a legőszintébb iromány, amit valaha olvastam. Fogalmam sincs, hogy képes valaki ennyi mindent kiadni magából, úgy, hogy tudja, hogy bárki elolvashatja. Párhuzamosan ismerhetjük meg a magyar származású világhíres forgatókönyvíró gyerekkorát és pályafutását, majd „megtérését”. Nagyon megható, igazán remek könyv, mindenképpen a legjobbak közé sorolnám.
Sophie Marceau: Apró hazugságok:
Egydélutános kis olvasmány a világ legszebb nőjének érzéseiről, kissé gyermeteg filozofálgatásairól, melyekből leginkább az derül ki, hogy a művésznő túl sokat foglalkozik önmagával.
Charles Chaplin: Életem
A filmművészet legnagyobb zsenijének lenyűgöző története, de helyenként kissé felületes, néha pedig unalmas. Különféle dolgokra hivatkozva életének fontos eseményeiről csak pár szót szól, néhány érdektelen dologról pedig rengeteg oldalon keresztül kell átrágnunk magunkat. Azóta több helyen is olvastam, hogy ez a könyv nem csak nagyon szubjektív, de eléggé el is torzítja a tényeket. Nem tudom ebből mi igaz.
Peter Jacobs: Mert én Jane Fonda vagyok
Leginkább a színésznő közéleti pályafutásáról, nem pedig szerepeiről szól. Tulajdonképpen nincs rosszul megírva, de az író elég elfogult, néha pedig kifejezetten rosszindulatú.
Ross MacDonald: Búcsúpillantás
Krimi jellegtelen főhőssel és bonyolult családi titkokkal. Sokaknak tetszik, de én azóta sem tudtam rászánni magam a másik MacDonald regényre.
Boileau-Narcejac: Az ördöngősök
Azt ajánlom ezt ne olvassátok el. Baljós sztori, idegesítő és átlátszó végkifejlettel.
Lawrence Block:
Betörő a szekrényben: Könnyed, olvasmányos krimi, nagyon jó szereplőkkel, vicces elbeszélővel, zseniális felütéssel, tisztességes befejezéssel, de a regény középső része nem túl érdekes. Az utolsó mondat nagyon üt.
Az apák bűnei: Pszichológiailag kissé megterhelő könyv, sokkal durvább, mint hasonló műfajú társai. Nekem talán kicsit túl szikár és minimalista volt a megfogalmazás. Ennek ellenére mégis nagyon melankolikus, hangulatos regényről van szó.
Bret Easton Ellis:
A vonzás szabályai: Cselekmény az ugyan nincs, de a ’80-as évekbeli szép, gazdag, ám érzéketlen, üres kollegistáiról van szó. Érdekessége a több szemszögből leírt eseményekben rejlik.
Amerikai psycho: A legdurvább, legkegyetlenebb könyv, amit valaha olvastam. Helyenként hányingert és álmatlan éjszakákat köszönhettem ennek. Egyébként társadalomkritika egy egyéniségtelen, felszínes, gazdag világról. Cselekménye mondjuk ennek sincs, de azért érdekes olvasmány.
Beszámolnék röviden néhány olvasmányélményemről, illetve ajánlanék pár könyvet. Ezt elsősorban azért itt teszem meg, mert jópár regényhez, az ebben a topikban fórumozók ajánlásának hatására kaptam kedvet. Remélem nekem is sikerül kedvet csinálnom sokaknak.
Robert Graves
Én, Claudius: Erre is és a folytatására is igaz, hogy számomra nem voltak könnyű olvasmányok. Rengeteg latin (gyarkran nagyon hasonló, vagy megegyező) név, adat, amelyek jelentős részét azóta el is felejtettem. Az olvasását persze nagyon élveztem, mert a szó legszorosabb értelmében borzasztó érdekes könyvekről van szó.
Claudius, az isten: Az első részben főhősünk inkább csak hiteles krónikása volt az eseményeknek, míg most ő kerül a középpontba. A britanniai csata részletes leírása, illetve a császár feleségének életvitele jelenti a csúcspontot. A két regény után számunkra is bizonyossá válik, hogy a római császári család beteg állatokból állt. Még akkor is, ha nem tudjuk teljesen követni az eseményeket (ahogy én sem mindig tudtam). Egyébként kösz field!
