Gyilkossághoz öltözve (DVD)

Én a direkt utalásokról beszéltem eredetileg, a filmes technikákat te hoztad szóba, csak reagáltam rá.Természetesen a film fejlődik, egyes elemei természetesen folyamatosan visszaköszönnek.

Ha már Hitchcock imádat, akkor ott van Truffaut, aki a saját stílusát nem sutba dobva és nem direkt másolva! készített Hitchcock szerű alkotást is.

Én túlzásnak tartom, hogy De Palma ennyi filmben konkrét jelenetek köszönjenek vissza az angol rendező aranykorából.

Woody Allen egy idő múlva tényleg egyes rendezők hangulatát akarta megidézni, sokszor sikerrel, de nem másolt, legfeljebb színészeket is felhasznált, pl Cassavetes-Gena Rowlands az Egy másik asszonyban.

Én nem érzem, hogy az osztott képernyő a rendező védjegyévé vált volna, én továbbra is egy filmtörténeti korhoz kapcsolom, de ez számomra nem túl lényeges.

AZ Utolsó dobás vágás nélküli hosszabb szakasza viszont megint másolás, semmi szakmai oka nem volt, sőt erőltetett, zavaró egy idő után, és könnyen észre is vehető, ellentétben Hitchcock Kötél c. filmjével szemben,ahol rendesen ki van dolgozva ez a forgatási mód.

A te logikádat követve kis túlzással azt lehetne mondani, hogy Eisenstein óta minden film utánzás és másolat Hitchcock-tól kezdve Spielbergen át mindenki másig, hiszen ő ismerte fel először a montázs-technika jelentőségét. Onnantól kezdve minden filmrendező csak másolta őt. Sőt visszamehetünk a legelső mozgógépes alkotásig is, mivel onnnantól kezdve minden film csak annyi, hogy megfelelő ritmusban képkockákat látunk pörögni sorban egymást követve.

Azt sem értem, hogy miért probléma az, ha egy filmrendező nyíltan - vagy kevésbé nyíltan bevállalja azt, hogy egy - vagy több korábbi filmes alkotó mekkora hatással volt rá. Ezt a rajongást beépíteni az adott rendező stílusába az én olvasatomban nem utánzás, vagy az eretiség hiánya, hanem kellő alázattal történő tiszteletadás.

Woody Allen-nel kapcsolatban: a Marx testvérek iránti rajongása érezhetően kb a 70-es évek közepéig követhető a filmjei stílusát tekintve. Attól kezdve, hogy a "Fogd a pénzt és fuss"-ban Virgil apja Groucho maszkot visel az /ál/interjúk alatt azért, hogy ne ismerjék fel, egészen a "Szerelem és Halál" abszurd humoráig. Utána kezdett elfordulni másik kedvence irányába, Ingmar Bergman felé. De ezt sem azért tette, mert nem volt saját ötlete, vagy mert utánozni akarta Bergmant. Hanem egyszerűen azért, mert a rajongásának tárgyát képező rendező stílusát szerette volna beépíteni filmjei hangulatába. Tette ezt a legnagyobb alázattal és maximális hozzáértéssel.

Brian De Palma pedig a 60-as évek végéről származó hóbortot, vagy "divat"-ot tett a sajátjává olyannyira, hogy azóta ez az osztott képernyős technika szintve a védjegyévé vált. Több, mint 4 évtizedről beszélünk, tehát ezt a fajta ábrázolást nyugodtan nevezhtejük De Palma stílusjegyének is.

Tarantinot sem nagyon kedvelem, pont emiatt is.

De Palma az osztott képernyőt a 60-as évek végi divatból vette, lásd pl. Bostoni fojtogató, Airport, a Thomas Crowne ügy stb.
A hosszú beállítás megint Hitchcock utánzás.
A rendező kevés eredeti ötlettel rendelkezett.A Sebhelyesarcú remake, a Carlito útja igencsak hasonlít az Erőszak utcái c. filmre.
Az Al Capone alkotásban ott van a Patyomkin páncélosos jelenet.

Woody Allen is sokakat utánzott, de mindig másokat, így a Marx testvéreket csak egyszer, Banánköztársaság.

Én ezt a "Hitchcock mániá"-t inkább Hitchcock rajongásnak mondanám. De ha ez bűn a részéről, akkor Tarantinot is el kell ítélni azért, mert folyamatosan a kedvenc filmjeiből idéz. Vagy Woody Allent, mert annyira szerette a Marx fivéreket.

Brian De Palma-ban azt szerettem mindig, hogy mesterien alakítja filmjei látványvilágát. Akár az osztott képernyő használatáról legyen szó, akár az egyetlen vágás nélküli extra hosszúságú jelenetekről. Műfaji korlátok nélkül bármiben képes volt maradandót alkotni. Személy szerint nekem nagy kedvenceim a "lesajnált" filmjei is. Úgymint pl. a Hiúságok máglyája, vagy a Mars mentőakció.

Michael Caine szerepeltetésével kapcsoaltban annyit, hogy ebben az időszakban számára a legfontosabb dolog a napi "betevőjé"-nek megszerzése volt./Ezt értse mindenki úgy, ahogy akarja/ Nálam az ő esetében az abszolút mélypont a Kéz című horror volt.

