Az elméleted talán megáll egy olyan termék esetében, amelyre a magyar piaci szereplők teljes egészében befolyással lehetnek. Értsd: a magyar kiadó döntheti el saját hatáskörben, hogy mit és hogyan adjon ki, igazodva a magyar piac adottságokhoz, igényekhez.
A DVD/BD-piac azonban még csak közel sem ideális piacgazdasági példa, ugyanis a kiadók oldaláról ott a külföldi jogtulajdonos akarata, aki a maga szempontjából teljesen jogosan azt mondja, hogy az EU közepén a nagy piacgatdaságban nem fogja ugyanazt a terméket harmadáron adni a magyaroknak, amikor a piaci súlyunk csupán egyezrede mondjuk az angol piacnak. Ha kellenek a filmjeik, akkor vagy vegyük meg normális áron és megkapunk mindent, vagy ha nekünk csak olcsón kell, akkor ne ragaszkodjunk már kézzel-lábbal az extrák feliratozásához, a DTS hanghoz, a bónusz-lemezhez, vagy a díszcsomagoláshoz.
Másrészt a piacgazdasági tankönyvekben nem igazán van arra recept, hogy hogyan versenyezzünk egy olyan konkurenciával, amelyik gyakorlatilag ugyanazt a terméket adja, ugyanolyan minőségben mint a hivatalos kiadók, csak éppen nem kér érte pénzt, nincsenek kiadásai, nem adóznak, ráadásul a kiadók munkáját nyúlja le és mégsem üldözi őket a törvény - igen, a kalózokról beszélek.
A helyzet az, hogy nem a vásárlók vannak leszarva, mert a tényleges kereslethez képest még így is meglepően sok kiadvány jelenik meg, hanem azok a kiadók, jogtulajdonosok és kereskedők vannak nagy ívben letojva, akik próbáltak a törvényesség keretein belül megélni ezen a piacon, mégsem védte meg őket senki. Ez persze kihatott/kihat azokra a vásárlókra is, akik szeretnének a pénzükért tisztességes kiadványokhoz jutni, de a kialakult helyzet miatt erre egyre kevesebb lehetőségük van.
