Újabb film készül Báthory Erzsébetről, a csejtei vár egykori úrnőjéről, aki a legenda szerint szűzlányok vérében fürdött, hogy megőrizze szépségét. Az asszony 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban. 15 évesen (!) ment férjhez Nádasdy Ferenc grófhoz, a hírhedt törökverő béghez, akit 1604-ben, Bukarest közelében meggyilkoltak. A gróf bátor, de kegyetlen ember hírében állt. Olykor évekig magányosan és zárkózottan élő feleségéről már a férj életében furcsa pletykák keltek szárnyra. Azt beszélték, hogy egyszer megütött egy cselédet, akinek ettől eleredt az orra vére. Mikor Erzsébet letörölte kezéről a rácsöppent vért, úgy találta, hogy bőre azon a helyen üdébb lett. Állítólag innentől kezdve tucatjával öldöste a lányokat, fürdött a vérükben, sőt ivott is abból. A szóbeszéd szerint leszbikus szeretőjével kínozta is a lányokat, s elfogásáig mintegy 600 lányt öltek meg közösen, és rejtették el a holttesteket.
Az udvarhoz számos panasz érkezett Nádasdyné ellen, akit régi ellenfele, Thurzó György nádor fogott el. Állítólag vacsora közben ütöttek rajta a „véres grófnő”-n, s a kastély szobáiban borzalmas leleteket találtak megkínzott és megölt lányok tetemeiből. Komornái és cselédei a kínvallatás hatására úrnőjük ellen vallottak: pár nappal később lefejezték, illetve máglyára küldték őket. Báthory Erzsébet azonban sosem került bíróság elé: per és ítélet nélkül, befalazva tartották fogva a csejtei vár egyik szobájában, ahol 1614. augusztus 21-én halt meg, elborult elmével.
Báthory Erzsébet nevét mind a mai napig borzadállyal emlegetik világszerte, noha egyre valószínűbb, hogy az asszony ártatlan volt az ellene felhozott vádakban, s egy jól kitervelt koncepciós összeesküvés áldozata lett. A vérben fürdés legendája már csak az emberi vér gyors alvadása miatt sem lehet igaz, s valószínű, hogy Nádasdyné nem volt kegyetlenebb, mint amennyire abban a kegyetlen korban általában az egyedül élő nemesasszonyok lehettek. Viszont az asszony birtokolta férje halála után Magyarország egyik legnagyobb vagyonát, amelyre sok mindenkinek fájt a foga. Kapóra jött az is, hogy az asszony bemocskolása foltot ejthetett unokatestvére, az akkori erdélyi fejedelem, Báthory Gábor jóhírén is, ami a Habsurg-udvar számára lehetett kedvező politikai fordulat. Ráadásul Thurzó nádor régi ellensége volt a Báthoryaknak, s így személyes okok is közrejátszottak az asszony meghurcolásában. Ugyanakkor az illetékesek igyekeztek elkerülni a pert, noha azt maga Nádasdyné és II. Mátyás király is szorgalmazta. Valószínű volt, hogy az asszony a nyilvánosság előtt könnyedén cáfolhatta volna az ellene felhozott vádakat, ezért korai halála nagyon jól jött ellenségeinek.
Alakja számos könyvben és filmben felbukkant, a legendának megfelelően amolyan szadista szörnyként, „Lady Dracula”-ként. A filmek közül most csak kettőt emelnék ki. Harry Kümel VÉR AZ AJKON (1971) című filmjében a kiváló francia színésznő, Delphine Seyrig formálta meg Báthory Erzsébetet. A nemrég elhunyt Walerian Borowczyk ERKÖLCSTELEN MESÉK (1974) című, nálunk is bemutatott alkotásának egyik epizódjában pedig a híres festő lánya, Paloma Picasso alakította a csejtei várúrnőt. Utóbbi filmben egyébként a magyar folklórt magyar nyelvű húsvéti énekek bejátszásával is igyekeztek megteremteni. Az új változat Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában és Magyarországon (!!) készül az ismert szlovák rendező, Juraj Jakubisko és a másodvonalba tartozó francia színésznő (!), Julie Delpy irányításával. A főszerepet a GOLDENEYE (1995) című Bond-kalandból megismert holland Famke Janssen alakítja. Partnerei szlovák művészek. Bemutató: a tervek szerint jövőre.
Báthory Erzsébet portréja

Báthory Erzsébet. Csók István festménye a II. világháború végén megsemmisült, s csak vázlat maradt fenn róla
Delphine Seyrig (jobbra) Kümel filmjében
Paloma Picasso (középen) Borowczyk filmjében
Famke Janssen (balra) a Báthory-film sajtókonferenciáján