Buék!

Nagyon szép kis iromány! :D
A lényeg, hogy jól érezted magad!

Három meghívást is lemondtam, mert most valahogy semmi kedvem nem volt társasághoz, érdektelen sztorikhoz, kötelező jópofihoz, ócska tévéműsorhoz, vagy olyan zeneblokkhoz, amit nem én válogatok össze. Persze mindegyik szálat az utolsó pillanatig lebegtettem, hogy hátha meggondolom magam. Aztán a napot végigcsavarogtuk, rokonok, mozi, stb. és zárás előtt még beugrottunk egy multiba ropiért, mert behisztiztem, hogy anélkül nem lehet szilveszterezni. :) Itt összefutottunk párom unokanővérével, akihez hét-nyolc éve nem jutunk el, bizonyára a köztünk levő egy buszmegállónyi távolság miatt. Hazavittük őt, ő felinvitált, s a végén reggel hatig ott szilvesztereztünk. A sört a tizedik üvegig/dobozig számoltam, mellette neksztunikum fogyott, amit _Calogero kedveltetett meg velem, utólagosan is köszi érte, s még száraz pezsgő és pár csomag virsli is befigyelt. Az est legnagyobb élménye az volt, amikor fél 12 után, természetesen az én ötletemre, felkerekedtünk és felautóztunk  a város felett szárnyát lengető Turul-madárhoz, hogy az éjfél utáni tüzijátékos várospanorámában gyönyörködhessünk. Hatan voltunk, így az ötszemélyes autóban úgy foglaltunk helyet, hogy én, a melák behajtogattam magam a csomagtartóba. Ez egy pár perces művelet volt, ami alatt kiviláglott, hogy Houdini nem volt a felmenőim között. Szűk negyedórát kocsikáztunk, közben sms-eket irogattam, persze mindenigykben megemlítettem, hogy honnan írok, de szerintem vagy részegek voltak már, vagy azt hitték én bolondultam meg, mert hát ki az a hülye, aki a kocsija csomagtartójából kíván boldog új évet. A hegyi út végén lévő parkoló dugig volt, népszerű program lett a szabadban köszönteni az évfordulót. Jókat ökörködtünk, ismerősökkel találkoztunk, ittunk, tüzijátékokat lövöldöztünk, "lőttük a várost", majd kívülről is eláztunk, mert negyedórával éjfél után hideg zápor gondoskodott a józanodásról. Visszafelé már olyan népszerű férőhellyé nőtte ki magát a kocsi hátulja, hogy veszekedtek, ki gubózzon be a csomagtartóba. Végül a házigazda győzött, aki viszont elaludt, mire visszaértünk, s nem igazán lehetett lelket verni belé, így ki kellett turkálni a zsebéből a kulcsot. De azért a végén csak kiszedtük, nem hagytam annyiban, elvégre inkább én hányjak a lakásába, mint ő a kocsimba, nem igaz? Egyetlen vágyam maradt beteljesületlen, volt a szekrény tetején egy ötliteres (!!!) Vilmos-pálinka, ami bontatlan volt, na, azért nagyon erős lobbizás folyt, de a vendéglátó párnak számomra érthetetlen szentimentális emlékeiből kifolyólag ez visszakerült a bútor magaslatára, mondván, hogy sosem fogják meginni. Speciel nem is erőszakoskodnék, hogy segítsenek benne, de ezt nem tudtam a fejükbe verni. Még sosem láttam ekkora kiszerelésben töményet, s állítólag már régóta nem is gyártják. De megbeszéltük, hogy ezután nem várunk megint annyi időt a következő találkozásig, mint ami alatt a Disney másodszor is kiad egy dvd-t, szóval jönnek még az én utcámba, amikor megyek majd az ő utcájukba! :) A tivornyázás lezárásaképp itthon még bekaptam két evőkanál tömény Nutellát, és aztán hat órát durmoltam, majd mentünk új évet köszönteni anyósékhoz, ahol nagyjából kezsdődött minden elölről, csak immár tüzijáték nélkül. Közben még megnéztük a Julie & Juliát, mivel akartam, hogy jó filmmel induljon az újév. :)

:)))

A mi kutyánk is önfeledten pukizik mellettem, ki is zavartam az imént az erkélyre, mert nem bírom a ténykedésével járó hang- és szageffekteket.

Na, ahogy fölemeltem, fingott egyet, és még vigyorgott is hozzá. Ez az év sem lesz unalmas. :)

No még néha a film, ami szóba jöhetne, mert a kedvenceken ilyenkor úgy tudok szórakozni, mint a fene: egy Jóbarátok-epizódot gyakorlatilag végigvisítanék, együtt hujjognék a kocsis lányokkal minden egyes Jungle Julia-óriásplakát láttán, belehalnék a röhögésbe egy Buon Giorno hallatán, meg most sorolhatnám még. :)

De alvás lesz ebből, mert pillanatnyilag olyan fejet tudok már csak vágni, mint Morpheus, amikor az ügynökök az első részben kábítják azokkal az elektródákkal vagy mi a fenével. :)

Ez a szőrősebbik fajtából való, csak koncertezni tud, és mindössze három kiló. :)

Én kb. fél órája tápászkodtam ki az ágyból, egész jól vagyok, de egy nagy kaja után azt hiszem, megy tovább a semmittevés. A január elseje nálam mindig erről szól! :D

Attól függ, mennyire szőrös az a cica! :D:D

:)
Ilyen tervekre most nem vállalkoznék... tegnapi nap 23-tól ma reggel 9-ig kicsit felpörgettem magam és most nem tudok aludni..ilyenkor enni szoktam valamit és aztán, mintha kihúzták volna a dugót, össze szoktam esni...filmbe sem érdemes belekezdeni, mert utálnék félbehagyni valamit....ha lenne egy cica az ágyamban én bizony nem mennék sehova a helyedben.:)

Vagy bármi, akármi!

