Keresés
Menü Bezár

Mamma Mia! (DVD)

2021. március 17. 18:39
Anno moziban láttam, aztán hosszú hosszú évek után a héten végre újra megnéztem DVD-n. Nem sok minden maradt meg, de arra emlékeztem, hogy kimondottan jó volt a magyar felirat a dalok alatt, nem csak tessék-lássék leírták, hogy kb ezt éneklik, hanem szépen kijött a szótagszám és még azt is rá lehetett mondani, hogy műfordítás.

Na most a kérdésem az, hogy létezik, hogy a DVD-változaton más a szövege a feliratoknak? Voltak foszlányok, amiket megjegyeztem korábbról, hogy ezt meg ezt milyen jól lefordították, ám ezekkel most nem találkoztam.
0
2011. április 9. 16:16
0
2009. július 6. 9:44
:))

No, akkor mielőbb beszerzek egy legális példányt a filmből, elvégre van még két titkos ABBA-favoritom (Ring Ring, Hasta manana), melyek szerintem minden különösebb erőlködés nélkül beilleszthetők lennének a cselekménybe, szóval hátha ezek is hozzá lettek csapva a vége főcímhez, netán bónuszként vagy easter eggként kerültek a DVD-re.
0
2009. július 6. 2:45
:D

Az enyémnek megvolt, csak előbb távoztam, mint kellett volna.
0
2009. július 6. 1:31
Nos, a Thank You For The Music is szerepel a film végén, méghozzá Amanda Seyfried nagyon kellemes előadásában.
A te verziódnak sem volt meg a vége? :)
most posts by TM
0
2009. július 4. 23:05
Hát igen, az 1970-es évek popzenéje lényegesen hallgathatóbb volt, mint napjaink divatos előadói. Akkoriban azért még valahogy kellett tudni énekelni, mert a hangmérnökök még nem voltak annyira a helyzet magaslatán, hogy nulla hanggal rendelkező delikvensből is pacsirtát vagy trubadúrt csináljanak a lemezeken, és nem voltak videoklipek se, ahol a látvány gyakran eltereli a figyelmet az összecsapott zenéről. Persze lehet azt mondani, hogy az 1970-es évek néhány nagy sztárja ma már csak a „futottak még” kategóriába férne be, mindazonáltal én szívesebben hallgatom őket és kisebbrészt a 80-as évek zenéjét, mint a 90-es évektől napjainkig terjedő repertoárt. Egyetlen, nemrég indult blogomat is ezen időszak popzenéjének szenteltem, és remekül elnosztalgiázom, amikor felidézem e korszak sztárjait és slágereit.
0
2009. július 4. 21:39
Hm, igen, végülis teljesen igaz :)) Én most élem a 70-es éveket (zeneileg :D) :)) Meryl simán letagadhatna amúgy is jó 10, de inkább 15 évet a korából :) De igazából csupa örökifjú embert látni ebben a filmben és a színtiszta, minőségi szórakoztatást hozták el nekünk :)
0
2009. július 4. 21:26
Lehet, hogy nincs igazam az életkorokkal, de mintha elhangzana Meryl lányának pontos életkora. Nem emlékszem, pontosan mi hangzik el erre vonatkozóan, de az ifjú hölgy külsejére visszagondolva max. húszegynéhány évesnek mondhatták. Elhangzik valami olyasmi is, hogy amikor anno Meryl állapotos lett, akkor az anyja valami olyasmit mondott neki, nehogy gyerekkel együtt hazamenjen. Namost ilyen malőrt én szintén legfeljebb csak a huszonévei elején járó hölgy esetében tudok elképzelni, hiszen egy felnőtt nőnek nyilván van már egzisztenciája, nem igazán merül fel a mamához menetel alternatívája. Összeadva a két saccolt évszámot, Meryl a filmben szerintem max. ötvenéves kéne, hogy legyen, holott a színésznő idén 60 éves. Őszintén szólva, szerintem a film sztorija sem állna meg olyan nagyon 60 körüli szereplőkkel, legalábbis a táncoló nagymamik, az idős nőre gerjedő fiatal srác (gondoljunk az egyik barátnő körül legyeskedő srácra, kinek kapcsán elhangzik a DOES YOUR MOTHER KNOW?) stb. esetén az egész történet szerintem kicsúszna a jó ízlés általam elfogadható kereteiből. No és persze magamból indulok ki, hogy akik tizenévesként (általában ez a korosztály a legfogékonyabb a könnyűzenére) élték át az 1970-es évek ABBA-őrületét, és most ezen nosztalgiáznak, azok hozzám hasonlóan a negyvenes éveiket tapossák.
0
2009. július 4. 21:04
Igazán élvezetes volt végigolvasni ezt a terjedelmes szösszenetet :)) Igazán remek film a Mamma mia!, szerethető, szimpatikus karakterekkel, kellemes nyári mozi, és bár tényleg itt-ott kilógott a lóláb az éneklésnél, de pont ettől vált még szimpatukusabbá a végeredmény :))