Joe Eszterhas: Hollywoodi fenevad
Valószínűleg a legőszintébb iromány, amit valaha olvastam. Fogalmam sincs, hogy képes valaki ennyi mindent kiadni magából, úgy, hogy tudja, hogy bárki elolvashatja. Párhuzamosan ismerhetjük meg a magyar származású világhíres forgatókönyvíró gyerekkorát és pályafutását, majd „megtérését”. Nagyon megható, igazán remek könyv, mindenképpen a legjobbak közé sorolnám.
Sophie Marceau: Apró hazugságok:
Egydélutános kis olvasmány a világ legszebb nőjének érzéseiről, kissé gyermeteg filozofálgatásairól, melyekből leginkább az derül ki, hogy a művésznő túl sokat foglalkozik önmagával.
Charles Chaplin: Életem
A filmművészet legnagyobb zsenijének lenyűgöző története, de helyenként kissé felületes, néha pedig unalmas. Különféle dolgokra hivatkozva életének fontos eseményeiről csak pár szót szól, néhány érdektelen dologról pedig rengeteg oldalon keresztül kell átrágnunk magunkat. Azóta több helyen is olvastam, hogy ez a könyv nem csak nagyon szubjektív, de eléggé el is torzítja a tényeket. Nem tudom ebből mi igaz.
Peter Jacobs: Mert én Jane Fonda vagyok
Leginkább a színésznő közéleti pályafutásáról, nem pedig szerepeiről szól. Tulajdonképpen nincs rosszul megírva, de az író elég elfogult, néha pedig kifejezetten rosszindulatú.
Ross MacDonald: Búcsúpillantás
Krimi jellegtelen főhőssel és bonyolult családi titkokkal. Sokaknak tetszik, de én azóta sem tudtam rászánni magam a másik MacDonald regényre.
Boileau-Narcejac: Az ördöngősök
Azt ajánlom ezt ne olvassátok el. Baljós sztori, idegesítő és átlátszó végkifejlettel.
Lawrence Block:
Betörő a szekrényben: Könnyed, olvasmányos krimi, nagyon jó szereplőkkel, vicces elbeszélővel, zseniális felütéssel, tisztességes befejezéssel, de a regény középső része nem túl érdekes. Az utolsó mondat nagyon üt.
Az apák bűnei: Pszichológiailag kissé megterhelő könyv, sokkal durvább, mint hasonló műfajú társai. Nekem talán kicsit túl szikár és minimalista volt a megfogalmazás. Ennek ellenére mégis nagyon melankolikus, hangulatos regényről van szó.
Bret Easton Ellis:
A vonzás szabályai: Cselekmény az ugyan nincs, de a ’80-as évekbeli szép, gazdag, ám érzéketlen, üres kollegistáiról van szó. Érdekessége a több szemszögből leírt eseményekben rejlik.
Amerikai psycho: A legdurvább, legkegyetlenebb könyv, amit valaha olvastam. Helyenként hányingert és álmatlan éjszakákat köszönhettem ennek. Egyébként társadalomkritika egy egyéniségtelen, felszínes, gazdag világról. Cselekménye mondjuk ennek sincs, de azért érdekes olvasmány.
