Ez a film tegnap megtanított arra, hogy csak mert hinni vélem egy rendezőről, hogy "fura" filmjei vannak, az még egyeltalán nem biztos, hogy úgy van.
Öten lányok a sok közös program jellegát frissítendő kitaláltuk, hogy havonta egyszer megnézünk együtt egy filmet. Ez így eddig nem nagy találmány. Viszont hozzá azt is kiagyaltuk, hogy aki a film válaszatója és egyben a házigazda, annak a filmhez illő ételekkel és italokkal is készülnie kell, plusz bármi mással, ami az estét a film hangulatához illővé varázsolja, legyen az egy filmkvíz vagy bármi. Tegnap tartottuk a harmadik ilyen estét - novemberben kezdtünk -, és éppen azon a barátnőnkön volt a sor, akiről legkevésbé sejtettük, hogy miféle filmmel lep meg minket. Az aszatlon lévő ételekből és italokból semmi nem derült ki, volt franciasaláta, kóla, rágó, olasz tésztából lepény, ismeretlen sütemény, szóval, nagyon nemzetközinek tűnt a dolog. Aztán jött ez a film, és a hatalmas meglepetés. Az életben nem néztem volna meg Jarmusch -filmet! Pedig istenem, ez milyen jó volt! Kiderültek szépen, sorban az ételek és italok miértjei is, és baromi jól szórakoztunk.
Hogy visszautaljak a tanulságra, amivel kezdtem: csak mert valami fura oknál fogva "leírunk" egy alkotót, még bőven lehet, hogy tévedünk. Tegnap ezt nagyon megtanultam és most harcba indulok, hogy a polcomon lehessen a film. Mindenkinek ajánlom! Félre az előítéletekkel - már akinek van.