Meryl Streep pedig egy istennő :)) És simán lehet annyi a filmben, mint amennyi valójában, mert a két barátnő is hasonló korú és Pierce Brosnan csak 4 év, Stellan Skarsgard pedig csak két évvel fiatalabb :))
0
2009. július 4. 21:04
Hát most lebuktam. :)) Alighanem kamerával felvett kalózmásolatot láttam, amelyen nem volt rajta a végefőcím. Mentségemre legyen mondva, hogy annak idején moziban szerettem volna megnézni a filmet, de az eredetileg kiszemelt mozipartner úgy eltűnt, mint az aranyóra, és addig vártam bambán az újbóli megjelenésére, hogy közben a filmet levették a műsorról. DVD-t viszont nem szeretek látatlanban venni, mert többnyire ráfázok, de mivel a MAMMA MIA! tetszett, ezért meg fogom venni.
0
2009. július 4. 16:49
Waterloo volt, csak a cast-nál :)



A Thank You For The Music-ot én is sajnálom, de ha belegondolok, nem tudnék olyan részt mondani a filmben, ahol passzolt volna a feelinghez, max egy zuhany alatt dalolós jelenet keretein belül, de akkor meg csak a refrénre jutott volna idő. Öröm az ürömben, hogy legalább az OST-re felkerült, mint hidden track.
0
2009. július 4. 16:19
ilyesmin = ilyesmi
0
2009. július 4. 16:12
Hol vannak már az „unalmas” 70-es évek, amikor a popmezőnyt olyan együttesek uralták, mint például az ABBA? (Megjegyezném, hogy nagy tévedés őket betuszkolni a diszkó kategóriába, hiszen tekintélyes repertoárjuknak csak csekély része igazi diszkózene. Mellesleg azt is ugyanolyan igényességgel művelték, mint úgy általában a popzenét.) A két fiú (Björn Ulvaeus és Benny Andersson) kitűnő dalokat írt, melyek a szó legnemesebb értelmében slágerek. Itt jegyezném meg azt a ritkán emlegetett tényt is, hogy a SUMMER NIGHT CITY kislemez B oldalán található egyveleget leszámítva az ABBA fénykorában – 1972 és 1982 között – kizárólag saját dalokat énekelt, miközben fő riválisuk, a szintén alábecsült Boney M. repertoárjának nagy része feldolgozásokból áll. A két lány, Agnetha Fältskog és Anni-Frid Lyngstad (Frida) remekül énekeltek, hangjuk jól kiegészítette egymást. (Frida különösen kedves a szívemnek, hiszen neki is Faye Dunaway a kedvenc színésznője. Legalábbis így nyilatkozott az 1970-es évek derekán, miközben kollégái skandináv mivoltuknak megfelelően inkább Liv Ullmannt említették.) És meg kell említeni még a menedzsert is, Stig Anderssont, akinek hozzáértése és üzleti zsenialitása nélkül az ABBA valószínűleg nem futott volna be ennyire fényes karriert. Ők voltak a „családi zenekar”, amelyet minden korosztály szeretett, mert nem képviseltek semmilyen szélsőséget sem külsejükben, sem dalszövegeikben, sem magánéletükben, és mivel tehetségesek voltak, nem szorultak rá arra, hogy pályatársaik fikázásával próbálják felhívni magukra a figyelmet. Persze mondani sem kell, hogy családias imázsuk miatt sok támadás is érte őket, hiszen fénykorukban még javában tombolt a „sex, drugs, rock and roll”, igaz, az utóbbit az 1970-es évek második felétől egyre inkább a diszkó váltotta fel. Sokan mondogatták gonoszkodva, hogy az ABBA nem más, mint nagy propagandával eladott bóvli, amely hamar feledésbe merül. Nem így történt, egy évtizedes, sikerekben gazdag karrier adatott meg nekik, és feloszlásuk után sem merültek feledésbe. Mellesleg egész jól eltartották a műfaj egyéb képviselőit is, hiszen tucatszám lehetne sorolni az ABBA-slágerekre készített ilyen-olyan feldolgozásokat.

