Hosszú idő után egy BD-teszt következik ezen topikban, mivel recenzióm tárgyának nincs Xpress-en saját oldala, lévén zenei kiadványról van szó, nevezetesen:
a-ha: Ending On A High Note - The Final Concert
A legendás norvég együttes 2010 december 4-i, legutolsó koncertjének felvétele elég hamar napvilágot látott a Universal gondozásában (április első napjaiban), de a gyors stúdiómunka egyáltalán nem vált kárára a produkciónak. Morten Harket és csapata a legjobb formájukat mutatták meg búcsúzásképpen, de azért néha-néha előfordulnak szomorúbb pillanatok is. Részemről maximálisan elfogult vagyok az együttessel kapcsolatban, mivel 4 éves korom óta rajongok a zenéjükért. Ez a kiadvány maximálisan visszahozza azt az érzést, amit tavaly háromszor is volt alkalmam személyesen látni élőben Budapesten, Münchenben és végül Londonban. A koncert menete legközelebb a londoni fellépéshez van, az volt az utolsó Norvégián kívüli buli. Szép volt, fiúk!
A BD-kiadványba technikai oldalról sem lehet belekötni, az eddigi legjobb koncert-kiadvány, amit valaha is láttam-hallottam. A kép és hangminőség egész egyszerűen büntet, pedig ahogy az már megszokott a zenei korongoknál, a képe 1080/60i transzfert kapott. Ennek ellenére hihetetlen részletgazdag, majd leugrik a képernyőről. A hang PCM sztereó és dts-HD MA 5.1-es keveréssel került fel, az utóbbival hallgattam, és hát félelmetes, az összes finom részlet, háttérvokál, közönségzaj, rezdülés, hangfoszlány tökéletesen kivehető, ilyet még nem hallottam. Kellőképpen hangosan ment le, de egyszer sem torzított be. Abszolút referenciamunka, 110 perc tömör audiovizuális gyönyör...
Extra is van, egy fotógaléria, de nem valami sok képet tartalmaz, meg egy 15 perces dokufilm, amiben megszólalnak mind a rajongók, mind a tagok.
Összességében: mindenkinek szívből tudom ajánlani a lemezt, aki kicsit is szereti az igényes, jó zenét.
Ami viszont bosszantó, hogy a mezei hanganyagot nem mellékelték audio CD-n a BD-korong mellé, önmagában meg csak egylemezes formában adták ki, amiről 4 nótát lehagytak. A teljes felvétel csak a Deluxe Edition részeként szerezhető be, ami mellett ott van a (nekem felesleges) DVD-kiadás is, úgyhogy elég húzós a kettő együtt anyagilag. De nekem minden pénzt megért. :D
Bosszantó dolog 2: a koncert sem teljes igazából, mert kihagytak 2 nótát az összes kiadásról, a The Bandstand-et, amiben Morten is dobol, meg egy Everly Brothers feldolgozást, a Bowling Green-t. Ezt a számot egyedül a búcsúkoncerten játszották, sehol máshol nem, és állítólag rendesen elbénázták, így nem meglepő a hiánya, de a másik nóta lehagyásáért szívesen elbeszélgetnék a vágókkal, hogy hogyan is gondolták a dolgot...
A setlist:
The Sun Always Shines On TV (élőben volt előtte egy szimfonikus felvezető is, amit lehagytak a lemezről)
Move To Memphis
The Blood That Moves The Body
Scoundrel Days
The Swing Of Things
Forever Not Yours
Stay On These Roads
Manhattan Skyline
Hunting High & Low
We re Looking For The Whales
Butterfly, Butterfly (The Last Hurrah) - akusztikus változat
Crying In The Rain - akusztikus változat
Minor Earth Major Sky
Summer Moved On
I ve Been Losing You
Foot Of The Mountain
Cry Wolf
Analogue
The Living Daylights
Take On Me
A koncert: 100%
Kép: 100%
Hang: 100%
Extrák: 40%