Azért ezek amiket írtál elég vitatható dolgok. Brian De Palma aki többek között olyan remekműveket alkotott mint a Carrie, A sebhelyesarcú, az Aki legyőzte Al Caponét és a Carlito útja korunk egyik legnagyobb rendezője.

Ahhoz képest, hogy Caine egy időben mi mindent elvállalt, ez szerintem még mindig a jobb szerepei közé tartozik.

Amennyire bejött a Magánbeszélgetést részben koppintó Halál a hídon,annyira nem tetszett ez.

Sajnos a rendezőnek mindig kevés eredeti ötlete volt, a Hitchcock mániája már túlzás.
Psycho, Szédülés, Hátsó ablak, leginkább ezeket a filmeket variálta.
Michael Caine sajnos mindig mindent elvállalt, ezt sem kellett volna.

Hitchcock szexuálisan túlfűtve. - GYILKOSSÁGHOZ ÖLTÖZVE kritika:

https://filmekapolcrol.blog.hu/2019/11/11/gyilkossaghoz_oltozve_975

Nagyon klassz kritikát írtál a filmhez - már ha olvasod -, szeretem, ha valaki ilyen értő lelkesedéssel tud rajongani.

Tökre igazad van a káromkodásokban is - baromi jól hangzottak a nyomozó szájából a saját nyelvén. "Remélem, kurvának jobb, mint detektívnek". :)

Én nagyon szeretem Szegedi Erika hangját, máig emlékszem, milyen ragyogóan szinkronizálta Ingrid Thulint az ELÁTKOZOTTAK című Visconti-filmben. Angie Dickinson hangjaként azonban Tordai Teri jobban megmaradt bennem, talán azért, mert külsőre is van némi hasonlóság kettőjük (Teri és Angie) között.

A Duna Tv-s szinkron nagy baja, hogy – mint a kereskedelmi tévék szinkronjai – finomítja a vulgáris szövegeket, pedig azok ebben a filmben egyáltalán nem öncélúak voltak, és a fölösleges finomkodással a film fontos rétegei csorbultak. Szerintem.

Szerintem egyáltalán nem rossz a Duna tévés szinkron, egyedül Szegedi Erikával nem vagyok kibékülve Angie Dickinson hangjaként. Persze azokat is meg tudom érteni, akik a másik szinkronnal szokták meg a filmet, de ők így jártak.
A Halál a hídon esetében már más a helyzet, az új szinkron élvezhetetlen, ott marad az eredeti hang.

De, nagyon jók, de az a gond, hogy eredeti hanggal már régóta megvannak. Minden külföldi DVD-m mellé szívesen megveszem a magyar kiadást, ha érdemes. Ebben a két esetben a jól sikerült szinkronok miatt lett volna érdemes. Számomra.

Na és eredeti hanggal már nem is olyan jók ezek a filmek? :)

Őszinte sajnálatomra akkor részemről mindkét frissen megjelent Brian De Palma-film felejtős. A GYILKOSSÁGHOZ ÖLTÖZVE második szinkronja szerintem meg sem közelíti az elsőt, a gépiesen unalmas, a szimpla szövegfelmondást jelentő MGM-szinkronokkal (lásd HALÁL A HÍDON) pedig csak a vérnyomásomat lehet a végletekig emelni.

A második, Duna tévés szinkron van rajta. Konkrétan ez.

Csatlakozom. :)

Remélem, az első szinkron lesz az. Tordai Teri (Angie Dickinson) és Hegyi Barbara (Nancy Allen) remek választás volt.

Egy apróságról szinte megfeledkeztem, s ez főleg azok számára lehet fontos, akik először látják ezt a filmet.
Két szinkron készült a Gyilkossághoz öltözvéhez. A korábbi, ami még a Zoom videós változathoz társult, hogy finoman fogalmazzak, pusztán a szinkron által meglehetősen nyilvánvaló kulcsot ad a film csattanójához. A másik, amit a Duna Tv rendelt meg hozzá, jelentősen csorbítja - gyakorlatilag inkább kiheréli - az eredeti szöveg (első szinkronban is fellelhető) önfeledt és kreatív káromkodásait, amik amúgy nagyon a helyükön vannak a szereplők szövegeiben.
Szóval aki először nézi meg, és a szinkronos megtekintést preferálja, az szerintem mégis jobban jár, ha első alkalommal eredeti nyelven játssza le a filmet.

Kíváncsi vagyok, melyik szinkron lesz rajta :)

Köszi!

A Body Double 2000-ben jelent meg feliratos DVD-n. Azóta elfogyott, szinkronos újrakiadása pedig nem volt.

hmmm, ezzel a Boardwalk Empire-el most felkeltetted az érdeklődésemet. ;-)

Így is van, egyetértek... bár ehhez hozzátartozik, hogy a maffia-és gengszterfilmek a gyengéim a horrorok mellett! :) (Jelenleg tűkön ülve várom a Boardwalk Empire 2. évadát - ezt ajánlom neked is, mivel látom, kedveled az ilyen témájú filmeket!)

A Carlito tényleg nagyon jó film.Utazás az emberi lélek mélyére,egy sekélyes ember életében.Aki nem is annyira sekélyes....

Sajnálatos....

Már akkor is valami végkiárusítás volt, amikor én vettem. Az a baj, hogy De Palma, vagy legalábbis az a filmje, nálunk nem annyira kult, hogy egy kiadó az újrakiadását fontolgatná.