Alapból nem vagyok ráállva a kutyás filmekre, még ha a Hacsival régóta szemezek is, meg a Marley és én is jónak tűnt az előzetesei alapján, de nekem és a környezetemben sosem volt kutya, így a kötődés feléjük sem túl erős... A Vörös kutya viszont elsőre bevackolta magát a fejembe, mert valahogy megfogott ez a naplementével és domborzattal egybeolvadó, gombszemű szőrből kilógó nyelv, vagy nem tudom, mert még csak igazán ismert nevek sincsenek benne... de az biztos, hogy jól tette. A Vörös kutya képében ugyanis egy nagyon kedves és szeretetreméltó filmet láttam, amit önmagában a szereplőkért, a köztük levő sokszínűen és részletgazdagon bemutatott kapcsolatokért is jó érzés volt megnézni. Mindehhez hozzájön még a hangulatos, bár azért nem olyan karakteres korrajz, mert a film nagyjából az 1970-es éveket öleli fel, ami, mivel sok minden ezen a tájon azóta sem nagyon változhatott, világ életében istenhátamögötti hely lehetett, és az is maradt. Az időszak legfeljebb pár autóban és a jól összeválogatott rockos-countrys zenében érhető tetten, de igazából ennyi is elég volt az autentikussághoz nekem.
Bővebben itt: http://filmforum.hungarianforum.com/t12p648-niwrok-irasai#5447
0