Reneszánszuk az 1990-es évek elején kezdődött igazán, és ebben a filmművészetnek is oroszlánrésze volt olyan produkciókkal, mint a MURIEL ESKÜVŐJE vagy a PRISCILLA. Szinte törvényszerű volt, hogy valaki egyszer csak kitalálja, hogy musicalt kéne írni az ABBA-dalok köré. A musical műfaj egyébként sem állt távol az ABBA-tól: a THE ALBUM című lemezükön már van egy három dalból álló „minimusical”, amely a THANK YOU FOR THE MUSIC, az I WONDER, és az I M A MARIONETTE című tételekből áll. (E sorok írójának a középső szám az egyik legnagyobb ABBA-kedvence.) Benny és Björn írták (Tim Rice-szal együtt) a THE CHESS című musicalt is, melynek egyik betétdala, a ONE NIGHT IN BANGKOK az 1980-as évek egyik legemlékezetesebb slágere. (Előadója pedig az a Murray Head, aki egy másik rockopera, a JESUS CHRIST SUPERSTAR eredeti, hanglemezen is kiadott változatában Judás szerepét énekelte.) A MAMMA MIA! világsiker lett, nem csoda tehát, hogy film készült belőle.

Nem tudom, a musical és a film sztorija (valamint a zenei anyaga) mennyire fedi egymást, a film cselekménye mindenesetre egy 4 évtizeddel korábbi bájos amerikai vígjáték, a Gina Lollobrigida nevével fémjelzett JÓ ESTÉT, MRS. CAMPBELL! alaphelyzetét idézi. A MAMMA MIA! sztorija amúgy pontosan olyan, mint az ABBA zenei világa: derűs, vidám, könnyed, felhőtlen, nincsenek igazán nagy konfliktusok, a boldog végkifejlet nem lehet kétséges. Lehet persze mondani, hogy az egésznek semmi köze a valósághoz, de főleg manapság – különösen a depresszióra, önsajnálatra, indulatoskodásra hajlamos magyar nézők számára – talán jól jön egy kis önfeledt, súlytalan kikapcsolódás. Ami a filmdalokat illeti, az ABBA repertoárjából nem igazán lehetne rosszat választani, mindenesetre meglepő, hogy egy-két biztos befutónak gondolt sláger (WATERLOO, THANK YOU FOR THE MUSIC) nem hangzik el, viszont öröm hallani néhány kevésbé favorizált gyöngyszemet a kései lemezekről (OUR LAST SUMMER, SLIPPING THROUGH MY FINGERS). Az ABBA-slágerek egyébként csalókák: könnyen megjegyezhetők, könnyen dúdolhatók, ezért hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy könnyű őket elénekelni is. Nem így van. Emlékszem, pár éve az egyik MEGASZTÁR-műsorban több ABBA-dal is elhangzott, és a versenyzők egyike sem – a későbbi győztest is beleértve – igazán birkózott meg a nótákkal, könnyedség helyett erőlködést éreztem a produkcióikban, a hangterjedelmet egyesek a hangerővel igyekeztek helyettesíteni. Nos, szögezzük le, énekelni a MAMMA MIA! szereplői se igazán tudnak. A férfiaknál ez különösen feltűnő, de a nőknél sem lehet nem észrevenni. E fogyatékosságot azonban a fergeteges előadásmóddal, az egyéniség varázsával pótolják, és ezzel megnyerik a csatát, elfogadjuk a dalokat ebben a formájukban is. A táncprodukciók esetében különösen örültem annak, hogy látványosak ugyan, de nem túlkomplikáltak. Nekem ugyanis jó néhány klasszikus és modern filmmusical láttán támadtak komplexusaim, amikor a vásznon mindegyik leány úgy mozog, mintha Isadora Duncan vagy legalábbis Jennifer Beals (táncdublőze) lenne, a fiúk pedig mintha Rudolf Nurejev babérjaira pályáznának. Nos, a MAMMA MIA! táncai olyanok, hogy a nézőben az az érzés támad, megfelelő időben, helyen, társaságban és zenei háttérrel maga is megpróbálkozna valami hasonló figurával.

