Hajrá boldogság! (DVD)

Hogy Scott-ot és a saját oktatómat idézzem: "Az autó fegyver!".

Csak éppen az út helyett a mókucikat nézegeti a fákon.:)

bármikor, bárhol, bármiről írtál reagálást a baromságaimra----->az oktatás volt!
tehát gyűlik a tartozásom...
nem napi szinten fizetek........de egyszer biztos elküldöd a számlát!:)

??:)

??

számomra teljesen új ez a szerényebbik éned
most is ketyeg az órám....

Bárhol, bármikor és majdnem bármit. :)

és te oktatsz???:)

Vattavanderfulvörld.:)

Így van. De azért az jó, hogy vannak közös kedvenceink is, így a továbbiakban sem kell reszkető kézzel nyúlnom általad istenített filmekhez. :)

Na, akkor az alkalmazás elérte a célját.:)

Tudom, ezért is bátorkodtam leírni az enyémet is.

Nem okítottalak, csak leírtam a véleményemet. Fórum, tudod....

Ne kezdj el okítani, kérlek. Vágtam, miről van szó, mégha rosszul is írtam le a pali foglalkozását. Annyira nem volt keveset mutatva, hogy ne derüljön ki. Nem most láttam a filmet, csak most jutott eszembe a rossz élmény, hogy láttam valahol egy dvd borítót.

Azért annyira nem, figyelembe véve, hogy a film legerőseb párbeszédei éppen ebben az autóban hangazank el és a téma messze nem a hova és menyniért visz el, hanem annál sokkal több és alaposabb, a vezetés-tanulás nyelevezetébe ágyazva. Nagyon nem mindegy.Nézd meg újra, tudván, hogy Poppy vezetni tanul a filmben - ne már, hogy ez nem jött le...-, hátha úgy már tetszeni fog. :))

Mindegy, kocsiban ült.

Meg kell védenem Poppy-t, mert ő messze nem volt felelőtlen, erre számos történés utal a filmben.

pedig vannak ilyen nők. mondjuk, poppy ezen nők archetípusa, esszenciája, szóval ő leginkább egy karakterszimbólum, nem maga a szimbólum. van, akinek átjön, van, akinek egyáltalán nem a figura töménysége. a film már ezen is elbukhat, de a másik, még veszélyesebb rész a találkozás a hajléktalannal, amely megmutatja, hogy a felhőtlen (felelőtlen) boldogságnak is vannak árnyoldalai, hisz miközben poppy azon van, hogy mindenkit a keblére öleljen (engem is! engem is! :), addig nem tudhatja, mikor kerül egy vipera a karjai közé: a hajléktalan bármikor eltörhette volna a nyakát és akkor hajrá, boldogság...

A rendezőnek nem a vidám filmek az erősségei...:)
Ezért kellett néhány "szomorú" figura is.Bár ezek életszagúbbak,mint a boldog hősnőnk...

Taxis pofa? Te, biztos, hogy a Hajrá, boldogságot láttad?:)

Nekem nagy csalódás volt ez a film. Az egész egy művies izzadságszagú erőltetett valaminek hatott. Értettem az alkotók szándékát, s magam is ilyen beállítottságú vagyok, de ez nekem nagyon nem jött át ebben a mozgóképes formában. Vannak ilyen zizi-csaj ismerőseim, barátaim, akik feldobják a környezetüket, olykor engem is, ha kell, szóval nem innen fúj a bibi, hanem, mégegyszer mondom, a megvalósításba csúszott valami, ami kiölte azt a harsányságot, vidámságot, spontenaitást, amiről maga a történet szólni kívánt. A hajléktalanos jelenet például hosszú volt és erőtlen, a taxis pofa meg mint központi szál... hát nem is tudom. Komoly filmnek nem volt komoly, vidámnak nem volt vidám, amit meg üzenni akart, az nem volt újdonság. De a legrosszabb az, ami csak történhetett volna velem, nem tudtam jól érezni magam, amíg néztem, és a főszereplő mindvégig a tévé képernyő üvegje mögött maradt, pedig jó lett volna ha közelebb jön, és érezni tudtam volna őt. Ezzel együtt Mike Leigh számomra nem rossz rendező. Annak viszont örülök, ha másnál nagyon vagy csak kicsit is betalált ez a film, kellenek a mosolygós emberek a világba. :)

Örülök, hogy örülsz:).

Annak örülök, hogy viszonylag tetszett neked is. :) Stay happy!:)

Hogyhogy?! És minek? Most megleptél:). Leginkább miattad írtam, hogy mire mernék fogadni, és felkészültem, hogy "Hrmpf! Hát mi az, hogy Poppy nem...!":).

Niwork:örülök.:)