Ilyenkor legszebb ez a sokat gyalázott fórum! :)
most posts by TM
0
Keresés
Egy hét Marilynnel (DVD)
- 52684
- 2288
Köszönetet kell mondjak az alkotóknak, hogy megajándékoztak ezzel a tündéri élménnyel, melynek mind a 99 perce feledhetetlen élmény volt. És nem kevésbé TM-nek mert ha nem hozza fel írásával ezt a témakört, ki tudja mikor találkozom a filmmel. Ehhez és az adatlapon purple rain által írottakhoz sokat nem tudnék már hozzátenni, aki eddig esetleg bármi okból vagy műfaji besorolása miatt kihagyta nyugodtan veselkedjen neki. Megéri.
0
- 6056
Visszaéltek vele, hogy egyszer gyenge voltam... :)
0
- 16089
Hogy egy klasszikust idézzek:
"Most még ne kezdjük egymás f☆szát sz☆pni..." :)
Bocs, de nem én mondtam. :D
"Most még ne kezdjük egymás f☆szát sz☆pni..." :)
Bocs, de nem én mondtam. :D
- Elnézést uram, meg tudná mondani hány óra?
- Már hogy ne tudnám megmondani dagikám?! Épp itt az ideje, hogy jól megcibáljam az orrodat és a fejedre húzzam az alsógatyádat.
- Már hogy ne tudnám megmondani dagikám?! Épp itt az ideje, hogy jól megcibáljam az orrodat és a fejedre húzzam az alsógatyádat.
0
- 4595
Még mindig jobb, mint az a terápiás célú ömlengés a Blue Valentine-nál :P .
Egyébként a nyáladzás minden szavával egyetértek:).
Egyébként a nyáladzás minden szavával egyetértek:).
0
- 6056
Ez igen :) Rég olvastam ilyen hosszú gusztustalan nyáladzást :)
0
- 52684
Vannak gyöngyszemek, melyekbe véletlenül botlik az ember. Nekem ezek szerint a szekrényemben kell kincskeresnem, mivel tegnap ott találtam ezt a csodálatosságot.
Ma pedig az adatlapon megtaláltam a "párját", egy hozzá méltó dicshimnuszt, melynél különbet magam sem tudnék kinyilatkoztatni. Remélem, hogy a szerző nem veszi zokon a bemásolást, de nem lehet közvetlenül linkelni.
Szóval az egyik kiválóságot okvetlen nézzétek, a másikat pedig mindenképp olvassátok! :)
MARILYN
Mikor hírét vettem, hogy jön, tudtam, hogy bár romantikus mozit otthon se nagyon nézek, nem hogy moziban, ezt nekem látnom kell. Megérte? Azt meghiszem! Csodálatos film. Egy szelet az életéből, egy nagyon aprócska szelet és bár sokat nem tudunk meg róla, arra elég, hogy a szürke hétköznapokból elrepítsen egy csoda, egy fantasztikum közepébe. A vidéki kisvárosi feeling, a romantikázás az erdei tájakon mind-mind maga a megtestesült álom. Michelle Williams gyönyörűbb mint valaha volt, Kenneth Branagh sziporkázik mint Olivier az egész film valami romantikus dráma-komédia kombóvá áll össze nekem. Lehet sírni, nevetni, kalandos, színes, vidám, minden egyben van ahhoz, hogy szórakoztasson. Ennyi nekem bőven elég ahhoz, hogy jó véleménnyel legyek róla és elégedetten jöjjek ki a moziból. Azt, hogy miért néztem moziban, a mai napig nem tudom megmagyarázni, talán Monroe személye vonzott be, talán Michelle Williamst akartam már nagy vásznon látni (mindkét szempontból megérte) de talán az előzetesen hangulata az ami végérvényesen meggyőzött, hogy ez kell nekem moziban. Michelle Williams elképesztően fantasztikusan játszik. A film teljes hosszúban, minden pillanatában azt érzi az ember, hogy ez a nő, ez a hús-vér szexszimbólum, aki válogatás nélkül csavargatja a férfiak fejét miközben egy lelki beteg, szeretethiányos személyiség mindenféle zavarral a fejében.
Hozzáteszem, hogy nekem maximálisan átjött a vonzerő, az a fajta nő a vásznon, akiről tudom, hogy azonnal beleszeretnék, ha olyan lehetőség előtt állnék mint Colin, annak ellenére, hogy mindvégig tisztában lennék vele, hogy semmi, de semmi értelme a világon az egésznek. Ez az amikor minden józan ész ellenére az ember egész egyszerűen hagyja, hogy magába húzza a másik, teljesen feleméssze, átjárja a testét. Tudja, hogy idővel fájni fog, tudja, hogy nem az örökkévalóságnak szól ez a történet, de fizikailag teljesen képtelen ellenállni a másiknak.
Komolyan mondom, hogy élmény Michelle játékát nézni. Néha, ahogy elmereng az ember egy-egy pillantásán, rájön, hogy egyszerre egy buta bambulás értetlenül bele a nagyvilágba, mindemellett pedig fürkészően érdeklődő, teátrálisan rácsodálkozó az eseményekre. A palotalátogatás jelenetében jól látható, hogy mit tett vele, mire "kárhoztatja" Hollywood. "Legyek ő?" kérdi Marilyn. És bármennyire is tűnik megalázónak eljátszani azt a szerepet amit a siker, és elismerés érdekében ránk osztottak, szemmel látható, hogy neki sikerült visszafordítani. Minden pillanatban kész és képes a ragyogásra, a mozdulatai mind-mind milliméterre megtervezettek, begyakoroltak. A nő arra született, hogy kiszolgálja a közönséget. Mindeközben belül igenis szenved, üvöltve, próbál küzdeni, de halálra van ítélve.