Szóval a sok duma lényege: a MAMMA MIA! kellemes kikapcsolódás a popzene és a könnyed vígjáték kedvelőinek. Számomra külön öröm, hogy poén gyanánt egyetlen böfögést, fingást és altesti szóviccet se kellett végighallgatnom, mégsem unatkoztam. Meryl Streep a valóságban öregebb annál, mint amennyi szerintem a szerepének az életkora, de ilyesmin is csak jóval a film megtekintése után jutott az eszembe.
0
2009. március 31. 0:58
én még a fridát is csak most néztem meg először, de elnézve a látványvilágot az accross the universe sem lehet unalmas film.
0
2009. március 30. 21:09
jelen! már kétszer is megnéztem. :)
0
2009. március 30. 20:54
Ugye, hogy milyen jó az Across the Universe? Bukott akkorát, hogy a fal adta a másikat, pedig mi megmondtuk, hogy az év egyik legjobb filmje a kategóriájában. Rajtunk kívül ezt idehaza még néhány tucat ember tudhatja :(
0
2009. március 30. 20:35
Tegnap volt szerencsém először a filmhez, méghozzá Fúllhádéban! :)))

Hát az az igazság, hogy én már azt sem értem, hogy egy ilyen feelgoodABBAmusical hogyan oszthatja meg a közönséget... Azt meg már végképp nem, hogy mit nem lehet ezen szeretni??? Persze olvastam a negatív véleményeket, csak éppen nem értem. Nagyon tetszett a film! Nálam ez bizony 100%! Ha tavaly láttam volna, valószínű így alakult volna a Top 10-es listám:

1.) Across The Universe
2.) Mamma Mia

Lehet ezt a Beatles musical-hez hasonlítani? Szerintem igen! Az a helyzet, hogy én csak régi zenéket hallgatok, mert alig találok hallgatható elődt a maiak közül. A Beatles-el teljes mértékig elfogult vagyok, de az ABBA zenéjét is szeretem. Szerintem mindkét film bizonyítani tudta, hogy ezek a 30-40 éves slágerek mennyire megállják, sőt lealázzák a mai zenéket!

A film egyszerűen tökéletes! Semmi mást nem akar, csak szórakoztatni, ahogy az ABBA zenéjét sem mély filozófiai tartalmaiért szerettük, hanem csak azért mert hihetetlenül jók, slágeresek voltak! Gönyörű színhely, gyönyörű szép színészek, mindenki boldog, a zene óriási, és hülyeség hogy a színészek nem tudnak énekelni! Most azért mert nem vagyunk hozzászokva Meryl Streep, Colin Firth, vagy Pierce Brosnan énekhangjához? Hát számomra halál unalmas lett volna, ha az eredeti hangszerelésben, és az eredeti énekesektől hallottam volna vissza a dalokat. Én nagyon élveztem a színészek énekhangját, az hogy Firth-től, és Brosnantól kissé szerencsétlenül hangzanak a dalok, az nagyon jól állt a karakterükhöz. Amit meg Meryl Streep művelt... Hát az valami fantasztikus! Nagyon élveztem az énekhangját, és fantasztikus volt ebben a komikus szerepben! Soha nem láttam még ilyennek! Amanda Seyfried pedig kész énekesnő! Nagyon tetszett ő is!

A sztori persze egyszerű volt, de egy musicaltől nem is vártam el mást. A dalok történetbe illesztése néhol bizony kissé erőltetett volt, ezt sokkal jobban megoldották pl. Az Across The Universe-ben.