0
- 1604
Néhány filmes kötet keresek még, ami által teljessé válhatna - más most is elég - terjedelmes filmművészeti szakkönyvtáram ... hátha tud valaki segíteni közületek is (nagyon hálás lennék érte!!!):
Gervai András (szerk.): Huszárik Zoltán - CsontváryMaár Gyula: Az éjszakaTranner: 50 év francia filmművészete (szerk.: Gergely M.; Vigadó Galéria, Bp., 1992.)Szilágyi Gábor: Elemi képtan elemeiSzilágyi Gábor: Film és cselekménySzilágyi Gábor (szerk.): A népszerű tudományos film - antológiaA híradó- és dokumentumfilm problémáiKamarás István: Olvasatok (Osiris, 1996.)Berkes Ildikó: Akira KurosawaHirsch Tibor: Bosun! - Greenaway-jegyzetekBán Róbert: A rendező munkájaKarcsai Kulcsár István: Fesztiválok, kritikákFilm + zene = filmzeneFilmkultúra 25. (1964/júl-aug.)Szilágyi Gábor (szerk.): Filmspirál 1-5, 7-11, 13, 15-17, 19-23. számokFilmtudományi Szemle: 1, 4-5, 7-11, 13-15, 17, 19-22 & 1980/1-3, 81/1, 82/1, 3-4, 83/1. számokFilmművészet (kis lapocskák, füzetecskék): 1973/12-, 74/14-, 75/14-17, 19-22, 24-, 76/4-, 77/3-, 80- számok (ha valaki tudja, hogy mennyi jelent meg belőle, szóljon... hogy legalább azt tudjam mennyit kell keresnem... a vastagon szedetteket biztosan!:))Novák Zoltán (szerk.): Filmesztétikai szöveggyűjtemény I-II. kötetBujdosó Dezső - Balogh Györgyi - Király Jenő (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény II-IV. kötetBölcs István (szerk.): Kézikönyv a filmesztétikai ismeretek tanításához III-IV. kötetBölcs István (szerk.): Filmesztétikai olvasókönyv és módszertani útmutató I-II., IV. kötetA magyar film formanyelve (1965-1975) munkafüzetek...Tarkovszkij versei (Európa, 1988.)Világirodalmi lexikon 18. kötet
Köszönettel: Bolond Pierrot :)
almodozok@citromail.hu / www.szerzoifilmklub.atw.hu / 06-20-9-833-399
Gervai András (szerk.): Huszárik Zoltán - CsontváryMaár Gyula: Az éjszakaTranner: 50 év francia filmművészete (szerk.: Gergely M.; Vigadó Galéria, Bp., 1992.)Szilágyi Gábor: Elemi képtan elemeiSzilágyi Gábor: Film és cselekménySzilágyi Gábor (szerk.): A népszerű tudományos film - antológiaA híradó- és dokumentumfilm problémáiKamarás István: Olvasatok (Osiris, 1996.)Berkes Ildikó: Akira KurosawaHirsch Tibor: Bosun! - Greenaway-jegyzetekBán Róbert: A rendező munkájaKarcsai Kulcsár István: Fesztiválok, kritikákFilm + zene = filmzeneFilmkultúra 25. (1964/júl-aug.)Szilágyi Gábor (szerk.): Filmspirál 1-5, 7-11, 13, 15-17, 19-23. számokFilmtudományi Szemle: 1, 4-5, 7-11, 13-15, 17, 19-22 & 1980/1-3, 81/1, 82/1, 3-4, 83/1. számokFilmművészet (kis lapocskák, füzetecskék): 1973/12-, 74/14-, 75/14-17, 19-22, 24-, 76/4-, 77/3-, 80- számok (ha valaki tudja, hogy mennyi jelent meg belőle, szóljon... hogy legalább azt tudjam mennyit kell keresnem... a vastagon szedetteket biztosan!:))Novák Zoltán (szerk.): Filmesztétikai szöveggyűjtemény I-II. kötetBujdosó Dezső - Balogh Györgyi - Király Jenő (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény II-IV. kötetBölcs István (szerk.): Kézikönyv a filmesztétikai ismeretek tanításához III-IV. kötetBölcs István (szerk.): Filmesztétikai olvasókönyv és módszertani útmutató I-II., IV. kötetA magyar film formanyelve (1965-1975) munkafüzetek...Tarkovszkij versei (Európa, 1988.)Világirodalmi lexikon 18. kötet
Köszönettel: Bolond Pierrot :)
almodozok@citromail.hu / www.szerzoifilmklub.atw.hu / 06-20-9-833-399
0
- 3945
két könyvet olvasok mostanában (mert végre van rá elég időm), az egyik umberto eco loana királynő titokzatos tüze c. életrajzi ihletésű regény sok szép képpel, még öncélúskodással és humorral, dehát ezt szeressük nagyon. ma beszereztem egy másik könyvet, még pedig chuck palahniuk harcosok klubja c. első regényét, amit nem kell senkinek bemutatni. a filmet szeressük, az iró egy másik regényét a halálkultuszt is élveztük, pont ez miért ne lenne jó könyv. a regényt egyébként varró attila műfordította, úgyhogy biztos nem lesz idegesítő.