A filmről magáról annyit, hogy fantasztikus tájakon játszódik, fantasztikus díszletek, színvilág és képi világ. Világos
Ami még említést érdemel az a FILMZENE. Végre végre és végre! Alexander Desplat és Conrad Pope végre hozzák azt a szintet, azt a dallamvilágot, hangzást meg miegyebet, amire már évek óta várok. Egy maradandó, dúdolható, fülbemászó, kellemes, sokrétű filmzene ami ráadásul még passzol is a filmhez, abszolút visszaadja a hangulatát, a pillanatokat. Egy mondatban, ajánlom mindenkinek, a világot nem váltja meg, de ad annyit mint a társai, sőt nekem még annál is többet.
Ma pedig az adatlapon megtaláltam a "párját", egy hozzá méltó dicshimnuszt, melynél különbet magam sem tudnék kinyilatkoztatni. Remélem, hogy a szerző nem veszi zokon a bemásolást, de nem lehet közvetlenül linkelni.
Szóval az egyik kiválóságot okvetlen nézzétek, a másikat pedig mindenképp olvassátok! :)
MARILYN
Mikor hírét vettem, hogy jön, tudtam, hogy bár romantikus mozit otthon se nagyon nézek, nem hogy moziban, ezt nekem látnom kell. Megérte? Azt meghiszem! Csodálatos film. Egy szelet az életéből, egy nagyon aprócska szelet és bár sokat nem tudunk meg róla, arra elég, hogy a szürke hétköznapokból elrepítsen egy csoda, egy fantasztikum közepébe. A vidéki kisvárosi feeling, a romantikázás az erdei tájakon mind-mind maga a megtestesült álom. Michelle Williams gyönyörűbb mint valaha volt, Kenneth Branagh sziporkázik mint Olivier az egész film valami romantikus dráma-komédia kombóvá áll össze nekem. Lehet sírni, nevetni, kalandos, színes, vidám, minden egyben van ahhoz, hogy szórakoztasson. Ennyi nekem bőven elég ahhoz, hogy jó véleménnyel legyek róla és elégedetten jöjjek ki a moziból. Azt, hogy miért néztem moziban, a mai napig nem tudom megmagyarázni, talán Monroe személye vonzott be, talán Michelle Williamst akartam már nagy vásznon látni (mindkét szempontból megérte) de talán az előzetesen hangulata az ami végérvényesen meggyőzött, hogy ez kell nekem moziban. Michelle Williams elképesztően fantasztikusan játszik. A film teljes hosszúban, minden pillanatában azt érzi az ember, hogy ez a nő, ez a hús-vér szexszimbólum, aki válogatás nélkül csavargatja a férfiak fejét miközben egy lelki beteg, szeretethiányos személyiség mindenféle zavarral a fejében.
Hozzáteszem, hogy nekem maximálisan átjött a vonzerő, az a fajta nő a vásznon, akiről tudom, hogy azonnal beleszeretnék, ha olyan lehetőség előtt állnék mint Colin, annak ellenére, hogy mindvégig tisztában lennék vele, hogy semmi, de semmi értelme a világon az egésznek. Ez az amikor minden józan ész ellenére az ember egész egyszerűen hagyja, hogy magába húzza a másik, teljesen feleméssze, átjárja a testét. Tudja, hogy idővel fájni fog, tudja, hogy nem az örökkévalóságnak szól ez a történet, de fizikailag teljesen képtelen ellenállni a másiknak.
Komolyan mondom, hogy élmény Michelle játékát nézni. Néha, ahogy elmereng az ember egy-egy pillantásán, rájön, hogy egyszerre egy buta bambulás értetlenül bele a nagyvilágba, mindemellett pedig fürkészően érdeklődő, teátrálisan rácsodálkozó az eseményekre. A palotalátogatás jelenetében jól látható, hogy mit tett vele, mire "kárhoztatja" Hollywood. "Legyek ő?" kérdi Marilyn. És bármennyire is tűnik megalázónak eljátszani azt a szerepet amit a siker, és elismerés érdekében ránk osztottak, szemmel látható, hogy neki sikerült visszafordítani. Minden pillanatban kész és képes a ragyogásra, a mozdulatai mind-mind milliméterre megtervezettek, begyakoroltak. A nő arra született, hogy kiszolgálja a közönséget. Mindeközben belül igenis szenved, üvöltve, próbál küzdeni, de halálra van ítélve.
A filmről magáról annyit, hogy fantasztikus tájakon játszódik, fantasztikus díszletek, színvilág és képi világ. Világos
Ami még említést érdemel az a FILMZENE. Végre végre és végre! Alexander Desplat és Conrad Pope végre hozzák azt a szintet, azt a dallamvilágot, hangzást meg miegyebet, amire már évek óta várok. Egy maradandó, dúdolható, fülbemászó, kellemes, sokrétű filmzene ami ráadásul még passzol is a filmhez, abszolút visszaadja a hangulatát, a pillanatokat. Egy mondatban, ajánlom mindenkinek, a világot nem váltja meg, de ad annyit mint a társai, sőt nekem még annál is többet.
most posts by TM
0
- 6056
Jah nemtom miért, pedig mikor megírtam, megjelent az adatlapon hibátlanul... :S Na javítottam elvileg :D
0
- 8260
Ide is beírom, hátha nem nézed a Filmkritikák topikot...
purple rain!
Nézd át az írásodat, mert valami gonosz tréfa folytán ismétlődik két szakasz!!
purple rain!
Nézd át az írásodat, mert valami gonosz tréfa folytán ismétlődik két szakasz!!
0
Fizetési opciók
