Az országút fantomja (új kiadás) (DVD)

Írtam mail-t. ;-)

Hú, de jó ezt olvasni: épp mostanában láttam a Száguldó bosszút, és bizony eladósorba taszítanám. :)

Mivel joglejárt, remélem, Xpress sem bánja:
farkasv90@gmail.com

Jó lenne.

Ha már országút és fantom...

Erről jut eszembe, hogy a Charlie Sheen féle "Wraith", avagy "Száguldó bosszú" is igazán megjelenhetne BD lemezen, de legalább DVD-n! :)

A felirat hibás, nem tűnik el addig egy sor, amíg a következő meg nem jelenik. B-Roll, tipikus. Mondjuk a kép is okádék, nem tudom, a LK kiadáson is ilyen volt-e.

Roger Ebert Pulitzer-díjas filmkritikus írása a Chicago Sun-Times-ból (1986):
[figyelem, SPOILER-veszély, csak az olvassa, aki már látta!]

"Az országút fantomja ugyanazzal a hanggal kezdődik és végződik: egy gyufa sercen és lángra gyúl. A film elején a gonosz gyújtja meg, egy sorozatgyilkos stoppos. A film végén pedig a főhős, egy fiatalember, akinek a stoppos megkímélte az életét, így téve különleges áldozatává.
Úgy tűnik, a hangok használatával és számos egyéb módon a film azt akarja bemutatni, hogy a gyilkos és a főhős között valamiféle mély kötelék alakul ki közös tapasztalataikon keresztül.
Az áldozat azonosulása kínzójával nem új jelenség. Az utóbbi évek több túszejtése
során egyes foglyok átvették fogvatartóik nézőpontját. Ami kiváltképpen beteges Az
országút fantomjában, hogy a gyilkosnak nincs nézőpontja, nincs benne harag, de
még csak indítéka sincs.
Szándékosan egy múlt és történet nélküli férfiként mutatják be, aki egyszerűen és
kegyetlenül bántalmaz és öl embereket. Habár meghagyja a film ifjú hősének életét,
de szörnyű megpróbáltatásokon viszi keresztül és a bizonyítékok kafkai hálóját kivetve őt állítja be a sorozatgyilkosnak.
A film végén természetesen ott a bosszújelenet, ahol a két férfi megvívja végső
csatáját. Azonban ez a leszámolás nem a jó és gonosz közötti harcot jelképezi, mivel
a film sugallata szerint valami szadomazohisztikus folyik kettejük között.
A gazember halála nem a hős bosszúja, hanem egy olyan befejezés, melyre a gonosz az elejétől fogva készült.
Ez az egészségtelen kötelék a fiatal főszereplő (C. Thomas Howell alakításában) és
az idősebb gyilkos (a hidegszemű Rutger Hauer) között úgy alakul, hogy előrevetíti
az egyetlen fontos női karakter elborzasztó végzetét. Ahogy Howell az üres sivatagi
autóutakon száguld Hauer terrorja elől, összebarátkozik a fiatal pincérnővel
(Jennifer Jason Leigh).
A lány hisz az ártatlanságában és együtt menekül vele.
De a filmből nem lesz megszokott tinédzser love-story. És Leigh karakterének halála - kezét és lábát kikötik két hatalmas kamion közé, melyek kettétépik - olyan groteszk módon távol áll a film fő irányvonalától, hogy a forgatókönyv-írás folymatában egyfajta mélységes betegességet kell feltételeznünk.
Vannak még udorító pillanatok, mint amikor egy rendőrkutya a gazdája nyakából
csorgó vért nyalogatja, vagy amikor Howell egy emberi ujjat talál a sült krumplijában.
Az országút fantomja szinte természetfeletti tulajdonságokkal ruházza fel
Hauer karakterét. Habár emiatt lehetetlenné válik, hogy a filmet realisztikusnak fogadjuk el, ez nem zavaró. Képesnek kell lenni allegóriaként nézni és értelmezni a filmet, nem dokumentumként.
Azonban saját keretei között ez a film kórosan romlott. Jobban értékeltem volna,
ha veszi a bátorságot, hogy feltárja a Howell és Hauer között ábrázolt kapcsolat
valós mélységeit. De nem: inkább egy erőszakos thrillernek álcázza magát, így ezen
a szinten elítélhető."

[Habár Ebert több megállapításával nem értek egyet (mellesleg a második mondat téves, hiszen a film elején is Jim Halsey gyújt rá), de a kritikus soraiból is kitűnik, hogy nem egy hétköznapi thrillerről van szó. Mindenesetre én imádom, az egyik legkedvesebb filmes emlékem a 80-as évek VHS-korszakából.]

A remake is jöhetne már.