A dalok zseniálisak, és újszerűen hatottak a színészek előadásában. Egy igazi giccsparádéba hajló musical, ami minden helyzetben felvidítja az embert!
0
2009. január 7. 8:15
:))) Ez kész! Na, otthon a karaoke alapra kipróbálom... :)
0
2009. január 7. 3:38
A Slipping Through My Fingers szövege az egyik kedvencem

Reggel korán
Táskával kezében indul
Félig fut már
Aztán visszanéz sután

Látom, hogy nő
És a szívemben furcsa bánat
És csak kábán nyúlok szék után

Úgy érzem, hogy elvesztem örökre
És kintről nézem életét csupán
Pedig örülnék, mikor ő örülne
A fura kicsi lány

Kicsúszik a kezemből talán
Minden szép percét felidézem
Ahogy őt nézem
Kicsúszik a kezemből talán

Vajon tudom, ki ez a talány?
Amint úgy érzem, mindent értek
Nő néhány évet
Kicsúszik a kezemből talán


Kávéra vár
Szeretnék, ámde mégsem szólok
Hisz alszik még
És a drága idő száll

Ám ha elment
Jön a régi mélabús érzés
És a bűntudat is itt kószál

Mi történt azzal
a sok szép kalanddal
Ami kettőnkre várt az úton?

Hát, néhány összejött,
de a legtöbb nem
Hogy miért, azt nem tudom

Kicsúszik a kezemből talán
Minden szép percét felidézem
Ahogy őt nézem
Kicsúszik a kezemből talán

Vajon tudom, ki ez a talány?
Amint úgy érzem, mindent értek
Nő néhány évet
Kicsúszik a kezemből talán

Bárcsak kimerevíthetném a képet
Hogy megállítsam vele az időt
Kicsúszik a kezemből...

Reggel korán
Táskával kezében indul
Félig fut már
Aztán visszanéz sután...
most posts by TM
0
2009. január 7. 2:52
MAMMA MIA!

Hűtlen voltál velem,
De rájöttem, szívem
Végre úgy döntöttem,
Többé nem szúrsz szíven

És most nézz rám!
Sosem tanulok
Az én hibám
Pedig ráfáztam jó párszor
Hogy a lelkemmel így játszol

Egy jó szó,
és elgyengülök megint
Egy szép pillantás,
és szívem meging

Mamma mia!
Hol van az eszem?
Jaj, jaj, már semmi se tiszta
Mamma mia!
Csak azt rebegem
Jaj, jaj, gyorsan gyere vissza!

Szétváltunk, jött egy másik
Bús szívem csak rád vágyik
Fáj, fáj, miért is engedtelek el?

Mamma mia!
Ha már itt leszel
Jaj, jaj, máskor nem engedlek el!


Hányszor éreztem már
Hogy nem bírom tovább
Hányszor zokogtam át
Az egész éjszakát!

És most nézz rám!
Sosem tanulok
Az én hibám
Pedig ráfáztam jó párszor
Hogy a lelkemmel így játszol

Egy jó szó,
és elgyengülök megint
Egy szép pillantás,
és szívem meging

Mamma mia!
Hol van az eszem?
Jaj, jaj, már semmi se tiszta
Mamma mia!
Csak azt rebegem
Jaj, jaj, gyorsan gyere vissza!

Szétváltunk, jött egy másik
Bús szívem csak rád vágyik
Fáj, fáj, miért is engedtelek el?

Mamma mia!
Hol van az eszem?
Jaj, jaj, már semmi se tiszta
Mamma mia!
Csak azt rebegem
Jaj, jaj, gyorsan gyere vissza!

Mamma mia!
Hol van az eszem?
Jaj, jaj, már semmi se tiszta
Mamma mia!
Csak azt rebegem
Jaj, jaj, gyorsan gyere vissza!

Szétváltunk, jött egy másik
Bús szívem csak rád vágyik
Fáj, fáj, miért is engedtelek el?

Mamma mia!
Ha már itt leszel
Jaj, jaj, máskor nem engedlek el!
most posts by TM
0
2008. december 28. 11:26
volt az 10-12 font is.
0
2008. december 28. 11:19
Angliában a megjelenés hetében a legtöbb helyen (ha jól emlékszem) 7 font körüli áron adták, és eladási rekordot döntött. 1 hét alatt 3 millió darab fogyott belőle! (legalábbis a legrangosabb angol zenei szaklap, a Music Week magazin szerint)
0
2008. december 28. 11:12
:)
0
2008. december 28. 11:06
és a legröhejesebb az,h én már láttam slipcase nélkül is árusitani.
tehát már kifogyoban van a készlet,h erre "kényszerültek"!  :)
0
2008. december 28. 11:05
általában néhány százról, nagyobb mozifilmnél pedig 2-3e darabról van szó. de vannak kivételek.
0