Én most mindent csinálnék egyszerre: elmennék moziba erre az új Meryl Streepre, beugranék a kedvenc biliárdozóhelyemre a kedvenc pultos lányomhoz egy pálinkára, megnézném az újdonságokat a beatporton, hallgatnám a Roxyt, mert Roxy Classic nap van, felhívnék egyszerre öt embert, hogy na mi újság, sétálnék egyet a városban, találkoznék a lánnyal, akinek az éjjel elaludtam a karjaiban, kigyűjteném a Dylan-listáról, mit szeretnék megnézni a 2009-esek közül... de az egyetlen alternatíva, melyhez erőm is van, az a vízszintesbe kerülés, bár ez is nehézkes, mert ki kéne paterolni a macskát az ágyból, és jelenleg arra sem nagyon futja. :)

Én is remélem, hogy másnak jobban alakultak a dolgai és neked is lehetőséged lesz bepótolni valamit vagy enyhíteni egy picit a szar kedveden.Filmnézés vagy beszélgetés segíteni szokott(még rajtam is:).

Ez valóban úgy volt szar, ahogy volt, nincs mit szépíteni, sőt, ennél rosszabb már nem is lehetett volna - én mégsem sajnállak, mert így nemcsak alkalmad, de okod is van egész évben akkorákat ünnepelni és a történtek tükrében minden percet kurva jónak átélni, értékelni!

Sokan csak ilyenkor ünnepelnek, az év hátralévő részében pedig visszahúzódnak. Csavarjunk a dolgon: Nálad ez, ha már a kezdet adott, történjen fordítva! No, és ki fog végül jól járni?

Szóval hajrá, kezdd az ünneplést nagyjából úgy ettől a másodperctől! :)

Ez az amit sajnálok én is. Hogy nem tudtam családom között lenni és beszélgetni. Ehelyett mindenféle ismeretlen és idióta embert kellett bámulnom, ahogyan leisszák magukat és tömik az arcukat. Egyébként egy szállodában dolgozom. A munkatársaimtól annyi megbecsülést sem kapok, hogy felköszöntsenek.

Na mind1, szar este volt, alig vártam, hogy hazaérjek és lefeküdjek aludni. Szerencsére ma már jobban érzem magam.

Remélem azért másnak jobban sikerült, mint nekem...

"Nem akarok magam sajnáltatni" Ez nem jött össze, mert egy picit sajnállak...egy antiszociális, ünnepkerülő emberke vagyok, de még nekem is jobban sikerült az este.Sikerült elkerülnöm, hogy sarokba szorítsanak ezzel a csütörtökből péntek lett, örülj velünk és dobjunk a kutyához egy petárdát című játékból.Minden évben megdobálták szerencsétlent...lehet, hogy ezért is utálom annyira.
Ennek ellenére két olyan emberrel(nem a családomból) voltam akiket tényleg kedvelek...Nem is aludtam azóta sem, mert filmet néztünk és két mozi között beszéltünk mindenféle baromságról.Egész évben nem röhögtem ennyit.Nekem ez most jól alakult szerencsére.Tuti, hogy csak azért sikerült ez, mert elkerülték a sablonos baromságok kimondását és tényleg nem azzal voltunk elfoglalva, hogy milyen nap van.

December 31. fél 6-kor keltem, mentem melózni.
Reggel héttől hajnali 1-ig dolgoztam, majd egy korty pezsgő nélkül, hulla fáradtan, a lábaimat sem éreztem, hazaautóztam a melóhelyről. Senki nem köszöntött fel, nem hívott, mintha nem is léteztem volna. Egész nap nem ettem semmit, majdnem elájultam.

Nem akarok magam sajnáltatni, de borzasztó érzés volt ez mind együttvéve.

Filmekben pont az ilyen dolgok elkerülésére szoktak szamarat bérelni.

Neked is!
No, mi történt?

BÚÉK mindenkinek! Életem legszarabb Szilveszterje tegnap volt.

Én várom az éjjeli sztorikat, akár képekkel, videókkal illusztrálva!
A magam részéről csak reménykedni tudok, hogy a barátaim vannak olyan jók hozzám, hogy nem találom magam a youtube-on. :)

Alakilag, formailag, persze! Kinek hogy... ;-)

De csak "féléket", remélem...:)

A hölgyeknek meg "ilyesféléket":

És a hölgyeknek??

Mindenkinek mosolygós, marakodásoktól mentes, egészségben és DVD/Blu-rayekben gazdag Boldog Új évet kívánok!
Ja, és le az újévi fogadalmakkal!

buék!

én a 2.képnél az "arnyközéputat" választanám!!!!   :)

Mindenkinek Boldog(abb) Új Évet Kívánok:




Nem csak jobb-és baloldal létezik, hanem van középút is:




Ebből mindenkinek legalább ennyit - hogy jusson mindenre :-D  :




És a megszerzett javaira mindenki nagyon vigyázzon! ;-)  :