0
- 1604
Hitchcock / Truffaut!!! Igen, nagy ritkaság... Hogy ilyeneket miért nem lehet újra kiadni!? ... (Bár nekem is megvan már szerencsére...)
0
- 3945
...umberto...
0
- 3945
olvastátok már umbert eco új regényét, a loana királynő titokzatos tüzét? jó könyv?
0
- 8905
Ja, igen. :-)))
0
- 2288
A Római regék és mondák nagyon jó könyv. Az évek során többször is olvastam,
gyermekkoromban szinte faltam a fejezeteket. Talán ennek is köszönhető, hogy a mai napig szeretek minden Rómáról, a Római birodalomról szóló könyvet, filmet.
Csak sajnos minden megóvás ellenére már elég viseltes az 1961-es kiadás, de hozzám nőtt :))
gyermekkoromban szinte faltam a fejezeteket. Talán ennek is köszönhető, hogy a mai napig szeretek minden Rómáról, a Római birodalomról szóló könyvet, filmet.
Csak sajnos minden megóvás ellenére már elég viseltes az 1961-es kiadás, de hozzám nőtt :))
0
- 9368
Akit kicsit érdekel a Róma története olvasmányos kivitelben, annak ajánlani tudom a Római regék és mondák c. könyvet.
Jeffrey Stone-tól ajánlom továbbá Az Éj trilógiáját, mely ugyan csöppnyit fantasy, de mégis izgalmas és fordulatos.
További kedvenc a Darwin-díjasok c. könyv, melyet bárhol-bármikor, vécén, autóban, Balatonon lehet olvasni :) "feketehumor" a javából :)
Illetve végül, de nem utolsósorban ajánlom Babits Mihálytól az Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom c. utópiát.
Mára ennyit :)
Jeffrey Stone-tól ajánlom továbbá Az Éj trilógiáját, mely ugyan csöppnyit fantasy, de mégis izgalmas és fordulatos.
További kedvenc a Darwin-díjasok c. könyv, melyet bárhol-bármikor, vécén, autóban, Balatonon lehet olvasni :) "feketehumor" a javából :)
Illetve végül, de nem utolsósorban ajánlom Babits Mihálytól az Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom c. utópiát.
Mára ennyit :)
0
- 3945
ez tényleg igazi kincs, semmi pénzért nem adnám az én példányomat. ha már interjúkönyv, akkor ajánlom chris rodley kötetét, amelyben david lynch-csel beszélget. komolyan mondom, még annak is állatira szórakoztató lehet, aki csak mérsékelten ismeri a rendező munkásságát.
0
- 984
Bizony, nagyon jó könyv!
És pozitívum, hogy nagyon személyesen és szívélyesen beszélget benne a Mester. Poénos sztori, ahogy Truffaut elmeséli, hogyan sikerült a rendezőóriás közelébe férkőznie. Érdekes módon Hitchcock egyéni humorára jellemző módon kicsit továbbszínezve mondja el találkozásuk történetét.:)
És pozitívum, hogy nagyon személyesen és szívélyesen beszélget benne a Mester. Poénos sztori, ahogy Truffaut elmeséli, hogyan sikerült a rendezőóriás közelébe férkőznie. Érdekes módon Hitchcock egyéni humorára jellemző módon kicsit továbbszínezve mondja el találkozásuk történetét.:)
0
- 52684
Erre gondolsz? :-)
Ez bizony nagy ritkaság! A kiadója is megszűnt, antikváriumokban sincs - csak a szemfüleseknek! :-)
Ez bizony nagy ritkaság! A kiadója is megszűnt, antikváriumokban sincs - csak a szemfüleseknek! :-)
most posts by TM
0
- 52684
;-)
most posts by TM
0
- 984
Mondtam: akár az egyéves pótdíjjal is hozhatod majd...:)
Csak olyan magas labdát dobott fel Juliet, amit nem lehetett kihagyni!;)
Csak olyan magas labdát dobott fel Juliet, amit nem lehetett kihagyni!;)
0
Fizetési opciók
