Érdekes összeállítás, köszi.
Ezen felbuzdulva két címet emelnék most ki a témán belül:
1.: Földi űrutazás
2.: A jónevű senki
A második filmmel kezdeném, ami egy a 70-es évek közepén Woody Allen főszereplésével bemutatott tragikomédia. Az 50-es évek Amerikájában vagyunk a fekete-listázás időszakában. Amikor is bárkire, aki nem volt hajlandó egyűttműködni az államhatalommal, rá lehetett sütni a nemzetáruló, vagy akár a kommunista címkét is és pillanatok alatt elveszíthette a hosszú évek munkájával megtámogatott színészi, forgatókönyvírói, vagy akár rendezői állását is. Feltéve, ha nem súgott valakiről, akit utána szintén betámadhatott az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló Mccarthy bizottság. Csupa öröm és vidámság lehetett akkoriban az élet Amerikában, a demokrácia hazájában.:)
És most a nagy kedvencem: A Földi űrutazás. Mondom ezt úgy, hogy Peter Hyams számomra az egyik legnagyobb rendezői antitálentummá nőtte ki magát az elmúlt évtizedek alatt. Egyáltalán van bárki is, aki vehette volna a bátorságot Kubrick-en kívül, hogy folytatást csináljon a 2001 űrodüsszeiához? Ugye, hogy nincs...Vagy lehetne bárki is, aki olyan mélységekbe süllyedt volna, mint ő a Mennydörgő robaj megrendezésével? Na mindegy...
Visszatérve a Földi űrutazáshoz: Elöljáróban annyi, hogy a film nagyságát mi sem mutatja jobban, hogy 3db magyar szinkron is készült hozzá - számomra ismeretlen megokoltsággal - és ráadásul mindhárom színvonalas magyar-hangokkal.
A történetet szerintem mindannyian ismerjük:
Hőseink egy Mars-utazás résztvevői, amely utazás már a kilövés előtt kudarcot vall: kivitelezhetetlen, eredendően kudarca ítéltetett, és mint ilyen felvállalhatatlan a sikerekben sütkérező NASA számára. Viszont a külvilág felé virítani kell valamivel, és az anyagi források sem apadhatnak el egy nyilvános beégés miatt. Ezért adódik is a kézenfekvő ötlet: földi körülmények között, szélesen mosolyogva lejátszani a nagy utazást, becsapva az egész világot, a szenzációra ácsingózó médiával az élen. A történet innen kezdve "váratlan" fordulatot vesz: főhőseink természetesen nem adják magukat ehhez a hazug komédiához, megszöknek üldözőikkel a nyomukban, akció akció hátán, és minden olyasmi, ami egy valamirevaló kalandfilm jólbevált kelléke...
Érdemes pár szót ejteni erről a bizonyos szökésről is: a három űrhajóst bezárják egy tárgyalóba, mikor is az egyiknek hatalmas ötlete támad: mivel az ajtó zárjával nem boldogul, a másik oldalon a zsanért bontja meg egy csavarhúzónak látszó akármivel. És már szabad is az út. Mekkora ötlet...:) Viszont ennél is nagyobb poén a film befejezése:
A három becsapott űrhajos közül az egyetlen túlélőt láthatjuk, amint lassított felvételen, szívbe markoló vonóskísérettel /made by Jerry Goldsmith/ megtámogatva bellibben a saját temetésére. Igen, ez az a pillanat amikor minden jóérzésű filmrajongó gyomra görcsbe rándul, szemöldöke pedig ökölbe feszül... Ha valaki látott ennél giccsesebb befejezést, jelentkezzen.:)
